Kiderült, mennyi pénzt nyúltak le a magyarok bankszámláiról

34 milliárd forintot loptak el egy év alatt

Megjelent az MNB első negyedéves pénzforgalmi statisztikájába, amelyből az is kiderül, hogy az elektronikus pénzforgalomban mennyi és milyen visszaélések történtek. A statisztika külön kezeli az átutalásokkal elkövetett és a kártyás csalásokat, ezeket összesítve elmondható, hogy az idei első negyedévet is magába foglaló, legutóbbi 12 hónapos időszak alatt

több mint 34 milliárd forintot loptak el a csalók a hazai ügyfelektől.

Átutalásokkal 23,5 milliárd forintot, kártyás csalásokkal további 10,7 milliárd forintot lovasítottak meg a szélhámosok. A friss számok bár továbbra is magasak, az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest az átutalásos csalásoknál 33,6 milliárd forintról csökkent 23,5-re az ellopott összeg, míg a kártyás csalások értéke 9,33 milliárd forintról nőtt 10,7 milliárdra.

Átutalásos csalások

Az átutalásos csalások esetében fontos megjegyezni, hogy 2024 első negyedévében egy kiugró vállalati visszaélési eset jelentősen torzította felfelé a csalási statisztikát, ebben a negyedévben rekordösszeget, közel 13,4 milliárd forintot nyúltak le a bűnözők a számlákról. Ehhez képest most látványos, hogy kevesebb, mint felére, 5,8 milliárd forintra csökkent a sikeres visszaélések száma a negyedévben. Ám a kiugró értéktől tisztítva negyedévről negyedévre inkább stagnálást mutatnak a számok.

A visszaélési módszerekben jelentős változás nem figyelhető meg, továbbra is az adathalászattal, illetve pszichológiai manipulációval elkövetett visszaélések teszik ki az esetek legnagyobb részét mind a kártyás, mind az átutalásos visszaéléseknél.

Kártyás csalások

A kártyás csalásoknál hasonló trendek látszódnak, bár a jelek szerint itt sem sikerült a Covid-időszak után, 2022-től felfutott csalási értéket felszámolni. Viszont az biztató, hogy negyedévente 2-3 milliárdos érték legalább nem növekszik tovább érdemben.

az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest nagyjából stagnált, közel 2,7 milliárd forintitt tett ki az ellopott összeg.

Az ügyfelek állják a károkat

Abban továbbra sem volt változás, hogy a leírt kár legnagyobb részét továbbra is az ügyfelek viselik. ezen szeretne változtatni az MNB, a csalások elleni „öt csapás” egyike szerint éppen az lenne a cél, hogy a bankok nagyobb részt viseljenek az elszenvedett károkból.

A negyedévben az átutalásos csalások esetében az ügyfelek állták a károk több, mint 99 százalékát.

A kártyás csalásoknál valamivel jobb a helyzet az ügyfél szempontjából, ugyanis az idei első negyedévben

az ügyfelek a károk nagyjából 80 százalékát viselték, a többin a kereskedők (6%) és a bankok (14%) osztoztak.

Változnak a kárviselési szabályok

Az "öt csapásból" a negyedik pont, vagyis az MNB törvénymódosítási javaslata arról szólna, hogy a bank viselje a kárt azokban az esetekben,

• amikor a bank nem alkalmazott erős ügyfélhitelesítést,
• amikor az ügyfelet a bank nevében manipulálták a csalók.

A jogszabály részletei még nem ismertek, a tét azonban nagy: tízmilliárdos nagyságrendől is szó lehet. Az MNB alelnöke az öt csapásról szóló sajtótájékoztatón egy külföldi példát is említett, ahol az első olyan kárt, amikor a bank nevében verik át az ügyfelet, a bank állja:

Hollandia példája azt mutatja, hogy egy éven belül 69%-kal sikerült csökkenteni az ügyfelekre terhelt károkat.

Mivel éves szinten 30-40 milliárd forintot lopnak el a csalók, hasonló kárösszeg mellett a szektor több tízmilliárdos teherrel nézhet szembe. Egyelőre megy a huzavona annak kapcsán, hogy hol húzzák meg a határt, azaz hogy mi számít majd súlyosan gondatlan viselkedésnek az ügyfél részéről, és ezt mikor vizsgálhatják egyáltalán a bankok.

Megugrottak a banki bevételek

Az MNB az adatokkal kiadott közleményben megjegyezte, hogy egy év alatt

a hazai szolgáltatók teljes pénzforgalmi bevétele 28 százalékkal 270 milliárd forintra emelkedett a negyedévben.

Elsősorban a számlacsomaghoz és számlavezetéshez kötődő bevételek, valamint az átutalások indításához kapcsolódó bevételek növekedtek, 34,7 illetve 39,1 százalékkal. Legnagyobb mértékben a tranzakciók értékével arányos díjak nőttek, ezek aránya 2,3 százalékponttal 59,1 százalékra emelkedett. Ebben az időszakban a szolgáltatók kártyaelfogadási bevételei 11,1 százalékkal nőttek, ezen a téren a tranzakciószámmal arányos díjak bővültek a legnagyobb mértékben (27,5 százalékkal).

Itt fontos megjegyezni, hogy tavaly augusztusban illetve októberben megnőtt a tranzakciós illeték, ez ugyan növeli a banki bevételi számokat, viszont az adóemelés költség oldalon is megjelenik a bankoknál, mivel a megemelt illetéket befizetik a költségvetésbe.

Tovább növekedtek a kereskedők forgalomarányos elfogadási költségei, a negyedévente 1 millió forint alatti kártyás forgalmat bonyolító kereskedőknél ez már 3,8 százalék volt, továbbá az 1 millió és 2,5 millió forint közötti forgalmú kereskedőknél is elérte a 2 százalékot.

Egyre többet utalunk és kártyázunk

Az előző év azonos időszakához képest

az azonnali átutalások darabszáma 17, értéke pedig 20,8 százalékkal nőtt.

A qvik kérelem használatának terjedése is folytatódott, 2025 első negyedévében már majdnem 800 ezer azonnali utalás indult qvik kérelemre válaszul, összesen mintegy 291 milliárd forint értékben, ami negyedéves alapon is több mint háromszoros növekedés. Ezek mellett a negyedév során már 244 ezer utalás indult összesen 5,8 milliárd forint értékben qvik NFC, QR és Link fizetési megoldásokkal.

A hazai kártyás vásárlások száma 4, értéke pedig mintegy 17 százalékkal bővült. Az MNB arra is felhívta a figyelmet, a külföldi online vásárlások értékét jelentősen befolyásolják, hogy a statisztikában 2025-től teljeskörűen megjelennek a feltöltési tranzakciók (például a fintech szolgáltatók, mint a Revolut vagy a Wise által vezetett számlák, és különböző kereskedők, illetve szolgáltatók ügyfélegyenlegeinek feltöltése).

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images