Belenyúl a kormány a bankok és a biztosítók adójába, itt vannak a részletek

Mi változik a hitelintézeteknél és a pénzügyi vállalkozásoknál?

A tervezet nagy újdonsága, hogy a veszélyhelyzetben meghozott, az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendeletet törvényi szintre emeli, ami magát a tartalmat viszont nem érinti. Az új törvénymódosítás-tervezet alapján a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások esetében 2006-ban is megmarad a különadó-kötelezettség, de

a kulcsok változnak, és az adóalap áthelyeződik a 2023-asról a 2024-es adózás előtti, számos tétellel korrigált adózás előtti eredményre.

A tárgyévet két évvel megelőző (tehát 2026-ban a 2024-es) adózás előtti eredményt mint adóalapot továbbra is

• lefelé kell korrigálni az osztalékbevétellel és a nem a szokásos tevékenység keretében keletkezett áruértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó nyereséggel, illetve
• felfelé kell korrigálni a fizetett bankadóval, pénzügyi tranzakciós illetékkel és az extraprofitadóval.

E korrekciós tételek nem mindegyikét tartalmazzák a nyilvános banki beszámolók, ezért csak az éves beszámolók alapján nem tudjuk kiszámítani az egyes bankok adófizetési kötelezettségét, a bankok későbbi saját közléseire hagyatkozhatunk csak.

A kulcsok viszont változnak 2025-ről 2026-ra:

20 milliárd forint adóalapig 7 százalékról 8 százalékra, afelett 18 százalékról 20 százalékra emelkedik az extraprofitadó kulcsa.

Feltehetően részben ebből adódik, hogy az idén várt 160 milliárd forint helyett jövőre már 180 milliárd forintot vár banki extraprofitadóból a kormány. Az adóalap nagyot nem változhatott: a csak az osztalékbevétellel korrigált, nem konszolidált adózás előtti eredmény 2023-ban 1344, 2024-ben 1369 milliárd forint volt a magyar bankszektorban.

Fennmarad az a lehetőség, hogy a bankok állampapír-vásárlásért cserébe csökkenthetik az extraprofitadójukat, a fent említett 180 milliárdos kormányzati várakozás már számol ezzel:

• míg 2025-ben az év első 11 hónapjára vonatkozó névértéken vett napi átlagos állampapír-állománynak kell magasabbnak lennie a 2023. január 1-je és 2023. április 30-a közötti időszakra, illetve a 2024. szeptember 1-je és 2024. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos állomány közül a magasabb értékhez képest,
• addig a 2026-ban szintén az év első 11 hónapjára vonatkozó névértéken vett napi átlagos állampapír-állománynak kell magasabbnak lennie a 2024. szeptember 1-je és 2024. november 30-a, illetve a 2025. szeptember 1-je és 2025. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos állomány közül a magasabb értékhez képest,
• 2025-ben a 2029. január 1-je után, 2026-ban a 2030. január 1-je után lejáró állampapírokat, valamint a teljes állampapír-állományt is figyelembe kell venni ehhez, utóbbi biztosítja, hogy nem egyszerűen csak átrendezik a bankok a portfóliójukat az alacsonyabb adóteher érdekében. A kedvezmény a forintban denominált állampapírokra alkalmazható, a lakossági állampapírokat nem lehet figyelembe venni a kedvezmény alkalmazásában

Az állampapír állomány névérték-növekményének 10 százalékának megfelelő összegben, de legfeljebb a fizetendő adó 50 százalékáig csökkenthetik az adókötelezettségüket.

Idén egyébként jól állnak a bankok az állampapír-vásárlásokkal: november végéhez képest már 2462 milliárd forinttal nőtt a névértékes állampapír-állományuk részletesebben itt írtunk erről.

Mi változik a biztosítóknál?

A veszélyhelyzeti rendelet helyett szintén törvénybe helyezett szabályozás alapján 2025-ben és a 2026-ban kezdődő adóévben biztosítási pótadó mértéke

• a nem-életbiztosítások esetében az adott évi díjbevétel 48 milliárd forintot meg nem haladó része után 3 százalék, az e feletti összegre 14 százalék,
• életbiztosítások esetében az adóalaprész 48 milliárd forintot meg nem haladó része után 2 százalék, az e feletti összegre 6 százalék.

A biztosítási extraprofitadó, vagyis pótadó sávhatárai és adókulcsai tehát változatlanok lesznek.

A biztosítók is érvényesíthetnek kedvezményt állampapír-vásárlásért cserébe, a 60 milliárdos bevételi várakozás már számol ezzel.

• a 2025-ös adókedvezményhez a 2024. augusztus 1-je és 2024. október 31-e közötti napi átlagos állományához viszonyítottan a 2025. január 1-je és 2025. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos állampapír-állományukat kell növelniük,
• a 2026-os adókedvezményhez a a 2025. augusztus 1-je és 2025. október 31-e közötti napi átlagos állományához viszonyítottan a 2026. január 1-je és 2026. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos állampapír-állományukat kell növelniük.

Nagy változás viszont 2025-ről 2026-ra, hogy

az igénybe vehető adókedvezmény összege az állampapír állomány névérték-növekményének 30 százalékáról 60 százalékára emelkedik,

ugyanakkor a nem-életbiztosításokra vonatkozó korlát fennmarad: a nem-életbiztosítási díjbevételek után fizetett pótadót maximum az adóteher 40 százalékkal lehet csökkenteni, az életbiztosításit annak akár 100 százalékával is, továbbra is. A fenti változások vélhetően egyszerre indokolják a piaci díjbevételek mint adóalap organikus növekedésével egyidejűleg, hogy az ideihez hasonlóan nagyjából 60 milliárd forintot vár a biztosítási pótadótól a kormány jövőre is.

A biztosítóknál lesz még egy szintén törvényi erővel rendelkező változás: a hagyományos biztosítási adónak is aktualizálják a sávjait a törvényben, az áprilisban már hatályba lépett rendeletetben foglaltakat törvénybe emelve. Korábban

• casco esetében a díj 15%-a,
• vagyon- és balesetbiztosítási szolgáltatás esetében a díj 10%-a,
• kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén a díj 23%-a az adó, de naponta legfeljebb 83 forint/gépjármű a különadóteher.

Az előbbi kétféle biztosítás esetében ha az összesített az összesített adóalap nem éri el a 8 milliárd forintot, akkor 100 millió forintot meg nem haladó rész az adómérték 25%-át, 100 millió forintot meghaladó, de 700 millió forintot meg nem haladó része után azaz adómérték 50%-át kellett alkalmazni.

ez utóbbi sávok változtak: 100 millióról 250 millió forintra, 700 millióról 1 milliárd 750 millió forintra,

vagyis a kisebb (de nem a legkisebb) ilyen díjbevétellel rendelkező biztosítók esetében csökkent az adóterhelés.