Nehezebb a helyzet, de Magyarország jól áll – Megszólal a Citi egyik globális vezetője

Először is beszéljünk a Citigroup globális stratégiai céljairól! Melyek a főbb célkitűzéseik az idei évre és a következő évekre?

A bankcsoport stratégiájának a középpontjában a globális hálózatunk áll.  A Citi több mint 180 országban és joghatóságban folytat üzleti tevékenységet és több mint 90 országban van jelen.  Ezt a nemzetközi jelenlétet a Citi versenyképességének egyik legfőbb megkülönböztető jegyének tekintjük. Nemzetközi ügyfeleinknek hozzáférést biztosítunk azokhoz a helyi piacokhoz, amelyeken működünk, míg a helyi ügyfeleinket segítjük a nemzetközi terjeszkedésben. Támogatjuk őket abban, hogy belépjenek más országokba, valamint összekötjük őket a globális tőkepiacokkal – például szindikált hitelek, kötvénykibocsátások, részvénykibocsátások révén.

Hogyan illeszkedik ebbe a stratégiába ez a régió, különösen Magyarország?

Közép-Kelet-Európa jelentős szerepet játszik ebben a globális stratégiában, és Magyarország ennek kulcsfontosságú része.

Magyarországon található az egyik legnagyobb és legfejlettebb európai operációnk. Több mint 3 000 munkavállalónk dolgozik itt, részben a banki egységünkben, részben a szolgáltatóközpontunkban.

Magyarország már 40 éve része történetünknek – épp ezért vagyok most itt, hogy ügyfeleinkkel, partnereinkkel és kollégáinkkal együtt ünnepeljem meg ezt az évfordulót. Személyesen is erős kötődésem van ehhez az országhoz: 2002 és 2005 között a Citi magyarországi vezetője voltam. Akkor fektettük le a Citi Solutions Center (CSC) alapjait, amely hivatalosan 2005-ben nyílt meg. Kezdetben körülbelül 50–60 fővel indultunk, és 500 főre terveztük bővíteni a CSCt. Ma már több mint 3000 kollégánk van a Citinél Magyarországon, akiknek nagy többsége a CSC-ben dolgozik. Az ország gazdasága stabil, ügyfélköre változatos – hazai és nemzetközi vállalatokat, valamint pénzintézeteket is kiszolgálunk. Magyarország továbbra is kiemelten fontos számunkra.

Hogyan jellemezné azokat a globális kihívásokat, amelyekkel a Citi is szembesül – a vámháborúktól az orosz–ukrán konfliktusig –, és hogyan kezeli ezeket a bank globális szereplőként?

Mivel több mint 180  országban és joghatóságban folytatunk üzleti tevékenységet, hozzászoktunk ahhoz, hogy különböző, gyakran összetett és nehéz környezeti feltételek között működjünk. Szinte bármelyik pillanatban van valamilyen válság a világ valamely részén. Természetesen az orosz–ukrán konfliktus különösen lesújtó, és őszintén remélem, hogy hamarosan békés megoldás születik. Továbbra is támogatjuk a térségbeli ügyfeleinket, köztük az ukrajnaiakat is. Kockázatkezelési szempontból megfelelően tudunk navigálni ilyen geopolitikai helyzetekben – megvannak hozzá a tapasztalataink és a megfelelő rendszereink. A vámok kérdése azonban más jellegű kihívást jelent: ez átalakítja a globális kereskedelem áramlását és a nemzetközi ügyfelek működésének a módját is. A helyzet még nem egyértelmű, hiszen még zajlanaka tárgyalások, a határidők kitolódnak, és nagy a bizonytalanság . Ami viszont már most világos:

a vállalatoknak újra kell gondolniuk a globális ellátási láncaikat. Fel kell készülniük a fokozódó volatilitásra, amely várhatóan egy ideig még fennmarad.

Ez a környezet a befektetési folyamatokat is befolyásolja. Az intézményi befektetőknek – például az eszközkezelőknek – új megközelítést kell alkalmazniuk a diverzifikáció és a portfóliópozícionálás terén. Itt jövünk mi a képbe: segítünk az ügyfeleinknek átalakítani az ellátási láncaikat, és új beruházásokat finanszírozni a feltörekvő vagy stratégiai piacokon. Támogatást nyújtunk például fedezeti ügyletekben, valamint az alapvető erősségeink területén – a piaci és letétkezelési szolgáltatásokban –, amelyek különösen fontosak a befektetéskezelés szempontjából. Kétségtelenül kihívásokkal teli időszakot élünk. Úgy vélem, a globalizáció folytatódni fog, de másképp – az események újradefiniálják ezt a fogalmat.

