Családtámogatásból horrorhitel, személyi kölcsönből bedőlt adósság: merre tart a magyar lakosság?

Gőzerővel tisztítják portfóliójukat a bankok

2024 végére 2,0%-ra csökkent a nemteljesítő háztartási hitelek aránya (NPL-ráta) a magyar hitelintézeteknél, ezen belül 1,2% volt 90 napon túl késedelmes, a többit csak azért sorolták ebbe a kategóriába a bankok, mert valószínűsíthető náluk a nemfizetés. Mindenesetre mindkét arány rég látott mélypontot jelent, ahogy erről már többször írtunk (kissé eltérő jegybanki adatbázis alapján itt és itt). Most az is kiderült, hogy

a 2015 előtt szerződött, vagyis főleg egykori devizás hitelek aránya a nemteljesítő hiteleken belül 35 százalékról 29 százalékra csökkent egy év alatt.

Úgy könnyű csökkenteni a bedőlt hitelek arányát, hogy közben újabb és újabb rekordot dönt a lakosság teljes hitelállománya – gondolhatnánk magyarázatként, csakhogy maga a nemteljesítő állomány is csökkenést mutat: 2024-ben például

284 milliárd forintról 223 milliárd forintra csökkent a nemteljesítő háztartási hitelek állománya a hitelintézeteknél,

ezen belül a jelentős (90 napon túli) késedelemben lévő hiteleké 146-ról 130 milliárdra. Ahogy alábbi ábránkon látható, a Covid idején bevezetett moratórium tömeges kifutása után, 2021 végétől volt némi emelkedés, azóta azonban visszatért a korábbi szintre az állomány.

Van azonban két hiteltípus, ahol nem ilyen fényes a helyzet: a személyi kölcsönök és a folyószámlahitelek esetében 5 százalék fölé nőtt a nemteljesítő hitelek aránya – hívta fel a figyelmet május végén megjelent Pénzügyi stabilitási jelentésében a jegybank. Annak ellenére van ez így, hogy a portfólióeladások leginkább a folyószámlahiteleket és a személyi kölcsönöket érintették. Mint írják az MNB szakértői, a bankok portfóliótisztítási tevékenysége a 2010–2018 közötti időszakban átlagosan évente 180 milliárd forint volt, amely a megelőző év végi nemteljesítő állomány arányában 11-34 százalékos eladásnak felelt meg. Ettől nominálisan ugyan elmarad a 2023-ban és 2024-ben is évi mintegy 70 milliárd forintot kitevő eladott portfólió, de

ez az eladás 50 százaléka az előző év végi nemteljesítő állománynak, az az arányában jelentősnek tekinthető.

A bankok és a követeléskezelők közötti keretmegállapodások meggyorsították a tranzakciókat, és a vételár – különösen a személyi kölcsönök esetében – meghaladta a nettó (értékvesztéssel csökkentett) értéket.

Az eladott portfóliókat nemteljesítőnek feltételezve (azaz hozzáadva az éves eladásokat az év végi nemteljesítő állományhoz) 2023-ban és 2024-ben is 0,7 százalékponttal magasabb NPL-ráta adódna

- állapították meg. Márpedig ez tavaly év végén nem 2,0%-os, hanem 2,7%-os háztartási nemteljesítési rátát jelentene. Tavaly 48 ezer háztartási hitelszerződés vált nemteljesítővé, ennek több mint 90 százaléka fogyasztási hitel volt.

A nemteljesítővé válók között felülreprezentáltak az alacsonyabb iskolai végzettségűek és a (kiemelten észak-magyarországi) községek adósai.

A szerződéseket tipikusan 2022–2023-ban kötötték, azaz a viszonylag új hiteleket és – főképp az áruhitelek esetében – a fiatalabb adósokat érinti a törlesztési nehézség. A fennálló tőketartozás a hitelkártya, folyószámla- és áruhitelek esetében tipikusan alacsony (100–120 ezer forint), míg a személyi hitelek esetében jóval nagyobb, jellemzően 1,3 millió forint volt a nemteljesítővé válók körében 2024 végén.

Családtámogatásból horrorhitel?

A már késedelembe esett hitelek problémája mellett a családtámogatások gyermekvállalási feltételeinek nemteljesülése is kockázatot jelent. Bár a kormány a 2019. július és 2021. június között kötött babaváró hitelek esetében egységesen 2026 közepére tolta a kamattámogatás fennmaradását biztosító gyermekvállalás határidejét, azt látni lehet, hogy esetükben

az élő szerződések 23%-a, vagyis mintegy 32 ezer hitelszerződés esetében még nem született gyermek.

A határidőt elmulasztóknál 2026 második felében a havi törlesztőrészlet a jelenlegi kamatkörnyezetet alapul véve mintegy 90 ezer forintra, azaz a kétszeresére nőhet, és emellett az állam által már kifizetett kamattámogatást is egy összegben vissza kell fizetni.

Nem pusztán a babaváró hiteleknél áll fenn a probléma: a CSOK-támogatások közül mintegy 20 ezer szerződés esetében jár le 2026. júniusig a gyermekvállalási határidő úgy, hogy 2024. június végén még nem született meg minden vállalt gyermek. E szerződésekhez mintegy 60 milliárd forintot kitevő kamattámogatott hitelállomány kapcsolódik – állapították meg az MNB szakértői, akik szerint bár összességében a bankok háztartási hitelportfóliójának a minőségére ez kis mértékű kockázatot ró, de

az érintettek egy szűk körénél a családtámogatások egyösszegű visszafizetése már jelentősebb terhet jelenthet.

Címlapkép forrása: Shutterstock