Nem tévedés, már 10 milliót lehet igényelni lakásfelújításra - megtudtuk a részleteket

Kétféle otthonfelújítási program érhető el továbbra is

Bár egy tervezett, harmadik felújítási program elindítását  elhalasztotta a kormány, továbbra is elérhető kétféle otthonfelújítási program is Magyarországon:

• a vidéki otthonfelújítási program, amely 2025. január 1-jén indult, és az 5000 fő alatti településeken biztosít akár 3 millió forint vissza nem térítendő támogatást energetikai megkötés nélkül – ennek a programnak a módosulásáról egyébként nincs hír,
• valamint az energiahatékonyságot célzó otthonfelújítási program, amely 2024. július 1-jén indult, és 2025. október 15-től tovább javuló feltételekkel folytatódik. A program célja a legalább 30%-os energiamegtakarítás elérése.

Az energiahatékonysági otthonfelújítási program lényege

Ez a cikk az utóbbi, hivatalosan Otthonfelújítási Program Lakossági energiahatékonysági beruházások megvalósításához című (KEHOP Plusz-4.1.7-24 és KEHOP Plusz-4.1.8-24 kódszámú) programok friss változásaival foglalkozik. Az MFB által uniós forrásokból elindított programok

• a 2007 előtt épült családi házak korszerűsítésére vehető igénybe,
• eddig legfeljebb 3 millió forint vissza nem térítendő forrásból és 3 millió forint kamatmentes hitelből állt össze, 1 millió forint (illetve arányosan kisebb) önerővel, ez most 5-5 millió forintra módosult, és elegendő a legalább 5%-ot elérő (legfeljebb 526 ezer forintnyi) önerő is hozzá,
• hőszigetelésre, nyílászárócserére, a fűtési vagy a melegvíz-rendszer korszerűsítésére, illetve ezek kombinációira vehető igénybe - a fosszilis vagy fa alapú fűtés/használati melegvíz rendszerek (pl. gázkazán) telepítéséhez, cseréjéhez viszont idéntől már nem,
• változatlanul alapvető elvárás a legalább 30 százalékos energiamegtakarítás elérése, előtte-utána elkészülő energetikai tanúsítvánnyal igazoltan, 
• a kölcsönkérelmet 2025. január 20-tól a 73 milliárd forintos keret kimerüléséig, de legkésőbb 2027. március végéig lehet benyújtani a Lakossági MFB Pont Plusz fiókokban, amelyeket az OTP, az MBH és a Gránit Bank tart fenn.

Melyek a legfontosabb változások 2025. október 15-től?

Megkeresésünkre Kasziba Levente, az MFB igazgatója az alábbi fő változásokat emelte ki:

• míg korábban önállóan csak a hőszigetelés és a nyílászárócsere volt támogatható, most már a fűtési és a melegvíz-rendszer korszerűsítése is, tehát nem szükséges kombinálni ezeket sem egy másik fajta beruházással, a tapasztalatok ugyanis azt mutatták, hogy ez utóbbiakkal önállóan is el lehet érni az előírt 30%-os energiamegtakarítást,
• a használati melegvíz-rendszer korszerűsítés kiegészítéseként ezután a napkollektorok telepítése, a nyílászáró-csere, illetve a hőszigetelés részeként pedig a redőny és a zsaluzia is finanszírozható a programban (ezeket más termékekhez hasonlóan a kulcstermékek listája tartalmazza),
• a további módosítások pedig úgy foglalhatók össze, hogy „többet kevesebbért”, vagyis ahogy fent említettük, nőtt a vissza nem térítendő támogatás és a felvehető kamatmentes hitelösszeg maximuma, viszont csökkent az önerőelvárás (3+3+1 millióból 5+5+0,5 millió lett), emellett a lehetséges futamidő is növekedett az eddigi 12 évről 15 évre (így marad a 20-30 ezer forint közötti havi törlesztőrészlet a hitelrészre),
• a szállítói előleg, vagyis az előfinanszírozás maximális arányát az eddigi maximális 50 vagy 75 százalékról egységesen 75 százalékra emelték az adott kivitelezőtől befogadott számlaérték arányában, anélkül, hogy kivitelezői regisztrációra lenne szükség hozzá.