A Citigroup globális kockázatkezelési vezetőjeként, kockázati szempontból Ön hogy látja, mely tevékenységeket vagy szektorokat érinti leginkább a vámháború?

Bizonyos iparágak kockázati szempontból valóban jobban érintettek. Az autóipar klasszikus példa. Már a vámfeszültségek előtt is hatalmas átalakuláson ment keresztül – a belső égésű motoroktól az elektromos járművek felé való elmozdulás miatt. Most ehhez társul az USA-ban tapasztalható növekvő nyomás a termelés hazatelepítésére, ami új kihívásokat jelent a globális ellátási láncok számára, különösen a határokon átívelően működő vállalatok esetében. Országszinten is jelentkeznek hatások: egyes államok jelentősen függenek az exporttól – különösen az Egyesült Államokba irányulótól. Az új kereskedelmi megállapodások és vámpolitikák nemcsak az exportkapacitásra, hanem ezeknek az országoknak a teljes makrogazdasági teljesítményére is hatással lehetnek. Ebben a környezetben ügyfeleinknek nagyobb védelemre van szükségük a volatilitás ellen – legyen szó deviza-, kamatláb- vagy nyersanyagpiaci ármozgásokról. Ez számunkra kiemelten fontos terület.

Üzleti szempontból, az idei évük inkább a növekedésről szól, vagy inkább a kockázatkezelésről?

Azt mondanám, mindkettőről. Valóban jelentős kockázatokkal nézünk szembe, és a globális környezet újakat is termel. Ugyanakkor a kockázat gyakran lehetőséget is jelent. Egyes ügyfeleinknek például új gyárakat kell építeniük vagy teljes ellátási láncokat átszervezniük – az eddigi egyetlen feltörekvő piac helyett három-négy különböző országban kell jelen lenniük. Ezek összetett kihívások, ugyanakkor új üzleti lehetőségeket is teremtenek. Pénzügyi szempontból nem tudom számszerűsíteni a kínálkozó lehetőségeket, de biztosan állíthatom: minden válság egyaránt tartogat akadályokat és lehetőségeket is.

Mennyire látja Magyarországot — vagy a tágabb régiót — kitéve ezeknek a globális kockázatoknak? A frontvonalban vagy inkább védettebb pozícióban vagyunk?

Mindenekelőtt Magyarország az Európai Unió része, így a helyzete nagyban múlik azon, hogyan reagál az EU egésze a kereskedelmi dinamikák változására — különösen az Egyesült Államok és az EU között kialakuló új kereskedelmi megállapodásra. Személyes véleményem szerint magas fokú kölcsönös függőség áll fenn Európa és az USA között, ami valódi lehetőséget teremt egy szilárd és kiegyensúlyozott megállapodás elérésére. Ugyanakkor ezt nagyon figyelemmel kell kísérnünk. Magyarország esetében az USA-ba irányuló export viszonylag korlátozott, így a közvetlen hatás valószínűleg nem lesz súlyos. A nagyobb aggodalom inkább a közvetett hatásokban rejlik: ha a kereskedelmi feszültségek eszkalálódnak és szélesebb gazdasági lassuláshoz vezetnek, más európai országok, köztük Magyarország is érezheti ennek következményeit. Ugyanakkor Magyarország alternatív kereskedelmi útvonalakból is profitál, különösen azokból, melyek Ázsiával kötik össze. Jelentős ázsiai beruházásokat látunk itt, ami segíthet ellensúlyozni a más régiókban fennálló kockázatokat. Összességében, ha megnézem a globális térképet azon országokról, ahol működünk, Magyarország viszonylag jól pozícionált.

A pandémia alatt már tapasztaltuk a globális ellátási láncok összeomlását. Ön szerint a mai helyzet még összetettebb, nehezebb, mint a pandémia idején volt?

Úgy gondolom, hogy még összetettebbé vált a helyzet. A pandémia idején a legfőbb probléma a diverzifikáció volt. Ha egy piacon zavar lépett fel, a cégek más piacokra tudtak támaszkodni. A kihívás a függőségek kezelése és a rugalmasság kiépítése volt. Most azonban további rétegek jelentek meg a problémán belül. Számolnunk kell kiszámíthatatlan kereskedelmi megállapodásokkal és a jövőbeni megállapodások körüli folyamatos bizonytalansággal is. Egyidejűleg nehezedik növekvő nyomás a szereplőkre — különösen az Egyesült Államok részéről — annak érdekében, hogy egyes termelési fázisokat hazatelepítsenek, ezt sok vállalatnak stratégiailag kell majd kezelnie. Összességében tehát ez a környezet bonyolultabb és nehezebben kezelhető a legtöbb ügyfelünk számára.

