Felrobbant a biztosítási piac, egyetlen biztosításra repültek rá nagyon a magyarok

Közzétette az MNB a magyar biztosítási piac első negyedéves statisztikáit, ezek alapján az első három hónapban 569 milliárd forint volt a szektor díjbevétele.

Ez bizony 24,2%-os ugrást jelent az előző év azonos időszakához képest, amire utoljára a kétezres évek „hőskorában” lehetett példa.

Önmagában ez a fejlemény nem jelent tartós felhajtóerőt a biztosítók jövedelmezőségére, ugyanis az egyszeri díjas életbiztosítások és az eseti befizetések ugrottak meg elsősorban, 65 milliárd forinttal nagyobb díjbevételt generálva, mint egy évvel korábban.

Arról már májusban, az MNB előzetes pénzügyi számlák statisztikája alapján írtunk, hogy nettó 115 milliárd forintnyi tranzakciót értek el az életbiztosítások az első negyedévben, ez csaknem 95 milliárd forinttal volt nagyobb az egy évvel korábbi nettó tőkebeáramlásnál. Árnyalja a képet, hogy míg

a teljes életbiztosítási piac díjbevétele 52%-kal nőtt,

ezen belül a rendszeres életbiztosításoké csak 12%-kal. Igaz, utóbbira sem lehet panasz.

A fentiek alapján 65-95 milliárd forint közötti összegre becsüljük az állampapír-kamatfizetések és az extraprofitadó kedvező változásának a hatását az életbiztosítások tőkebeáramlására vonatkozóan. Az életbiztosítási üzletágakban ugyanis akár az extraprofitadó 100%-át is leírhatják a biztosítók, ha elegendő állampapírt vásárolnak ehhez, ugyanez a nem-életbiztosítási üzletágban idén csak 40%.

Terméktípus szerint, ahogy a fenti ábráról leolvasható, a unit-linked díjbevétel 44%-kal, a vegyes életbiztosításoké 237%-kal (!), a nyugdíjbiztosítások díjbevétele 17,5%-kal, a kockázati életbiztosításoké 16%-kal ugrott meg. A rendszeres és az egyszeri díjas életbiztosítások darabszáma egyaránt több mint 9 ezerrel nőtt három hónap alatt, de míg a rendszereseknél ez csak 0,4%-os, az egyszeri díjasoknál 4,9%-os ugrást jelent.

A nem-életbiztosítások most ennél gyengébb, 10,4%-os növekedést mutattak fel

az egy évvel korábbihoz képest, ami elsősorban annak a következménye, hogy a tavalyelőtti nagyon magas helyett egyre inkább a tavalyi alacsonyabb infláció befolyásolja ezek árazását. A kgfb díjbevétele 6,5%-kal, a cascoé 10,7%-kal, a lakásbiztosításoké mindössze 5,8%-kal került feljebb az első negyedévben. Utóbbira jelentős nyomást helyez 2026 közepéig, hogy az NGM elvárása alapján a biztosítók díjkorlátozást vállaltak, ami 15-25 milliárd forintjába kerülhet a szektornak.

Érdemes egy pillantást vetni az egészség- és utasbiztosítások grafikonjára is, előbbi mutatott nagyon dinamikus, 44%-os díjbevétel-növekedést az első negyedévben, így egyre nagyobb aráyt képvisel a teljes biztosítási piacból. Ebben az egészségbiztosítások eszeveszett drágulása is nagy szerepet játszik.

Miközben a nem-életbiztosítások díjbevétele 32 milliárd forinttal emelkedett az első negyedévben az egy évvel korábbihoz képest, az ezen üzletágban elszámolt nettó kárráfordítás csak 7 milliárd forinttal volt magasabb, mint 2024 első három hónapjában,

A díjbevételek növekedésének, a kedvező kárhányadnak és az extraprofitadóból elkönyvelhető adókedvezménynek köszönhetően

javult a biztosítók jövedelmezősége.

A nem-életbiztosítások biztosítástechnikai eredménye 4,4 milliárd forinttal, az életbiztosításoké 2,5 milliárddal haladt meg az egy évvel korábbit.

Ahogy arról már sokat írtunk, továbbra is túladóztatott és alacsony megtérülésű a biztosítási szektor, de legalább az elmondható, hogy a nominális negyedéves nyereségük négy éve, pontosabban

2021 második negyedéve óta nem volt ekkora, mint most: 27,2 milliárd forintra rúgott.

Címlapkép forrása: Shutterstock