Változnak a tranzakciós illeték szabályai, még többen fizethetik az állami sarcot

Jelenleg Magyarországon az e-pénz kibocsátók

nem fizetnek tranzakciós illetéket az e-pénz számlák közötti tranzakciókra, és igaz ez akkor is, amikor egy e-pénz számláról bankszámlára utal egy ügyfél.

Ezen változtatna most a jelek szerint a kormány azzal, hogy váratlanul belekerült egy tegnap megjelent törvénytervezetbe az alábbi szöveg:

„(2) E törvény eltérő rendelkezése hiányában pénzügyi tranzakciós illetéket kell fizetni továbbá minden olyan, az (1) bekezdésben meghatározott fizetési műveletekkel egy tekintet alá eső olyan pénzforgalmi szolgáltatásnak minősülő fizetési művelet esetén, amelynek eredményeképpen a pénzforgalmi szolgáltató az általa a fizető fél részére vezetett fizetési számlán nyilvántartott követelést a fizetési megbízás szerinti összeggel csökkenti, ideértve a fizető fél elektronikus-pénzét nyilvántartó számlán végrehajtott egyenlegcsökkenést is függetlenül annak pénzforgalmi elszámolásától."

E-money szolgáltatók - kik azok?

A fintech világban gyakori, hogy az új digitális szolgáltatók az induláskor legalábbis nem mindjárt egy teljeskörű banklicencet szereznek meg, hanem elektronikus-pénz kibocsátóként (electronic money institution, EMI) lépnek be a pénzforgalmi piacra (a Revolut, a Wise is így lépett piacra, sőt, a brit piacon a Revolut még küzd a banki licencért). Ez röviden annyit tesz, hogy ezek a cégek betétet nem gyűjthetnek, és alapvetően hitelt sem nyújtanak, egy letéti számlán őrzik a pénzt és tranzakciókat bonyolítanak e-pénz számlákon.

Magyarországon ilyen az egy évvel korábban elindult Binx neobank, amely kifejezetten a vállalkozókat, cégeket szólítja meg egy olcsónak mondható digitális pénzforgalmi szolgáltatással. Az ügyfél pénzt fogadhat és küldhet a számlájáról, kártyával költhet róla. Az eddig meglehetősen kedvező árazással futó Binx most egyszeriben új helyzetben találhatja magát azzal, hogy az eddig illetékmentesre árazott csomagjaikat újra kell gondolni.

Megkerestük a Binxet, rövid válaszuk szerint ők jelenleg vizsgálják a törvénytervezet szövegét, és hogy hogyan hat rájuk és a működésükre. Az első álláspontjuk az, hogy nem emelik meg a díjaikat.

Más üzleti modellel rendelkező e-pénz kibocsátók is léteznek a magyar piacon, Ilyen például a Barion is, amely kereskedők ezreinél biztosít online fizetést, webshopok checkoutjánál találkozhatunk sokszor a nevükkel.

A Barion egyike azon hazai alapítású és ma is többségi magyar tulajdonban lévő fintech vállalatnak, amely képes volt egy vállalati spinoffból saját lábra állni, tőkét gyűjteni és sikeresen felskálázódni. Ők adatvezérelt fizetési megoldásokat fejlesztenek, tavaly ősszel 15 országban voltak jelen, és akkor mintegy 18 ezer kereskedőt szolgáltak ki és évente 3-4 millióan fizetnek a rendszerükkel.

Több szabály változik

Azt már húsvét előtt bejelentette Nagy Márton, hogy 2026-ban is fennmarad a bankok és a biztosítók 2022-ben bevezetett extraprofitadója, tegnap pedig elhangzott az is, hogy előbbitől 180, utóbbitól 60 milliárd forintot vár jövőre a kormány, az idei 160, illetve 60 milliárd után. Az Országgyűlés honlapján megjelent tervezet alapján mindkét különadónak fennmarad az eddigi logikája 2026-ban is, de a bankoknál nőnek az adókulcsok, a biztosítóknál pedig megemelik az állampapír-vásárlásért elérhető kedvezmény maximális mértékét. Ezenkívül tavaly áprilissal nőttek a hagyományos biztosítási adó sávhatárai, mindezt most törvénybe emelik.

Portfolio Financial IT 2025

AI-boom, fintech innovációk, digitális transzformáció - Merre tart a bankszektor digitális fejlődése? Erről lesz szó május 27-én a Portfolio Financial IT konferenciáján! Regisztráció és részletek itt!

Információ és jelentkezés

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images