Az utóbbi években a bankok — különösen az USA-ban és Nyugat-Európában — a magasabb kamatlábakból profitáltak. Ön szerint ez még elegendő ahhoz, hogy fenntartsák a banki jövedelmezőséget a korábban említett kockázatok mellett?

Egyetértek, a magasabb kamatok általában segítenek növelni a nettó kamatmarzsot, ami támogatja a jövedelmezőséget. Ugyanakkor a Citi nagyon sikeres és jövedelmező volt még akkor is, amikor a kamatlábak egyes piacokon nagyon alacsonyak, vagy akár negatívak voltak. A kulcs az üzleti modellünk és annak diverzifikációjában rejlik. Alacsony kamatok mellett más üzleti lehetőségek nyílnak meg: az ügyfelek aktívabbak a felvásárlásokban, és több tőkét vonnak be, hogy kihasználják a kedvező finanszírozási lehetőségeket. Egy olyan diverzifikált modellben, mint a miénk, a különböző termékek más-más időszakban teljesítenek jobban. Ezért nem aggódom túlságosan. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy

a kevésbé diverzifikált, egy termékre – például kizárólag a hitelezésre – fókuszáló bankok nagyobb nyomást érezhetnek a jelenlegi környezetben.

Globális portfóliójukra tekintve mely üzleti területek teljesítenek erősebben idén, és hol lát gyengeségeket?

Továbbra is erős ügyfélaktivitást tapasztalunk, különösen a készpénzkezelés és a devizapiaci szolgáltatások terén. Ezek forgalma egészségesen alakul. A hitelfelvétel vegyes képet mutat, mert az ügyfelek óvatosabbak és stratégiai szinten terveznek. A befektetési banki területen M&A aktivitást is látunk — talán nem a csúcson, de stabil az ügyfélkör. Gyengébb teljesítményt látunk az értékpapír-kibocsátásban; a részvénykibocsátás visszafogott, sok befektető kivár, hogy a piaci értékelések stabilizálódjanak. A kötvénypiacon, különösen a befektetésre ajánlott szegmensben jelentős refinanszírozási aktivitást látunk. Sok likviditás van a piacon, erős a befektetői érdeklődés, és a Citi aktívan részt vesz ezekben a tranzakciókban.

A pénzügyi válság után a Citigroup jelentős átalakuláson ment keresztül, különösen a mérleg és a globális hálózat szempontjából. Ez a folyamat még hatással van a működésre, vagy már lezárult?

A stratégiai átalakulás nagy részét végrehajtottuk. Egy fontos lépés volt a globális fogyasztói banki kitettségek jelentős csökkentése — ez a folyamat gyakorlatilag befejeződött. Ennek Magyarország is része volt évekkel ezelőtt. A vállalati és befektetési banki oldalon nem volt jelentős átszervezésünk. Teljes mértékben elkötelezettek vagyunk a jelenlegi piacainkon való működés mellett. Ahogy korábban említettem, a globális ügyféltevékenység támogatása továbbra is központi prioritás. Emellett egy szélesebb körű átalakítási programot is elindítottunk, amely a folyamatok javítására és egyszerűsítésére fókuszál. Ez is jól halad, sikeresen zajlik.

Van esély arra, hogy a Citigroup a közeljövőben visszatérjen a lakossági banki szolgáltatásokhoz Magyarországon?

Nem hiszem — legalábbis a belátható jövőben nem. Stratégiai fókuszunk a vállalati és az intézményi ügyfeleken marad Magyarországon.

Milyen változásokat tapasztalt az ügyfelek igényeiben vagy viselkedésében az utóbbi években, és hogyan alkalmazkodnak ezekhez?

Az egyik legnagyobb trend kétségtelenül a digitalizáció. Amikor 2004–2005-ben Magyarországon dolgoztam, egyes ügyfelek még faxon küldték a megbízásokat. Ma már a tranzakciók mintegy 98%-a közvetlenül elektronikus banki platformokon keresztül zajlik. Ez a változás a kereskedésre is igaz — az automatizáció és a digitális platformok átalakították az ügyfélkapcsolatokat. Jelentős beruházásokat eszközölünk technológiába, hogy versenyelőnyben maradjunk. Egy másik fontos trend, hogy az ügyfelek sokkal aktívabban használják a tőkepiaci eszközöket.

