Megérkezett a fix 3%-os hitel a vállalkozásoknak is – Mi áll a háttérben, és mi a kormány célja?

Portfolio: Fix 3%-ra csökkentette a kormány a Széchenyi Kártya Program három likviditási típusú hitelének a kamatát. A bankok elmondása szerint azonban nem a rövid lejáratú, hanem a hosszabb, beruházási típusú hitelek iránti kereslet számít alacsonynak, ezek kamata eddig is 3% volt a programban. Miért döntött úgy a kormány, hogy mégis a likviditási hiteleknél lépi meg a könnyítést?

Szabados Richárd: A változtatásnak részünkről két fő indoka van. Egyrészt a Széchenyi Kártya hitelkereslet eltérő mintázatot követ a piaci hitelekhez képest. A banki visszajelzések alapján kérdéses volt, hogy a kamatszint mennyire befolyásolja a vállalkozói döntéseket, ezért két lépcsőben piaci tesztet hajtottunk végre: tavaly novemberben a beruházási hitelek kamatát 5%-ról 3,5%-ra, majd februárban 3,5%-ról 3%-ra csökkentettük, miközben a likviditási hitelek kamata kis mértékben, 4,5%-ra csökkent. Az eredmény egyértelmű: Mindezek hatására a kereslet érdemben megugrott. A Széchenyi Kártya Programban a befogadott hiteligények száma 17%-kal, összege 19%-kal emelkedett a változást megelőző fél év adatához képest. Vagyis

nem igazolódott az a „városi legenda”, mely szerint a kamat nem számít.

Másrészt az elmúlt évben szerkezeti fordulat következett be a programon belüli keresletben: darabszámban ismét a likviditási célú hitelek iránti igény lett erősebb a beruházási hitelekkel szemben, számosságát tekintve tehát ezeken keresztül tudunk még több vállalkozásnak segítséget nyújtani. A teljes kkv-hitelpiacon jelenleg stagnálást, enyhe élénkülést látunk: a piaci kamatozású hitelek visszafogottabbak, a támogatott konstrukciók bővülése ezt kompenzálja. Célunk, hogy a mostani változtatással a piac egészének dinamikáját pozitív tartományba fordítsuk. 

Mennyibe kerül a friss változtatás a költségvetésnek? A szombati sajtótájékoztatón Ön azt mondta, 250 milliárd forintnyi addicionális hitelkeresletre számítanak, ehhez és a 1,5 százalékpontos kamattámogási többlethez képest soknak tűnik az Orbán Viktor miniszterelnök által jelzett 60 milliárd forintos költségvetési hatás.

A 60 milliárdos költségvetési terv valóban egy konzervatív becslés, várakozásaim szerint a tényleges teher ennél alacsonyabb lehet. Az idei évben a Széchenyi Kártya Program kamattámogatásának tervezett keretösszege 260 milliárd forint, ugyanakkor a hiteligények felfutásának pályája ezen belül is biztosít némi mozgásteret a kormánynak. Várakozásaim szerint a módosítás végső költsége nagy valószínűséggel 40 milliárd forint körül alakul 2026 év végéig. A 60 milliárd forintos szint akkor közelíthető meg, ha célzottan és korlátozott körben lehetőséget adunk egyes meglévő hitelek kedvezőbb, alacsonyabb kamatozású konstrukcióra történő megújítására.

Általános, mindenre kiterjedő hitelkiváltással nem számolunk; ugyanakkor a lejárathoz közelítő, például egy negyedéven belül lejáró hitelek, illetve a hitelösszeget megemelni kívánó vállalkozások esetében várhatóan megnyithatjuk ezt a lehetőséget is

Szombaton jelentették be, hogy hétfőtől már elérhető az alacsonyabb kamat. Mennyire készültek fel a bankok erre, be tudják már fogadni az új kérelmeket?

Előzetesen egyeztettünk a bankokkal és a KAVOSZ-szal is, enélkül nem tudtunk volna elindulni október 6-án. Így október 6-tól minden résztvevő pénzintézetnél – így a CIB, Erste, Gránit, K&H, MagNet, MBH, OTP, Raiffeisen, Unicredit és Oberbankoknál – lehetőség nyílt az új, alacsonyabb kamatozású hitelek igénylésére. Aki alacsonyabb kamattal kívánja felvenni a hitelt, az már hétfő óta benyújthatja az igényét. 

A kamatcsökkentésen kívül is történtek változások. Melyek ezek?

Nagy Márton miniszter úr javaslatára

a Széchenyi Kártya Program minden terméke legalább 150 millió forintos hitelösszegig elérhetővé válik.

Ez a küszöb a kisebb vállalkozások által igényelt átlagos hitelösszeg kétszerese, így érdemi kapacitásbővítést jelent.  A legkisebb vállalkozásoknak szóló Széchenyi Mikrohitel plafonja a korábbi 100 millió forintról 150 millió forintra emelkedik, míg a többi termék felső határa változatlan: a likviditási célú hitelek esetében 250 millió, a beruházási hiteleknél 500 millió forint, ez utóbbiak a közepes méretű vállalkozások számára jelentenek útmutatást. Ami a nem összegszerű módosításokat illeti, a Széchenyi Mikrohitelnél bevezettünk több változtatást is, hiszen ez az a termék, amely a kicsi, 50 fő alatti, a startupok és a nemrég indult vállalkozások számára is a húzóterméket jelenti. Számukra lehetővé tettük, hogy a bérelt ingatlanokban lévő üzlethelyiségén végrehajtott beruházásokra is igénybe tudják venni a hitelt, amennyiben az a saját üzletük fejlesztését szolgálja. Emellett lehetőséget biztosítunk a „hokibotszerű” törlesztési struktúrára, amelynél a tőke 20%-át csak a futamidő végén kell törleszteniük. 

