Jön az öt csapás: kőkemény választ ígér az MNB a banki csalásokra

A probléma

Virág Barnabás a sajtótájékoztató elején arról beszélt, hogy szerinte a nagy átmenetek korszakában vagyunk. Az egyik leggyorsabb átmenet a digitalizáció, amely előnyei mellett jelentős veszély forrása is a pénzügyek területén, hiszen a technológia gyorsabban fejlődik, mint ahogy alkalmazkodni tudnak hozzá a felhasználók. Amikor a pénzügyi rendszer stabilitásáról beszélünk, akkor be kell vonnunk a vizsgálódás témakörébe a kiberbiztonságot is, ami kőkemény fellépést igényel az MNB-től.

A visszaélések darabszáma és összértéke is jelentősen nőtt az elmúlt években, különösen a koronavírus-járványt követően.

2024-ben több mint 226 ezer kártyás tranzakciót és átutalást érintő visszaélés történt Magyarországon 41,9 milliárd forint értékben,

utóbbiból 31 milliárd forintot a magyar lakosság, mintegy 10 milliárdot pedig a vállalati szféra szenvedett el.

Nemzetközi tendencia a bankkártyás visszaélések emelkedése az elmúlt évtizedben, az összes bankkártyás forgalomhoz viszonyítva 3-4 tízezrelék az arány, amivel az uniós élmezőnybe tartozunk. A visszaélések módszerei is megváltoztak, az utóbbi időben az adathalászattal és a pszichológiai manipulációval történő visszaélések kerültek előtérbe.

A visszaélések során elszenvedett károk túlnyomó részét az ügyfelek viselik. A bankok által az ügyfelekre terhelt visszaélési károk aránya a 2020 előtti 10-20%-ról a tavalyi évre 92%-ra emelkedett, az átutalási visszaéléseknél 98%, a kártyás visszaéléseknél több mint 72% ez az arány.

A megoldás

A technológiai kihívásokra technológiai választ kell adni, márpedig a valós idejű szűrőrendszerek használata hatékony megoldás – jelentette ki Virág Barnabás. A probléma az, hogy relatíve kevés (az átutalásoknál 35%, a kártyatranzakcióknál 9%) az ezekkel kiszűrt csalások aránya. A megoldáshoz egyrészt a nagyobb adatbázisok használata, másrészt a banki fejlesztések felgyorsítása visz közelebb az alelnök szerint. Néhány banknál már rövidtávon javítani kell az ügyfélazonosítási folyamatokat: a probléma viszonylag koncentrált, hiszen a top 5 bank aránya közel 75% a csalók által használt gyűjtőszámlák esetében.

A siker kulcsa Virág Barnabás szerint a gyors és hatékony együttműködés, ennek érdekében 5 csapás megtételét tervezik:

1. 2025. július 1-jétől egy központi visszaélésszűrő rendszer indul el a GIRO működtetésében, amelyben a GIRO fél másodperc alatt ellenőrzi a tranzakciókat (a gyorsaság miatt nem fogja lelassítani a tranzakciókat), a jegybank pedig bírságolni fogja a nem felkészült bankokat,
2. az elmúlt években megtett és a jövőben megjelenő banki szintű MNB-ajánlásokat a bankoknak mérlegelés nélkül, azonnal végre kell hajtaniuk anélkül, hogy az ügyfélélményt a biztonság elé helyeznék (pl. ügyfélprofil és tipikus esemény alapján meghatározott limitek alkalmazása),
3. az MNB célzott vizsgálatokat indít az egyedi banki visszaélésmegelőző intézkedések megvalósításáról,
4. törvénymódosítást kezdeményeznek az ügyfelek védelme érdekében, hogy mindenki azonos mértékben legyen érdekelt a szükséges lépések megtételében, ezzel szemben jelenleg a károk több mint 90%-át az ügyfelek viselik,
5. tájékoztató kampányt indítanak a visszaélési kockázatokról és a megelőzési lehetőségekről.

Az öt csapásról röviden már Varga Mihály MNB-elnök is beszélt hétfőn:

A negyedik pont, vagyis az MNB törvénymódosítási javaslata arról szólna, hogy a bank viselje a kárt azokban az esetekben,

• amikor a bank nem alkalmazott erős ügyfélhitelesítést,
• amikor az ügyfelet a bank nevében manipulálták a csalók.

hollandia példája azt mutatja, hogy egy éven belül 69%-kal sikerült csökkenteni az ügyfelekre terhelt károkat.

Válaszok

Újságírói kérdésekre válaszolva Virág Barnabás alelnök és Bartha Lajos igazgató elmondta:

• hogy kik az elkövetői a csalásoknak, annak vizsgálata a bűnüldöző szervek feladata, bizonyára a miniszterelnök ez alapján tette azt a nyilatkozatát, hogy az ukrán maffia áll a csalások jelentős része mögött,
• olyan törvénymódosítási javaslatot kívánnak benyújtani, amely minimalizálni szándékozik a moral hazard kockázatát annak érdekében, hogy a bankra hárított felelősség ne járjon azzal, hogy a bankok kárára visszaélnek az új szabályozással az ügyfelek, ugyanakkor a bankoknak továbbra is mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy az ilyen típusú visszaéléseket is kiszűrjék,
• arra a kérdésre, az MBH Bank körüli csalássorozat vezetett-e oda, hogy az MNB a korábbinál határozottabban lépjen fel, Virág Barnabás az mondta, nem a konkért példa, hanem a tendencia felerősödése váltotta ki a jegybank fellépését,
• az uniós SCA szabályozás egyelőre nincs tökéletesen átültetve a magyar gyakorlatba: erős ügyfélhitelesítés hiánya esetén nemcsak a csalárd módon való visszaélés, hanem súlyos gondatlanság esetén is áthárítja a kárt az ügyfélre, ez utóbbit szeretnék kivenni a jogszabályból, emellett előrébb hozzák az EU-ban 2027-től alkalmazandó szabályok implementálását,
• a Kiberpajzs Program fontos eleme lesz a tájékoztató kampánynak és a jegybank kommunikációjának,
• a csalók által használt gyűjtőszámlák esetében a gyors felderítést az akadályozza, hogy a legtöbb esetben strómanok nevén vannak ezek, és jól működő, normál számlák váltanak át hirtelen ilyen gyűjtőszámlává. A megszerzett pénzek jellemzően vagy nagyon gyorsan külföldre kerülnek, vagy készpénzben veszik ki az összegeket.

Címlapkép forrása: Portfolio