Korábban a vállalati finanszírozás 90%-a hitelalapú volt; a hitel volt a központi termék, és a bankok gyakran a hitelkapcsolaton keresztül szerezték az ügyfelek nagy részét. Ez a modell megváltozott.

Ma az ügyfelek több lehetőség közül választhatnak: közvetlen hitelek, szindikált hitelek, kötvénykibocsátás vagy hibrid konstrukciók is rendelkezésre állnak. Ennek eredményeként minden termék — legyen az piaci, szolgáltatási vagy kereskedelemfinanszírozási — külön versenyben van. Ez a szemlélet nem csak az ügyfeleket, hanem minket is megváltoztatott. Minden területen versenyképesnek kell maradnunk. Az ügyfeleknek nyújtott treasury szolgáltatások is sokkal kifinomultabbá váltak: a pénz már nem áll tétlenül a számlákon. Az ügyfelek optimalizálni akarják a forgótőkét, javítani a finanszírozás hatékonyságát és csökkenteni a fölöslegesen lekötött tőkét. A likviditás a kereskedelmi eszközökben létfontosságúvá vált. És természetesen a kockázatkezelés — különösen a fedezeti ügyletek — szintén kulcsfontosságúak. Az ügyfelek nem akarják passzívan szemlélni a piaci mozgásokat, egyre többen alakítanak ki saját fedezeti stratégiákat, és ha komplexebb, nagyobb volumenű megoldásokra van szükségük, hozzánk fordulnak. Már nemcsak a devizaárfolyamok fedezése a fontos, a kamatláb fedezése is egyre inkább előtérbe kerül, különösen ebben a dinamikusan változó kamatkörnyezetben. Ezek iránt szintén jelentős kereslet mutatkozik, ahol jó pozícióban vagyunk, hogy támogassuk az ügyfeleink igényeit.

A fintech cégek, a nagy tech vállalatok és más nem hagyományos szereplők egyre nagyobb piaci részesedést szereznek a pénzügyi szolgáltatások területén. Hogyan látja ezt a fejleményt? Versenytársakként tekint e szereplőkre, vagy inkább együttműködésre törekszik velük?

Fontos megkülönböztetni a lakossági és a vállalati tevékenységeket, amikor ezekre a statisztikákra tekintünk. A legtöbb terület, ahol mi ma működünk — a vállalati és befektetési banki üzletágban — nagy ügyfeleket szolgál ki: multinacionális cégeket, pénzügyi intézményeket, alapkezelőket, fedezeti alapokat stb. Ezek az ügyfelek használhatnak fintech megoldásokat, de nem ez az elsődleges működési módjuk. A fintech cégek inkább hatékonyságnövelési mintaként vagy iparági benchmarkként szolgálnak. Mi kiegyensúlyozott megközelítést alkalmazunk: egyes esetekben együttműködünk fintech cégekkel, akár befektetünk is néhányba. Használjuk őket arra is, hogy magunkat összehasonlítsuk másokkal — hogy mérjük versenyképességünket, és fejlesszük az ügyfelek számára kínált megoldásokat. Végső célunk, hogy a gyorsan változó környezetben is az egyik legjobb választás maradjunk ügyfeleink számára.

A mesterséges intelligencia ma már nem csupán egy divatos kifejezés, megváltoztatja a piaci játékszabályokat is. Vannak a Citinél olyan alkalmazási területek, ahol már használják az AI-t?

Teljes mértékben. Az AI valóban megváltoztatja a játszékszabályokat, és nemcsak a bankszektorban — számos iparágat átformál. Kockázatkezelési vezetőként két szempontból tekintek az AI-ra. Először is, hogy a Citi hogyan profitálhat belőle. És igen, már integráljuk az AI-t a működésünkbe. Például a kollégák már a mi saját AI eszközünkett használják dokumentumok összehasonlítására és összetett keresések végzésére — például bonyolult kockázati szabályok és szabályzatokban való eligazodásra. Emellett AI-t alkalmazunk például a programozásban és a kockázatok modellezésében is. Az AI-alkalmazások száma folyamatosan növekszik, és jelentős beruházásokat teszünk ezen a területen. Tegnap például meglátogattam a budapesti szolgáltatóközpontunkat, ahol éppen „AI Hetet” tartanak. A gyakorlott kollégák bemutatják a mi  AI eszközeink képességeit, és oktatják a társaikat — megmutatva, hogyan támogathatják a Citi AI kapacitásai az innovációt, ösztönözve őket a kreatív gondolkodásra az alkalmazási lehetőségekkel kapcsolatban. A második szempont pedig a kockázat. Ahogy az AI átalakítja az iparágakat, lesznek, akik profitálnak belőle, és lesznek, akik hátrányt szenvednek. Ez a változás rendkívül fontos a kockázatkezelés szempontjából — elemezni kell, milyen hatással lehet az AI az ügyfeleinkre és az üzleti modelljeikre. Végül el kell ismernünk az árnyoldalát is: az AI-t nemcsak felelős szereplők használják, hanem rosszindulatúak is — kiberbűnözők, csalók és mások. Ezért meg kell tanulnunk megvédeni magunkat az AI-vel támogatott fenyegetésekkel szemben, és magunknak is alkalmaznunk kell az AI-t ezek leküzdésére. Ez új kapacitás- és készségigényeket támaszt a kockázatkezelő szervezeten belül.

