Belenyúl a kormány az Otthon Startba, itt az újabb könnyítések listája

Mit mond a tervezet?

Az újabb módosításokról két hete már beszélt Panyi Miklós államtitkár, most kiderült, miként valósulnának meg ezek. A változtatásokat október 29-éig lehet véleményezni:

1. Az Otthon Start szabályai között szerepel, hogy a kölcsön hitelcélja nem lehet lakóingatlan résztulajdonának megszerzése. Nem minősül jelenleg ilyennek, ha házastársak vásárolnak résztulajdont ugyanabban a lakásban (vagyis válnak egymás tulajdonostársaivá), illetve ha több önálló otthonból álló, osztatlan közös tulajdonú ingatlan esetén lesz a hitelcél szerinti ingatlanrész kizárólagos tulajdonosává az igénylő. Ez a „lista” kibővülne, és nem minősülne még résztulajdon megszerzésének (tehát nem zárná ki az Otthon Start felvételét), ha a) az igénylő a több önálló otthonból álló, osztatlan közös tulajdonú ingatlan esetén a hitelcél szerinti otthont jelentő ingatlanban való tulajdonszerzéssel az ingatlanrész kizárólagos használatára jogosulttá válik (vagyis kivásárolja az osztatlan közös tulajdonú lakásból a tulajdonostársát – a szerk.), vagy b) az igénylő egy lakóingatlanban öröklés útján már tulajdoni hányaddal rendelkezik és a kölcsön felhasználásával annak fennmaradó tulajdoni hányadát is megszerzi, amelynek eredményeként az otthon kizárólagos tulajdonosává válik (például örökösként kivásárolja a szintén örökös testvérét, de ez a bejelentéssel ellentétben nem csak testvér lehet – a szerk.)
2. Alapesetben Otthon vásárlásánál annak vételára legfeljebb 20 százalékkal térhet el a hitelintézet által megállapított forgalmi értéktől. A tervezet szerint az önkormányzati lakások kivételt képeznének ez alól, vagyis az Otthon Starttal kedvezményesen lehetne megszerezni őket. A tervezet ugyanis kimondja, hogy ezt a szabályt nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a kölcsön hitelcéljaként szolgáló otthon tulajdonjogát az igénylő önkormányzati bérlakás bérlőjeként szerzi meg, és az adásvételi szerződés szerinti vételárat az önkormányzat a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvényben, illetve a saját rendeletében meghatározott engedménnyel állapította meg.
3. Eddig úgy volt, hogy a hitelügyletbe adóstársként kizárólag az igénylő házastársa, illetve szülője vonható be, azzal, hogy az igénylő szülője ebben az esetben nem szerezhet tulajdont az ingatlanban. Házastársak közös igénylése esetén mindkét házastárs szülei bevonhatóak adóstársként a hitelügyletbe. Ez most kiegészül a testvérrel, vagyis adóstársként ő is bevonható az ügyletbe (ez nyilván akkor kedvező, ha neki megfelelő a jövedelme a hitelfelvételhez – a szerk.), ez esetben a házastárshoz és a szülőhöz hasonlóan ő is mentesül a korábbi vagy fennálló lakástulajdon, illetve a tb-jogviszonnyal kapcsolatos elvárások alól, és csak az igénylő kell, hogy megfeleljen ezeknek. A szülőhöz hasonlóan viszont a testvér sem szerezhet tulajdonjogot az Otthon Starttal szerzett lakásban, és ha adóstársként már szerepelt egy Otthon Start-ügyletben, ő maga már nem veheti fel "saját jogon" a hitelt.

A CSOK Plusz is változna, előnyére

A CSOK Pluszt egyszer már elvileg összehangolta a kormány az Otthon Starttal, hozzáigazítva például az első lakástulajdon meghatározását az Otthon Startéhoz, így könnyítve a két program együttes igénybevételének a feltételein, de nem mindenki esetében. Ez ugyanis azzal járt a CSOK Plusz esetében, hogy úgy bővült az első lakástulajdon definíciója, hogy emiatt sokan kizáródtak a 100-150 millió forint közötti lakástulajdon megszerzéséből CSOK Plusz segítségével (lakás esetén ugyanis 100 millió a felső értékhatár első lakástulajdon esetében), pedig a korábbi szabályozás jogosultak lettek volna rá.