Kasziba Levente

Magyar Fejlesztési Bank, igazgató, EU Üzleti Igazgatóság

Kasziba Levente tanulmányait előbb 2004-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen okleveles közgazdászként, majd 2008-ban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazda

…Tovább

Még bőven van pénz, de időarányosan nem áll rosszul a program

Az MFB által koordinált energiahatékonysági Otthonfelújítási Programot eredetileg 2024 tavaszán 108 milliárd forintos keretösszeggel hirdette meg a kormány a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) forrásaiból, a pályázati lehetőség 2024. július 1-jén nyílt meg. Hogy most hol tart a program, arra vonatkozó érdeklődésünkre Kasziba Levente elárulta: október 17-ei állapot szerint

50,4 milliárd forintnyi igénylésnél, 40,3 milliárd forintnyi jóváhagyásnál és 18,8 milliárd forint folyósításnál járnak a programok,

utóbbi 4 457 kérelem esetén jelent kifizetést, az átlagos igénylés 5,5 millió forint, a folyósított összeg ennél kisebb, hiszen még kevés a teljesen lezárt ügylet és jellemzően szakaszos a folyósítás, mindenesetre a változtatások hatására 8-9 millió forintra is felkúszhat az átlagos finanszírozási összeg. Az igénylések 90%-ában a szigetelés, kétharmadában a szigetelés és a nyílászárócsere együtt jelent meg, a változtatások hatására azonban nőhet a fűtési és a melegvíz-rendszer korszerűsítésének az aránya is, hiszen ezek önállóan is támogathatóvá váltak.

Azt tudni kell, hogy 2025 januárjában történt egy jelentős változás a programban: a még meg nem pályázott forrásokat az RRF helyett a kohéziós források között, a KEHOP Pluszban különítették el 73 milliárd forintos keretösszeggel (67 milliárd forint vidéki, 6 milliárd forint budapesti részre). Mindenesetre

kicsivel több mint egy és negyed év után a program csaknem a felénél jár az igénylések volumene szempontjából az eredeti, 108 milliárdos keretösszeget nézve.

Arra a kérdésünkre, ezt mennyire gondolja sikeresnek, Kasziba Levente azt mondta: a 2014-2020 közötti időszakban futó programokkal összevetve némileg alacsonyabb a lakossági érdeklődés, de akkor sem hetek vagy hónapok alatt fogyott el az energiahatékonysági korszerűsítésekre rendelkezésre álló forrás. A körülményeket tekintve a szakember szerint időarányosan egyáltalán nem áll rosszul a program:

• a lakossági programok eleve lassan futnak fel a tapasztalatok szerint,
• a már elért egyszerűsítésekkel együtt is pontos előkészítést és adminisztrációt igényel a program a lakosság részéről (kivitelezői szerződés, energetikai terv, energetikai tanúsítvány, stb.),
• fut közben a 2021-2022-ben megismert vidéki otthonfelújítási program is az 5000 fő alatti településeken (ugyanazt a számlát ehhez a programhoz nem lehet beadni) és elérhetők az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszerhez kapcsolódó kedvező szigetelési lehetőségek is.

Az átfutási időről sem szabad megfeledkezni: a gyakorlatban nagy átlagban a befogadástól a döntésig 63, ezt követően a szerződéskötésig további 12, majd a szerződéskötéstől az első folyósításig még további 64 naptári nap telik el az MFB augusztusi felmérése szerint.

Sikerült Kasziba Levente szerint egy jó tempóra beállni a programban: a korábbi 200-300 havi befogadással szemben mostanság havonta 500-600 igénylést fogadnak be az MFB Pont Pluszok, ami azt jelzi, hogy jelentősen emelkedett az utóbbi hónapokban az érdeklődés.

Az elutasítási arány is csökkent, mégpedig 4%-ra az RRF-szakaszra jellemző korábbi 8%-ról, ráadásul van még bőven idő: 2029-ig kell lekötni a kohéziós forrásokat. A jelenlegi szabályok szerint 2027 márciusának végéig lehet benyújtani az igényeket, ami 2029-ig szükség esetén meghosszabbítható, de a jelenlegi tempóból kiindulva

reális, hogy 2027-ben fogy el a pénz a programban, ezért nem érdemes túl sokáig várni az igényléssel.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images