Min áll vagy bukik egy-egy programelem területi sikeressége? A konjunktúra, az ágazati összetétel, a kamarai hálózat aktivitása befolyásolja ezt a leginkább?

Termékcsoportonkénti nem látunk érdemi területi eltéréseket, ágazati szerkezet szerint azonban vannak eltérések az egyes vármegyék között. A Széchenyi Kártya Program iránt leginkább ott erős a kereslet, ahol a kereskedelem, a gépjárműjavítás, az építőipar vagy a feldolgozóipar súlya nagyobb. Ami az adminisztrációt illeti, a bonyolultabb termékek esetében több egyeztetésre és tanácsadásra van szükség, akár a bankok és az ügyfelek között, akár a KAVOSZ és a kamara oldalán. Maga a Széchenyi Kártya Program jól bejáratott, így az egyes területi kiszolgáló egységek felkészültsége között nincsenek óriási eltérések. Az újabb, még kevésbé ismert programok, például a Demján Sándor Tőkeprogram esetében viszont érzékelhetők különbségek. Fontos különbséget tennünk a szerepekben is: a kamara nem egy klasszikus értékesítési pont, hanem egy köztestületi szerv, amelynek elsődleges feladata a gazdasági ökoszisztéma egészének szolgálata - összeköt, érdeke képvisel, hangot ad a szereplőknek, és emellett tanácsadást is nyújthat.

A KAVOSZ viszont kifejezetten arra törekszik, hogy irodáival bankszerű, aktív („push”) értékesítéssel vegyen részt a Széchenyi Kártya Program közvetítésében.

Idén ősszel egyéves a Demján Sándor Program, amelyet rengeteg programelemmel indítottak el a vállalkozások számára. Mely programelemeivel elégedett most a leginkább, melyekkel kevésbé?

A Széchenyi Kártya Program erősen teljesít, hiszen az idei évre a tavalyinál 150 milliárd forinttal nagyobb folyósítást vártunk, és ezt már három hónappal az év vége előtt elértük. A vállalkozásfejlesztési eszköztár többi eleme is jó ütemben halad. A „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja program” 9 milliárd forintnyi voucherkeretére 6000 cég jelentkezett, 4500 már megkapta, október végéig a többiek is kézhez vehetik. Az 1+1” KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Programban 1900 pályázóból 1300 cég nyert, 103 milliárd forintot folyósítottunk is a részükre, további 5 milliárd folyamatban van. Azt mondhatjuk, hogy a 130 milliárdos megemelt keret teljes felhasználása is reális. 

Az EXIM programjai is ide tartoznak, a kifektetési program terv szerint teljesített, a lízing keretét pedig meg kellett emelnünk 20 milliárd forinttal. A hitelprogram is népszerű, különösen a forgóeszközhitelek, míg a beruházási célú hiteleket nemcsak exportőrök, hanem exporttevékenységet tervező cégek is igénybe vehetik az EXIM-nél. 

Ahol további javulást várunk, azok az uniós hitelprogramok.

Az uniós hitelprogramok esetében, noha minden konstrukció megjelent, közel 400 milliárd forint szabad forrás elérhető, a 0% kamat és a könnyített feltételek adottak, tehát összességében nagyon vonzó termékről beszélhetünk, ennek ellenére a kereslet egyelőre visszafogott. Ugyanígy még csak most fog beérni a Demján Sándor Tőkeprogram is. Bár 20 milliárd forintról már döntés született, ez a termék később, áprilisban indult, így most fut fel, és a vállalkozók még csak most ismerkednek vele. Ebben a programban is várhatók még módosítások: vizsgáljuk a 200 milliós keretösszeg emelésének lehetőségét, és a felhasználási lehetőségek bővítését, például az akvizíciót és az ingatlanvásárlást is lehetővé téve, hogy még több növekedési helyzetben lévő kkv tudjon tőkét bevonni. 

Összességében 1400 milliárd forintos összeggel indították el a Demján Sándor Programot, hol tart ma ez az összeg, és vajon elég lesz a pozitív fordulathoz a kkv-szektorban, illetve a magyar gazdaságban?

Az elmúlt egy évben végrehajtott ráemelések nyomán

a program ma 1800 milliárd forintos keretösszegnél jár, ebből reálisan 1200-1300 milliárd forint juthat el a vállalkozásokhoz 2025-ben.

A vállalkozásoknál pótlólagosan hasznosuló összegekkel együtt a program egyetlen év alatt mintegy 2000 milliárd forintot mozgat meg a gazdaságban. Ennek pozitív reálgazdasági hatása megkerülhetetlen. Nyitott kérdés, hogy a hatás elsősorban a korábbi visszaesések kompenzációját adja-e, vagy látható növekedési fordulatot is kivált; én az utóbbiban optimista vagyok . Az biztos, hogy a Demján Sándor Program nélkül mintegy 2000 milliárd forintnyi megmozgatott forrás hiányozna a magyar gazdaságból. Ekkora léptékű, célzott kkv-támogatásra az elmúlt években nem volt példa.  

A cikk elkészítésében a magyar nyelvre optimalizált Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás támogatta a munkánkat.