Mekkorák a kockázatok a magyar bankrendszerben? - Több ponton is változtat a hitelpiaci szabályokon az MNB

Megjelent a Magyar Nemzeti Bank 2025. évi Makroprudenciális jelentése. Szakács János, az MNB makroprudenciális politika főosztályának vezetője a jegybank sajtótájékoztatóján elmondta: az MNB évente méri fel a pénzügyi stabilitást fenyegető rendszerkockázatok kezelését célzó makroprudenciális eszköztárának hatásosságát és a bankok előírásokhoz való alkalmazkodását. Az 2025. évi kiadvány áttekinti az elmúlt egy év makroprudenciális intézkedéseit, a piaci szereplők alkalmazkodását és a szabályozói lépések hatásait.  Kiemelt témaként foglalkozik a makroprudenciális tőkepufferekkel, különösen az ingatlanpiaci kockázatokat célzó szektorális rendszerkockázati követelménnyel, a fiatal elsőlakás-vásárlókra vonatkozó kedvezőbb hitelfedezeti mutató (HFM) limitek igénybevételével, valamint a klíma- és kiberkockázatok pénzügyi stabilitási és szabályozói jelentőségével.

Új tőkepuffert ír elő a jegybank a bankoknak

Az egyik, már korábban ismertetett jegybanki intézkedés e területen a rendszerkockázati tőkepufferráta változása, ugyanis a lakó- és kereskedemiingatlan-piacon is emelkedett kockázatot lát a jegybank.  A fundamentumok által meghatározott szinttől mintegy 20%-os túlértékeltséget lát az MNB, és fokozhatja a túlfűtöttséget az Otthon Start Program is attól függően, a lakáskínálat hogyan alkalmazkodik a növekvő kereslethez. A kereskedelmi ingatlanok pedig gyakorlatilag minden szegmensében a kihasználatlansági ráta növekedése várható.

2026. január 1-jétől ezért egy új, 1-1 százalékos mértékű sSyRB tőkepuferrátát ír elő az MNB, amely mintegy 50 milliárd forintnyi többlettőkeelőírást jelent a bankoknak.

Az MNB legalább évente, szükség szerint akár gyakrabban felülvizsgálja ezt a szabályozást. Emellett

• 2025. július 1-jétől a hazai kitettségek esetében a semleges ciklikus kockázati környezetben indokolt 1 százalékos ún. pozitív neutrális anticiklikus tőkepufferráta (CCyB) tartását írja elő,
• 2024. évi felülvizsgálata során nem változtatott a hazai rendszerszinten jelentős intézmények (O-SII) körén és a 2025-re előírt egyedi pufferrátáikat is változatlanul fenntartotta. 

Változtak az adósságfékszabályok

A lakossági hitelezés dinamikus, a jövedelmi kifeszítettség nő, de kezelhető mértékű. A hitelfelvevők jövedelmi kifeszítettsége tartósan nő volumen és darabszámalapon is, a nominális béremelkedés okán egyre szélesebb körben érhető el az 50% feletti JTM lehetősége. Az MNB úgy döntött, hogy

• az adósságfékszabályok effektivititásának a fenntartása érdekében 2026. január 1-jétől a magasabb jövedelemarányos törlesztőrészlet (JTM) küszöbhöz tartozó jövedelemi limit 600 ezer forintról 800 ezer forintra emelkedik.
• a kis összegű hitelek felső értékhatára 450 ezerről 550 ezerre emelkedik, ezekre nem vonatkoznak az adósságfék-előírások.

Az elsőlakás-vásárlóknál népszerűbb a 20% alatti önerő, mint a zöld lakást vásárló idősebbeknél

2024 eleje óta érthető el a fiatal hitelfelvevők számára a 20% alatti, akár 10%-os önerő, vagyis a 80% feletti, akár 90%-os hitelfedezeti mutató (HFM). 2024-ben az elsőlakás-vásárlók hitelfelvevők hiteleinek a száma 10 ezer darab volt, közülük 1700 db hitelnél használták ki a 80% feletti HFM lehetőségét, ami a teljes lakáshitel-kihelyezés 4%-át jelentette. 2025 eleje óta a zöld lakásokra is kiterjed a lehetőség, a nem elsőlakás-vásárlók zöld, 80% feletti HFM-mel nyújtott hiteleink az aránya azonban elenyésző, mindössze 0,4% volt.  

