Lerohanta a magyar lakosság a bankokat: mindenki személyi kölcsönt és lakáshitelt akar

Szerdán reggel közzétette a Magyar Nemzeti Bank a hazai bankszektor márciusi hitelpiaci és betéti statisztikáit. 291 milliárd forintnyi háztartási szerződéskötést mutatnak az adatok egyetlen hónapra, ami öt és fél éves nominális csúcsot jelent (2019 szeptembere volt ennél is erősebb), és egy év alatt 49%-os emelkedést mutat.

Töretlenül bővül a lakossági hitelezés: a lakáshitelek új volumene 45%-os, a személyi kölcsönöké 51%-os, a teljes háztartási kihelyezés 49%-os bővülést mutatott az év első negyedévében. A babaváró hitelek 10%-kal visszaestek ugyan, de ezt a 8,5 milliárd forintos szűkülést kompenzálta az új termékként megjelenő munkáshitel első három havi 59 milliárd forintnyi szerződéskötése 15 335 szerződéssel.

Az éves gördülő adatok már új rekordot mutatnak: még soha nem vettek fel a háztartások 3000 milliárd forintnál több hitelt egy év alatt, most először ez is megtörtént. A lakáshitelezés 2022 tavaszán járt eddigi csúcsán, és most szintén nagyon közel került historikus rekordjához.

Ha rápillantunk az alábbi két ábrára, akkor konstatálhatjuk: a lakossági hitelpiac motorja nem az, hogy nagyon sokan vesznek fel hitelt, hanem az, hogy minden korábbinál nagyobb összegben. A lakáshitelek átlagösszege 19,9 millió, a személyi kölcsönöké 3,3 millió forintnál jár.

Az építőipar bánatára a lakáshitelezést továbbra sem az új építésű lakások piaca hajtja, hanem a használt lakásoké. Az új építésű lakásra felvett hitelek aránya éven belüli csúcsára, 18%-ra emelkedett, de ez még mindig alacsony szintnek mondható.

Ráadásul mintha a használt lakásoknál is mutatkozna most megtorpanás a friss áprilisi tranzakcióbecslések alapján, de még elhamarkodott lenne ebből messzemenő következtetést levonni:

A lakáshitelkamatok és -kamatperiódusok szempontjából nincs különösebb látnivaló a statisztikában: a piaci átlagkamat 6,5% környékén mozog már egy éve, amivel a hitelfelvevők többsége olcsóbban jutott finanszírozáshoz, mint maga az állam. A 10 éves kamatperiódus és a végig fix kamatozás dominál, a változó kamatozású hitelek látszólagos tavalyi előretörését csak technikai ok (a CSOK Plusz-kamattámogatások működése) magyarázza.

A személyi kölcsönök robbanását véleményünk szerint elsősorban a digitális és egyszerű hitelfelvétel magyarázza, ugyanakkor a hitelköltségek csökkenése is jót tesz neki: egy éve még 18,3% volt, manapság 15,9% a ténylegesen felvett személyi kölcsönök átlagos THM-e.

A lakáshitelek és a személyi kölcsönök robbanásának köszönhetően egy év alatt 10,6%-kal 11 350 milliárd forintra nőtt a magyar lakosság banki hiteltartozása, ami rég látott dinamikát jelent. Ebből a lakáshitel aránya 51%, a babaváró hitelé 19%, a személyi kölcsöné 14%.

A lakossági hitelezés növekedésével párhuzamosan a lakossági betétállomány is szépen teljesített az elmúlt hónapokban, különösen februárban, vélhetően az állampapír-kamatkifizetéseknek köszönhetően.

 Nem a betéti kamatok mozgatták meg a lakosság fantáziáját: átlagosan a teljes lekötött betétállományra mindössze 1,46%-ot fizettek márciusban a bankok.

Ennek megfelelően a lakossági betétállomány elmúlt egy éves 12,8%-os, vagyis 1605 milliárd forintos bővüléséből 1547 milliárd forintot magyaráztak a látra szóló betétek. A látra szóló arány 82,3%-ról 83,9%-ra nőtt, a devizaarány viszont 18,1%-ról 16,6%-ra csökkent ezen időszak alatt.

Miközben a lakossági hitelezés dübörög, a vállalati továbbra is csak döcög. Márciusban hónapban például 123 milliárd forinttal több hitelt törlesztettek a cégek, mint amennyit felvettek. Az Erste Bank első negyedéves sajtótájékoztatóján elhangzottak szerint rengeteg a ki nem használt hitelkeret, a cégek kedvezőbb körülményekre várnak a hitelek lehívásához.

Az átlagos céges hitelkamatok 8-9%-on ragadtak, ahogy alábbi ábránk érzékelteti.

Nem csoda tehát, hogy miközben a lakossági hitelállomány 10,6%-ot bővült egy év alatt, a betétállomány pedig 11,9%-kal került feljebb, a vállalatoknál mindez mindössze 2,0%, illetve 3,8%. Hogy mi hozhat fordulatot, arról a Portfolio Hitelezés 2025 konferenciáján sokat megtudhatunk majd a piac és az állam szakértőitől.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images