Megemlítette a budapesti Citi Solutions Centert., amelynek eddig még nem szenteltünk kellő figyelmet a beszélgetés során. Mi a jelentősége a Citi globális működésén belül?

A budapesti a kulcsfontosságú Solutions Centereink  egyike. Vannak még központjaink többek között az Egyesült Államokban, Európában, az Egyesült Királyságban, , Ázsiában — és a budapesti CSC meglehetősen nagy. A tevékenységi kör nagyon széles: nagy részben a technológiai területre fókuszál, de vannak pénzügyi, számviteli, riportkészítési és egyéb funkciók is. Az én kockázatkezelői szempontomból például harmadik felek kockázatainak a kezelésére, valamint elemzési és modellezési képességek támogatására használjuk. Összesen több mint 20 különböző csapat működik Budapesten szolgáltatásokat nyújtva a Citi más egységeinek világszerte, mindegyikük saját felelősségi körrel. Ami igazán megkülönbözteti ezt a központot, az a szakemberek minősége. A technológusaink például kimagasló képességekkel bírnak, és számítunk rájuk összetett, magas szintű feladatok elvégzésében. Ez nem az a tipikus szolgáltatóközpont, ahol az emberek csak hívásokat fogadnak vagy egyszerű adatbevitelt végeznek. Egyáltalán nem.

Magasan kvalifikált szakemberek dolgoznak itt, akik komplex munkákat végeznek — például kvantitatív modell-elemzést és egyéb értékteremtő tevékenységeket.

Hogyan jellemezné azt az utat, amely Önt a 20 évvel ezelőtti Citi Magyarország vezetői pozíciójából az egyik legmagasabb globális pozícióig vezetette? Mennyire volt kihívásokkal teli ez az út?

Őszintén szólva, nem mondanám, hogy nehéz volt — mindig is szerettem a Citinél dolgozni. 1991-ben csatlakoztam, így már közel 34 éve vagyok itt. Amikor 2002-ben Magyarországra kerültem, az nagy lépés volt. Az előző piacok, amelyeken dolgoztam, kevésbé voltak fejlettek, és Magyarország már jelentős külföldi befektetéseket vonzott, fejlettebb pénzügyi termékekkel rendelkezett. Rengeteget tanultam az itteni időszak alatt. Természetesen bizonyítani kell, hogy megérdemled a következő lehetőséget, de minden pozíció új tapasztalatokat és kihívásokat hoz, amelyek hozzájárultak a fejlődésemhez. Mostani szerepemben úgy érzem, hogy mindezt a felhalmozott tapasztalatot kamatoztatni tudom. Az egyik dolog, amit szeretek a kockázatkezelésben, hogy mindenre rálát az ember — minden ügyfélszegmenst, minden terméket megismer. Gondolkodni kell azon, hogy mi mehet éppen rosszul, de közben segíteni is tudunk a megoldások kialakításában. Támogatjuk az ügyfeleket abban, hogy eligazodjanak a volatilitásban, ügyleteket strukturáljanak és kockázatokat kezeljenek. Ez hihetetlenül jó érzés. Visszatekintve

azt látja az ember, hogy a mi hozzájárulásunknak köszönhetően egy ügyfél új gyárat tudott építeni, új piacra tudott belépni vagy elkerült egy jelentős veszteséget az ingatag gazdasági környezetben.

Ezek a hatások teszik igazán tartalmassá és jelentőségteljessé ezt a munkát.

Fotók: Hajdú D. András / Portfolio

A cikk elkészítésében a magyar nyelvre optimalizált Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás támogatta a munkánkat.