Az Otthon Startról szóló kormányrendelet és az MNB adósságfékszabálya továbbra is eltér az elsőlakás-vásárlók definíciója szempontjából. Bár a 41 éves életkorra vonatkozó szabályt eltörölte az MNB (az idősebbek szeptember 2-áig nem vehettek fel akár 10%-os önerővel lakáshitelt, azóta igen), az elsőlakás-vásárlók definíciójában azonban a jegybank prudenciális okokból szükségesnek tartotta azt, hogy a már 50%-os lakástulajdonnal rendelkezőkre ne terjessze ki a lehetőséget – árulta el Szakács János a Portfolio kérdésére.

Tovább erősítik a bankok stabil forrással való ellátottságát

A stabil forrásellátottság témájához tartozik, hogy a Pénzügyi Stabilitási Tanács szeptemberben változtatott a jelzáloghitel-állomány mögött álló finanszírozás szabályain. Továbbra is 25%-ban jelzáloglevéllel kell finanszírozniuk ezeket a bankoknak, az Otthon Start azonban felértékeli a stabil finanszírozás jelentéségét, ezért itt is hozott intézkedést a jegybank:

• ellenösztönzi, hogy a bankok egymás jelzálogleveleit vásárolják, tehát elvárás lesz a külső befektetők bevonása,
• elvárják azt is, hogy tőzsdére vigyék ezeket a jelzálogleveleket,
• bővítette a jegybank az elfogadható források körét, és
• a de minimis limitet 40-ről 100 milliárd forintra emelték a teljes jelzáloghitelállomány kevesebb mint 2%-át kitevő bankok számára.

A Portfolio kérdésére Szakács János elmondta: minél hosszabb forrásokat írnak elő a bankoknak, az annál magasabb terhet és finanszírozási költséget jelent számukra. Úgy látják, hogy a jelenlegi helyzet kontraproduktív lenne a 25%-os JMM-mutató megemelése, viszont a meghozott intézkedések javítják a stabil forrásbevonást, az egymás jelzálogleveleinek megvásárlására vonatkozó ellenösztönzés növelni fogja a szektor jelzáloglevélben történő forrásbevonását. Nagy Tamás igazgató hozzátette: az Otthon Start miatt várható állománynövekedés egyébként is növeli a bankok jelzáloglevél-kibocsátási szükségletét.

Új témák az MNB fókuszában

A Makroprudenciális jelentés foglalkozik a bankok likviditási és finanszírozási előírásaival is, a bankok ezeket jelentős többletekkel, stabilan teljesítik.

A jelentés foglalkozik azzal, hogyan lehetne hatékonyabbá tenni a rendkívüli likviditási segítségnyújtás keretrendszerét,

vagyis amikor a jegybank végső hitelezőként nyújt hitelt intézményeknek (az elmúlt években szerencsére nem kellett ez használnia az MNB-nek).

Az MNB szanálási és fogyasztóvédelmi feleadatkörében is erősíti a pénzügyi stabilitást. Specifikus témaként tér ki a jegybank jelentése a halasztott fizetési konstrukciók (buy now, pay later, BNPL) kérdéskörére, ezek kockázataira és szabályozási irányaira.

A BNPL kockázatai egyelőre nem jelentenek rendszerszintű problémát, de jelentős fogysztóvédelmi kockázattal járhatnak az MNB szerint. 2026 novemberétől alkalmazni kell hazánkban is az EU CCD2 fogyasztóvédelmi irányelvét, így közelíthet a gyakorlat ahhoz a szabályozáshoz, hogy

a központi hitelregiszterben is megjelenjenek a BNPL-tartozások, továbbá az MNB adósságfékszabályai is kiterjedjenek rájuk.

A Portfolio kérdésére Szakács János elmondta: a már közzétett jogszabálytervezet nem tartalmazza hitelként a BNPL-eket, a szabályozás a jogszabályalkotók esetleges feladata lesz az, hogy esetlegesen ezekre is kiterjesszék a hitelekre vonatkozó szabályozást.

A jelentés szerint a klíma- és kiberkockázatok is fontos pénzügyi stabilitási és szabályozási vetülettel rendelkeznek, az MNB több lépést is tett előbbiek figyelembevételére a makroprudenciális eszközökben, kedvezőbb adósságfék és jelzáloghitel-finanszírozási előírások bevezetéséve. Utóbbiak esetében

vizsgálja azt, hogy a kiberkockázatokat a likviditási stressztesztben is figyelembe vegye.

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