Történelmi rekord: ennyit költenek el a magyar gazdaság felpörgetésére

Szabó Dániel

2025. október 07. 16:12

A Magyar Fejlesztési Bank 2025-ben összesen mintegy 1380 milliárd forintnyi hitel-, garancia- és befektetési programot indít vagy már folyósított, amelyekkel a gazdaságfejlesztést, a zöldátállást és a finanszírozási ökoszisztéma erősítését célozza. Kovács Zsolt elnök-vezérigazgató a Portfolio Budapest Economic Forumon arról beszélt, hogy az MFB továbbra is az aktuális piaci hiányosságokra reagál, miközben az uniós források felhasználásában is kulcsszerepet vállal. A legnagyobb programok között a KKV Technológia+, az energetikai és digitalizációs hitelek, valamint a lakhatási tőkeprogram szerepelnek. A bank célja, hogy 2030-ig stabil, anticiklikus finanszírozási háttér maradjon a magyar gazdaság számára.

Kovács Zsolt frissen kinevezett elnök-vezérigazgatója előadásában arról beszélt, hogy az MFB Csoport a következő évben is kiemelkedően aktív szerepet vállal a gazdaságfinanszírozásban, összesen mintegy 1380 milliárd forint értékű hitel-, garancia- és befektetési programon keresztül. Előadásában hangsúlyozta, hogy

az MFB mindig az aktuális piaci hiányosságokra és gazdasági kihívásokra reagál, miközben az uniós források felhasználásában és a hazai finanszírozási ökoszisztéma fejlesztésében is kulcsszerepet tölt be.

A 2025-ös év fő fókuszai három terület köré szerveződnek: az EU-s hitelek szerepének erősítése, a piaci hiányosságokra adott célzott válaszok, valamint a finanszírozási ökoszisztéma katalizálása. Kovács Zsolt szerint az MFB programjai egyszerre szolgálnak gazdaságfejlesztési, zöldátállási és társadalmi célokat, a kormányzati stratégiával összhangban.

Az első pillérhez, az EU-s hitelek megerősítéséhez három nagy hitelprogram kapcsolódik.

A vállalati beruházási és forgóeszköz-hitelprogram, amely elsősorban a KKV Technológia+ konstrukcióra épül, 230 milliárd forintos kerettel indul.

Emellett a lakossági és vállalati energetikai, illetve digitalizációs hitelprogramok 175 milliárd forint forrást kapnak. A nemzeti bajnokok zöld és digitális átállását támogató kombinált hitelprogram további 155 milliárd forintot mozgósít. Az elnök-vezérigazgató ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a zöld és digitális fejlesztések támogatása az MFB stratégiájának alapvető része, és a programok egyre több vállalkozás számára biztosítanak ténylegesen nulla százalékos kamatozású, költségmentes hitelt.

A második pillér a piaci hiányosságokra reagál, két nagy területtel. Az agrár- és élelmiszeripari program 220 milliárd forint értékben nyújt fejlesztési forrást a mezőgazdasági szereplőknek, az élelmiszeripari kapacitások és feldolgozási láncok modernizálására. Ezzel párhuzamosan a lakhatási tőkeprogram 300 milliárd forintos keretet kap, amely a lakóingatlan-fejlesztések és társasházi beruházások tőkeági finanszírozását segíti. Kovács szerint az MFB itt is a piaci űrt próbálja betölteni: a bankok jellemzően 50 lakás alatti projekteket nem finanszíroznak, ezért az MFB alternatív közvetítői hálózaton keresztül biztosít forrást az ilyen fejlesztésekhez.

A harmadik stratégiai irány a finanszírozási ökoszisztéma katalizálása, amelyhez az MFB Növekedési Garanciaprogram + kapcsolódik.

A garanciavállalásra szánt forrás nagyságrendileg 300 milliárd forint, ami a kis- és középvállalkozások hitelfelvételét hivatott megkönnyíteni. Az MFB ezzel a garanciaprogrammal a hitelintézeti partnereken keresztül — elsősorban az MBH Bank, az OTP Bank és a Gránit Bank bevonásával — közvetett módon éri el az ügyfeleket.

Kovács megjegyezte, hogy az MFB-nek nincs saját hálózata, de ezen a partnerségen keresztül gyakorlatilag az egész országot lefedi.

Az elnök-vezérigazgató emlékeztetett rá, hogy az MFB az elmúlt harminc évben folyamatosan a gazdaságfejlesztési és anticiklikus finanszírozás egyik legfontosabb hazai szereplője volt. Mint mondta, a bank mindig az aktuális gazdasági helyzethez és a piaci hiátusokhoz alkalmazkodva fejlesztette programjait, és az elmúlt években több mint 4000 milliárd forintnyi kötelezettségvállalás történt különböző hitel-, garancia- és tőkeprogramokon keresztül.

Kovács arról is beszélt, hogy a 2025-ös évben az uniós forrásokból finanszírozott termékek köre érdemben bővül. A negyedik negyedévben indul az energiahatékonysági fejlesztéseket támogató konstrukció, amely az energetikai blokkok korszerűsítését, illetve az energiatárolási megoldások elterjedését ösztönzi. Emellett két új, saját forrású hiteltermék fejlesztése is folyamatban van: az MFB Társaság Fejlesztési Refinanszírozási Hitelprogram, amely a kisebb ingatlanprojektek finanszírozását célozza, valamint egy új zöld hitelprogram, amely a megújuló energia és energiatárolás területén kínál majd kedvező finanszírozási lehetőséget.

Kovács a Hiventures tevékenységét is megemlítette, amely az MFB tőkebefektetési lábaként 2014–15-ben indította el a hazai kockázati tőkeprogramokat. Mint mondta, azóta is folyamatosan azon dolgoznak, hogy az ügyfelek számára egyértelmű legyen, mikor érdemes hitelt, és mikor tőkét igénybe venni — ez a megkülönböztetés ma már a digitális mikrotőke-programokban is megjelenik.

A 2025-ös programstruktúra összesen mintegy 1380 milliárd forintot mozgat meg, amelyből 780 milliárd forint közvetlen hitelprogramokhoz, 300 milliárd forint tőkeprogramhoz, és 300 milliárd forint garanciakerethez kapcsolódik.

Az MFB célja, hogy ezzel az eszközrendszerrel a magyar gazdaság versenyképességét és technológiai megújulását támogassa, valamint a lakossági energiahatékonysági fejlesztéseket és a vállalati zöldátállást ösztönözze.

Az elnök-vezérigazgató előadását azzal zárta, hogy az MFB az elmúlt évtizedben bizonyította, képes egyszerre uniós és piaci forrásokat mozgósítani, és ahol a finanszírozási piac nem kínál megoldást, ott az MFB rendszerint elsőként lép be. Mint mondta, a 2025-ös év is ebben a szellemben telik majd: az intézmény egyszerre reagál a gazdasági kihívásokra és készíti elő a 2030-ig tartó fejlesztési stratégia megvalósítását.