Ezt orvoslandó módosul az első lakásszerzők definíciója a CSOK Plusz esetében a tervezet szerint a következőre: „azok a házastársak, akik a lakás építésére vagy vásárlására irányuló kölcsönkérelmük benyújtásakor vagy azt megelőzően Magyarország területén nem rendelkeztek ugyanabban a lakásban mindketten tulajdonjoggal, és erről teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot tesznek.”

Kikerül továbbá a CSOK Plusz rendeletből egy „kölcsönkérelem elbírálása során” kitétel az értékbecslésre vonatkozóan, ez lehetővé teszi, hogy az előzetes értékbecslést a bankok a hitelbírálat során is elfogadják.

Folyamatban lévő egyéb módosítások

Még nem jelentek meg rendeletként a korábban társadalmi egyeztetésre bocsátott egyéb módosítások az Otthon Starttal kapcsolatban:

• Továbbra is legfeljebb egy ingatlanban lehet egyidejűleg 50 százalékot meg nem haladó tulajdoni hányada az érdeklődőnek (kivéve a legfeljebb 15 milliós, az elbontott vagy a szerzéstől fogva haszonélvezettel terhelt és a haszonélvező által lakott lakást), de nem lesz probléma az egyidejűleg két ingatlantulajdon sem, amennyiben az új ingatlan megszerzését követően a korábbi ingatlanban a tulajdonjog legfeljebb 180 napon belül megszűnt.
• Továbbra sem kell figyelembe venni azt a belterületi lakást, amelyet haszonélvezettel terhelten szerzett az érdeklődő, és ugyanazon haszonélvező jelenleg is bent lakik az ingatlanban. Már eladott lakás esetében viszont szintén elvárás lesz, hogy a haszonélvező az értékesítés pillanatáig a lakásban kellett, hogy éljen.
• Meglévő lakóingatlan bontásával kapcsolatban az igénylőnek a jövőben az építésügyi hatóság által kiállított, a lakóépület elbontásáról szóló hatósági bizonyítványt be kell nyújtania. A meglévő lakóingatlannal kapcsolatban a többi tényről továbbra is nyilatkozni szükséges, a nyilatkozathoz kapcsolódó formanyomtatványt is módosítani fogják.
• Továbbra is két éves tb-jogviszony igazolására van szükség, melyből az utolsó 180 napra szigorúbb feltételek érvényesek. Az ENSZ alkalmazottaira vonatkozó kivétel érvényes lesz az Európai Unió intézményének az EGT területén munkát végző magyar állampolgárokra is. Így például egy Brüsszelben az EU egyik intézményének dolgozó magyar állampolgár akkor is jogosult lehet a támogatott hitelre, ha a munkaviszonya miatt külföldi tb-jogviszonnyal rendelkezik. 

• Nem kell teljesíteni a tb-jogviszonyra vonatkozó elvárást, ha az igénylő gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül, vagy az igénylő megváltozott munkaképességűnek minősül.
• A jelenlegi szabályok szerint csak a 2022. január 1-jét követően tett egyszerű bejelentések, véglegessé vált építési engedélyek mellett megkezdett építkezések finanszírozhatók a támogatott hitelből. A tervezet értelmében ezen határidő kikerülne a szabályok közül, azaz a korábban megkezdett építkezésekre befejezésére is lehetne fordítani a támogatott hitelt. 
• Építési célú hitel esetében amennyiben megfelelő pótfedezetet nyújt be az igénylő, akkor a hitel az adott készültségi fok elérése előtt, előzetesen, akár még a teljes önerő felhasználása előtt is folyósítható, az első részlet azonban nem haladhatja meg a teljes hitelösszeg 30 százalékát.
• Nem kaphat olyan személy Otthon Start hitelt, akinek az elmúlt 3 évben elrendelték korábban igényelt támogatott kölcsönének, vissza nem térítendő támogatásának visszafizetését. A tervezet alapján nem jelent akadályt a visszafizetés elrendelése abban az esetben, ha azt gyermekvállalás nemteljesítése miatt rendelték el, és az igénylő igazolja, hogy a korábbi támogatásnál a visszafizetéssel kapcsolatos méltányossági kérelemnek a kormányhivatal helyt adott.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images