Megérkezett a friss banki rangsor: a te bankod hányadik a listán?

Minden idők legmagasabb nyereségével zárta 2024-et a magyar bankszektor, hiszen a konszolidált profit 2007 milliárd, a nem konszolidált 1632 milliárd forint volt – írtuk még márciusban a jegybank előzetes adatai alapján (ez a két szám az auditok után 1986, illetve 1634 milliárd forintra módosult, lásd az alábbi ábrát), hangsúlyozva, hogy bár abszolút értelemben és nominálisan növekedést látunk, tőkearányosan már romlott a szektor belföldi teljesítménye az előző évhez képest mind a nyers, mind az általunk az átmeneti tételekkel korrigált számok alapján.

A most összesítve is megjelent konszolidált (tehát az OTP külföldi leánybankjait is tartalmazó) lista alapján tavaly is az OTP és az MBH abszolút értelemben vett adózott nyeresége volt a legnagyobb a bankok közül, a harmadik-negyedik helyen pedig ugyanúgy az Erste és a K&H állt, mint egy évvel korábban. Három hitelintézet kivételével mindegyik nyereséges lett, ugyanakkor öt fióktelepként működő hitelintézet (a Bank of China, a China Construction Bank, a Deutsche Bank, a Hypo-Bank Burgenland és az Oberbank fióktelepe) nem járult hozzá adatai közléséhez.

A már csökkenő kamatkörnyezet ellenére a bankok többségének még emelkedett 2024-ben is az adózott eredménye, mert bár visszaestek a nettó kamatbevételek (főleg az alapkamat csökkenése hatására), ezt több tétel, egyebek mellett az extraprofitadó-terhelés csökkenése kompenzálta. A legnagyobbak közül a K&H, az Erste és a CIB javította a legnagyobbat a nyereségén, a nagybankok körében egyedül az UniCredité esett vissza.

A sajáttőke-arányos megtérülés (ROE) alapján a legnagyobb bankok közül a Raiffeisen, az OTP és az Erste érte el a legjobb eredményt, és a nagybankok mindegyike 16% fölötti számviteli ROE-val teljesítette az évet az előző évhez hasonlóan, ami amúgy nagyon ritkán szokott előfordulni. Fontos felhívnunk a figyelmet, hogy az itt szereplő számok a „nyers” számviteli nyereségen és az Aranykönyvben megjelent sajáttőke-értékeken alapulnak, eltérhetnek a bankok által kommunikált számoktól.

Ha a méretet legjobban megragadó mutatószám, a mérlegfőösszeg alapján állítjuk sorrendbe a hitelintézeteket, akkor elmondható, hogy a dobogósok sorrendje nem változott. Még az előző év újdonsága volt, hogy 2023-ban az UniCredit visszaelőzte az Erstét, a két állami bank (Exim, MFB) pedig a CIB-et.

Tavaly a legnagyobb mértékben a Cetelem Bankot felvásárló Cofidis mérete nőtt, utána a Citibank és a Bank of China leánybankja következett, és rögtön ott volt a nyomukban a tavaly decemberben tőzsdére került Gránit Bank is. A legnagyobb bankok közül a Fundamentát tavaly beolvasztó MBH Bank konszolidált mérlegfőösszege 12% feletti mértékben bővült.

A hitelállomány tavalyi változása alapján a Citibank fióktelepe, a KDB és a Cofidis fióktelepe nőtt a legnagyobb mértékben, és egy állami bank, az Exim áll a negyedik helyen. A legnagyobbak közül az OTP és az MBH Bank is 15% feletti mértékben növelte hitelállományát. Előbbiben a külföldi leánybankoknak, utóbbiban a felvásárolt Fundamentának lehetett a legnagyobb szerepe.

A bankbetéteknél egyértelműen megállt a vágtató inflációs időszakra jellemző zsugorodás, és a bankok többségének növekedett a betétállománya. A nagybankok közül az MBH, az OTP és a K&H kiemelkedett a mezőnyből, de őket is lehagyta a Gránit Bank. Ebből a szempontból alulteljesített a forrásait inkább befektetési termékek felé terelő Erste Bank.

Végezetül érdemes ránézni a bankok hitel/betét aránya. Megállapítható, hogy a 100%-os szinttől a bankok többsége továbbra is messze van, nincs tehát likviditási akadálya a hitelezés nagy mértékű bővülésének. Emellett a relatíve magas látra szóló betétállomány arra is változatlanul lehetőséget ad a bankoknak, hogy tovább tereljék megtakarító ügyfeleiket a betétek felől a számukra díj- és jutalékbevételt generáló befektetési termékek irányába.

Címlapkép forrása: Portfolio