Megszakad a kormány, hogy beindítsa a gazdaság vérkeringését, erre az évtized legrosszabb adatai érkeztek

Újraélesztés közben

Kezdjük az évtized legrosszabb ide vágó adatával: az első negyedévben 393 milliárd forinttal csökkent a bankok vállalati hitelállománya Magyarországon, ami messze a legrosszabb nominális adat az elmúlt tíz évben.

A hitelfolyósítások és -törlesztések egyenlege alapján általunk számolt éves gördülő nettó tranzakciós volumen utoljára 2017 elején volt ilyen gyenge, vagyis most már éves szinten is alig vettek fel több hitelt a cégek, mint amennyit törlesztettek.

Miközben a lakossági hitelezés 10% feletti mértékben dübörgött, a vállalatok hitelállománya mindössze 2%-kal nőtt egy év alatt, idén március végéig. Hasonló lassulás történt a betéteknél is, ami nem csoda: a bankok endogén pénzteremtése ebben az üzletágban szintén visszafogottabb lett.

Nem egyformán érinti a hiteltípusokat mindez, így megváltozott a vállalatok fennálló hitelállományának belső szerkezete is:

• a kamatkülönbözet miatt a devizahitelek aránya három év alatt 38%-ról 49%-ra emelkedett,
• az éven túli, főleg beruházás célú hitelek aránya ugyanezen időszak alatt 79%-ról 74%-ra csökkent (az új folyósításokban ennél sokkal élesebb eltolódás történhetett, de ezt pontosan nem látjuk az adatokból).

Amely cégek tehetik tehát, azok devizahitelt vagy éven belüli likviditási vagy forgóeszközhitelt vesznek fel forinthitel és beruházási hitel helyett.

Az utóbbi negyedévekben már a támogatott hitelek sem adtak igazi támaszt a hitelpiacnak: 2025 első negyedévében

a támogatott vállalati hitelek aránya az előző év azonos időszakához képest 24 százalékponttal csökkent,

és mindössze 12 százalékot tett ki a szerződéseken belül. A kkv-szegmensben 24 százalék volt az arányuk, pedig egy évvel korábban, 2024 első negyedévében még 35 százalékot értek el.

A devizahitelek viszonylagos népszerűségnövekedését megmagyarázó forint-euró kamatkülönbözet jól tetten érhető az alábbi ábrán: míg az euróhiteleket 4-5%-os, a forinthiteleket 8-9%-os piaci átlagkamattal kínálják a bankok, vagyis előbbiek jóval könnyebben kitermelhetők, különösen, ha devizabevételekkel is rendelkezik a hitelfelvevő vállalkozás. A hazai bankok elmondása alapján megfigyelhető a külföldi (leginkább anyavállalati, ahol van) finanszírozással szembeni versenyhátrányuk erősödése is.

Az alábbi ábra pedig a beruházási célú hitelkereslet visszaesésére ad magyarázatot, persze mindig felmerül a tyúk-tojás dilemma, vagyis hogy a beruházási célok hiánya miatt akadoznak a hitelfelvételek, vagy a kedvező kamatozású forintfinanszírozás hiánya az oka a beruházások késlekedésének.

A különböző felmérések szerint egyértelműen az előbbiről van szó. Nem a banki hitelkínálat lett túl szigorú, és nem is a finanszírozási lehetőségek palettája túl szűk. A céges felmérések alapján készített alábbi két listát Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke vetítette ki a Portfolio idei Hitelezés 2024 konferenciáján.

Az alacsony beruházási aktivitás mögött a vállalati termékek és szolgáltatások miatt alacsony piaci kereslet, illetve annak bizonytalansági tényezői (újabban a vámháború is) állnak.

Ha van szerepe a finanszírozási paletta sokszínűségének abban, hogy most gyenge a vállalati hitelkereslet, akkor ez a magyarázat a múltban keresendő: még mindig jelentős arányt képviselnek a korábban futó hitelprogramokban felvett hitelek a vállalatok hiteltartozásában. Az MNB-nek jelenleg nincs futó vállalati hitelprogramja, de a teljes vállalati hitelállomány csaknem egytizedét például még mindig a Növekedési Hitelprogram forrásai adják. A jelenlegi alacsony hitelkeresletnek többek között az is az oka, hogy ezeket a régi hiteleket nem éri meg egy újabb, akár nagyobb adóssággal kiváltaniuk a cégeknek: legfeljebb 2,5%-os éves kamattal ketyegnek mérlegük forrásoldalán.

Egy érdekes jelenségre is felhívták a bankpiacon a figyelmünket: nagyon magas a leszerződött, de le nem hívott hitelek aránya a vállalati hitelezésben, vagyis fenntartják maguknak a lehetőséget egyes cégek, hogy a jelenlegi kondíciók mellett jussanak forráshoz, de nem érzik megfelelőnek a pillanatot a leszerződött források tényleges felhasználásához. Ez magyarázhatja, hogy a hitelszerződések havi volumenét mutató alábbi ábrán nem igazán látszódik a probléma.

