Szép csendben fosztogatják a magyarok bankszámláit, de legalább már van minek örülni is

Sok a csalás, de jó hír is van

Megjelent az MNB második negyedéves pénzforgalmi statisztikája, amely átfogó képet nyújt arról, hogyan fejlődik a hazai elektronikus fizetési kultúra és infrastruktúra. Ám az utóbbi egy-két évben a figyelem középpontjába került egy szomorúbb része a statisztikának: a csalásokat és visszaéléseket részletező adatok. Ebből kiderült, hogy az idei második negyedévben

összesen 7,8 milliárd forintot loptak el a csalók a magyar bankszámlákról.

A statisztika külön kezeli az átutalásokkal elkövetett és a kártyás csalásokat, ezeket összesítve elmondható, hogy az idei első negyedévet is magába foglaló, legutóbbi 12 hónapos időszak alatt

33,4 milliárd forintot loptak el a csalók a hazai ügyfelektől.

Átutalásokkal 23,6 milliárd forintot, kártyás csalásokkal további 9,8 milliárd forintot szereztek a rosszindulatú szereplők. A friss számok bár továbbra is magasak, az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest az átutalásos csalásoknál 34,4 milliárd forintról csökkent 23,6 milliárd forintra az ellopott összeg, míg a kártyás csalások értéke 10,1 milliárd forintról csökkent 9,8 milliárdra.

Az átutalásos csalások megelőzésére az MNB és a Giro koordinálásával létrejött a Központi Visszaélésszűrő Rendszer, mely szektorszintű csalásszűrést tesz lehetővé. Ennek potenciális csalásmegelőző hatását a következő negyedévekben láthatjuk majd.

A visszaélési módszereknél nagy változás nem történt, továbbra is adathalászat, pszichológiai manipuláció teszi ki az esetek legnagyobb részét mind a kártyás, mind az átutalásos visszaéléseknél.

Jó hír azonban, hogy a kártyás csalásoknál a negyedévben jelentős csökkenést láthatunk:

az egy évvel ezelőtti azonos időszaki közel 2,8 milliárd forintnál bő harmadával kevesebbet, 1,8 milliárd forintot loptak el.

Ennek köze lehet az MNB fraud ajánlásában megfogalmazott szabályok szigorú betartásához a bankszektorban. Például a bankok egyrészt szinte minden tranzakcióról ingyenesen kötelesek értesíteni az ügyfeleket sms-ben, push-üzenetben, másrészt a banknak biztosítania kell kártyánként, csatornánként állítható napi összeg- és darabszám‑limiteket, módosításuk pedig erős ügyfélhitelesítéshez kötött.

Jön az öt csapás
Az MNB „öt csapás” néven törvénymódosítási javaslatokat nyújtott be tavasszal, ennek része, hogy a bank viselje a kárt azokban az esetekben, amikor a bank nem alkalmazott erős ügyfélhitelesítést, vagy amikor az ügyfelet a bank nevében manipulálták a csalók.

Külföldön van, ahol az első olyan kárt, amikor a bank nevében verik át az ügyfelet, a bank állja: Hollandia példája azt mutatja, hogy egy éven belül 69%-kal sikerült csökkenteni az ügyfelekre terhelt károkat.

Mivel éves szinten 30-40 milliárd forintot lopnak el a csalók, hasonló kárösszeg mellett a szektor több tízmilliárdos teherrel nézhet szembe. Egyelőre megy a huzavona annak kapcsán, hogy hol húzzák meg a határt, azaz, hogy mi számít majd súlyosan gondatlan viselkedésnek az ügyfél részéről, és ezt mikor vizsgálhatják egyáltalán a bankok.

A negyedévben a leírt károk legnagyobb részét továbbra is az ügyfelek viselik az átutalásos csalásoknál:

A károk alig több, mint 2 százalékát állták a bankok a negyedévben.

A kártyás csalásoknál kicsivel jobb a helyzet, itt

az ügyfelek fizették a kár 78,5 százalékát, míg az elfogadó bankok 13,5, a kibocsátó bankok nagyjából 8 százaléknyi kárt álltak.

Nőtt a bankok pénzforgalmi bevétele

Az MNB az adatokkal kiadott közleményben megjegyezte, hogy az előző év azonos időszakához képest a hazai szolgáltatók pénzforgalmi bevételei 24,2 százalékkal emelkedtek. Különösen a tranzakciók értékével arányos bevételek nőttek, melyek így a teljes bevétel 60,5 százalékát tették ki. Ugyanezen időszakban a szolgáltatók kártyaelfogadási bevételei 12,1 százalékkal emelkedtek. Tavaly augusztusban illetve októberben – azaz két lépcsőben - megnőtt a tranzakciós illeték, ami ugyan növeli a banki bevételi számokat, viszont az adóemelés költség oldalon is megjelenik a bankoknál, mivel a megemelt illetéket befizetik a költségvetésbe.

Terjed a qvik

A negyedév végén már több mint 31 000 qvik elfogadóhely működött az MNB közlése szerint, a qvik QR, NFC és Link tranzakciók száma pedig negyedéves alapon 41,2 százalékkal nőtt. Egy negyedév alatt 48,9 százalékkal nőtt a qvik kérelemre válaszul indított utalások darabszáma.

Az Azonnali Fizetési Rendszerben zajló tranzakciók száma 16, értéke 12 százalékkal növekedett egy év alatt:

A kártyás fizetés is ugrott

A kártyás fizetési forgalom ismét nagyot ment a negyedévben, hiszen éves alapon értéke közel 21 százalékkal, a darabszámot tekintve közel 7 százalékkal bővült a forgalom:

A kártyás fizetés népszerűségét támogatja a mobilfizetés terjedése is, hiszen

éves alapon közel 30%-kal többször és közel 50%-kal többet költöttünk mobilba regisztrált kártyákkal.

A kártyás készpénzfelvételek darabszáma a negyedévben éves alapon több mint 5%-kal csökkent, értéke 1,8%-kal emelkedett.

A negyedévben már majdnem 2,5-szer többet költöttünk kártyákkal, mint amennyi készpénzt felvettünk velük.

Portfolio Banking Technology 2025

A legforróbb digitális banki innovációkról, fintech újításokról is szó lesz a Portfolio november 4-ei Banking Technology rendezvényén. Regisztráció és részletek itt!

Információ és jelentkezés

Címlapkép forrása: Shutterstock