Vállalatméret és ágazat szerint is érdemes megnéznünk, hol a legnagyobb a baj. Bizony elsősorban a magyar tulajdonú mikro-, kis- és középvállalkozásoknál, amelyeknél 0,3%-kal csökkent a hiteltartozások állománya 2024 márciusa és 2025 márciusa között, miközben a nagyvállalatoknál 4,8%-kal bővülni tudott.

A kkv-kon belül éppen a gazdaság gerincét jelentő legnagyobbak,

a középvállalkozások szenvedték meg finanszírozási szempontból az utóbbi egy évet:

hitelállományuk nem kevesebb mint 8%-kal zsugorodott egy év alatt.

Miközben a nagyvállalatok hitelszerződéseinek a darabszáma egy év alatt 14%-kal 21 ezerre növekedett, a kkv-ké 9%-kal 180 ezer alá csökkent.

Ágazati megoszlás alapján a feldolgozóiparban és a kereskedelemben egyaránt 2%-kal csökkent a vállalati hitelállomány az elmúlt egy évben.

Előbbin belül a legnagyobb, 14%-os éves visszaesést a gépiparban látjuk.

Az is látható egyébként, hogy az ingatlan-projekthitelezés nem megy rosszul, tehát a nem ingatlancélú vállalati beruházási hitelezésben, azon belül is a középvállalkozásoknál lehetnek igazán problémák. Az ingatlan-projekthitelezés helyzetéről részletesen itt írtunk.

Sikerül az újraélesztés?

Halvány reménysugarak azért vannak a vállalati hitelezésben, de csak azok vannak egyelőre, ahogy a Portfolio közelmúltbeli Hitelezés 2025 konferenciájának a közönsége is véleményt nyilvánított erről, 66%-ban értve egyet ezzel a válasszal.

Ilyen reménysugárként a kormánytól a Demján Sándor Program eredményei kapcsán két jó hír hangzott el az utóbbi időben a vállalati hitelpiacról:

• a 2025. február 17-i kamatcsökkentést követően – amikor a kamatszint 3,5-ról 3%-ra mérséklődött – a banki partnereken keresztül benyújtott hitelkérelmek száma meghaladta az 5500-at a támogatott kkv-hitelezés zászlóshajójának számító Széchenyi Kártya Programban, és március és május között 28 %-kal több igénylés érkezett be, mint egy évvel korábban. Ez persze még csak egy olyan flow mutató, ami nem biztos, hogy tényleges hitelállomány-növekedésben is lecsapódik,  de mintha azt mutatná, hogy a programban végrehajott kamatcsökkentés élénkítette a kkv-k beruházási kedvét,
• májusban az akkori értékelések szerint rendkívül nagy volt az érdeklődés az EXIM Magyarország által május 5-én elindított Jövő Exportőrei Forgóeszközhitel iránt: a rendelkezésre álló 250 milliárd forintos keretösszeg mindössze öt nap alatt teljes egészében kimerült. Az összesített adatok alapján a termékre 415 darab kérelem érkezett be, ami még persze szintén csak a hazai vállalatok marginális részét jelenti, de a reménysugár kifejezés itt is indokolt hitelpiaci szempontból.

Szabados Richárd kkv-államtitkár kedden a Facebookon az alábbi ábrán mutatta e a teljes program előrehaladását, amivel kapcsolatban ugyanakkor még bizonytalan, ad-e igazi lendületet a kkv-hitelpiacnak, lévén, hogy 1400 milliárd forintként meghirdetett keretösszege csak kisebb részben jelent addicionális forrást a kkv-hitelpiacnak a korábban is futó programokhoz (Széchenyi Kártya, EXIM-hitelek, kamatmentes uniós források, stb.) képest.

A téma makrogazdasági súlyát jól jelzi, hogy az MNB is egyeztetést kezdeményezett a Magyar Bankszövetséggel azzal kapcsolatban, miként lehetne élénkíteni a vállalati hitelezést, amelynek egyértelműen keresletoldali korlátai vannak jelenleg. Az első ezzel kapcsolatos találkozó június elején megtörtént, konkrét elképzelésekkel még nem álltak nyilvánosság elé a felek.

Kissé baljós a jövőre nézve, hogy minden állami erőfeszítés ellenére

2025 második és harmadik negyedévére előretekintve a bankok összességében a kereslet stagnálását valószínűsítik

az MNB májusban közzétett Hitelezési felmérése alapján. A részt vevő bankok 2025 első negyedévében összességében változatlanul hagyták a vállalati hitelfeltételeket, melyen a következő fél évben sem terveznek változtatni. 2025 első negyedévében a bankok nettó 46 százaléka érzékelte a forint-, illetve a hosszú lejáratú hitelek iránti kereslet csökkenését, a rövid lejáratú hitelek esetében negyedük számolt be keresletcsökkenésről, míg a devizahitelek tekintetében a kereslet nem változott a negyedévben.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images