Hiába a készpénzgyilkos fegyverek, szomorú divat hódít Magyarországon

Már ötödik éve jelenik meg a Mastercard Digitális Fizetési Indexe, a legfrissebb jelentés szerint a 3 fő pillér indexe a következő helyzetet mutatja:

• Infrastruktúra tekintetében a hazai fizetési piac fejlettnek tekinthető (az öt évvel ezelőtti 64-ről 79-re emelkedett)
• a használat pillér indexe mélyről indult, és eljutott egy viszonylag erős szintre (51-ről 54 pontra nőtt)
• A tudás pillér tekintetében az utóbbi időben stagnálás látható: ahogy a léc is egyre feljebb kerül, az ügyfelek nehezen tudják tartani lépést.

Infrastruktúra

Az infrastruktúra alappillér pontszáma 79-re emelkedett, ami az előző évhez képest kismértékű, de folyamatos előrelépést mutat, főként a fizetési csatornák szélesedésének köszönhetően. A kibocsátói oldalon a mobiltárcák elérhetősége teljeskörűvé vált (2024-ben minden kibocsátó engedélyezte az Android-alapú tárcamegoldásokat), és a Google Pay teljes körű integrációja különösen erős hatást gyakorolt a mobiltárcás tranzakciók számának növekedésére.

Idén először a felmérésben bevezettek egy új, külön mutatószámot arra, hogy a csalásmegelőzésnek milyen az infrastruktúrája az egész ökoszisztémán belül. Ide tartozik például az AI alapú kockázatértékelés a bankoknál, illetve a Központi Visszaélésszűrő Rendszer (KVR). Ez azt mutatja, hogy mennyire felkészült az iparág az ügyfelek megvédésére, ez egy picit lejjebb hozta az infrastruktúra indexeket idén.

"A kereskedők durván felénél lehet digitálisan fizetni, de ahol még nem fizethetünk így, azok nagy része a „long-tail” szegmensbe tartozik. Ők a kisebb forgalmú, mikrokereskedők, például fodrászok, gázszerelők, zöldségesek. Volumen alapon azonban jelentős arányt lefednek a digitális fizetések" – mondja Márkus Gergely, a Mastercard country managere az eredmények kapcsán.

Az MNB 2024. április 1-jétől kötelezővé tette a fizetési kérelem funkció bevezetését a bankoknál, ami a fizetési kérelmek általános elterjedéséhez vezetett. Tavaly 1,1 millió fizetési kérelmet regisztráltak; összesített értékük közel 120 milliárd forintot tett ki, ami 14-szeres növekedést jelent 2023-hoz képest.

Használat

A használat pillér 55 pontra emelkedett, az érték egy ponttal haladja meg a 2023-as mutatószámot. Ez a változás elsősorban a meglévő, jól ismert digitális megoldások (érintésmentes kártyás fizetés, banki átutalások) intenzívebb alkalmazásának köszönhető. Az érintésmentes elfogadás mértéke 2024-ben közel 99%-ra nőtt. A bankszámláról kezdeményezett digitális átutalások aránya is magas, elérte a 91%-ot.

A kártyás vásárlások volumene és darabszáma meghaladta az ATM-ből történő készpénzfelvételekét, ám az ATM-felvételek még mindig a tranzakciók bő harmadát képviselik, így a készpénz jelenléte a fizikai fizetésforgalomban továbbra is számottevő.

A piackutatás szerint csökkent azoknak az aránya, akik 100%-ban digitálisan kapják a jövedelmeiket. A lakosság egyharmada a jelentés adatai szerint még mindig részben készpénzben kapja jövedelmét, 9% pedig kizárólag készpénzes jövedelemmel rendelkezik, ami a digitális fizetési eszközök teljeskörű elterjedésének határát jelzi.

Ez a trend már tavaly is jellemző volt, de idén tovább romlott az arány. A nem digitális jövedelmet ugyanis nem digitálisan költik el az emberek

– fejtették ki a Mastercard szakértői.

A modern digitális fizetési csatornák — mobiltárcák, mentett kártyaadatok, számlaalapú mobilfizetések — használata tovább nőtt: a mobiltárcás tranzakciók aránya 6 százalékponttal emelkedett a Google Pay kibocsátói integrációjának hatására (a tárcás tokenizált tranzakciók részaránya 23%-ról 29%-ra nőtt), és a mentett kártyaadatok használata is élénkülést mutat az online vásárlásoknál. Ugyanakkor az innovatívabb megoldások – mint a viselhető eszközökkel történő fizetések és a BNPL-részletfizetések offline/online kombinált elfogadása — még kezdeti fázisban vannak.

Fontos eredmény, hogy 2024-ben több mint 220 millió azonnali fizetési tranzakciót bonyolítottak le, ami éves szinten 12%-os növekedést jelent, és az ezekhez kapcsolódó forgalom mintegy 62 ezer milliárd forintot tett ki (az éves növekedés mintegy 22% volt).

„A digitális euró projekt jön, ez egy teljesen új fizetési megoldás lesz, amelyhez ki kell építeni az elfogadói lábat is. Azt még nem lehet tudni, hogy a meglévő infrastruktúrára építik-e rá, vagy egy új infrastruktúra épül ki erre. Ami még nagyon erős push, az a stablecoin, amely reneszánszát éli. Már a hagyományos bankok is gondolkoznak azon, hogyan lehet fizetési megoldásként behozni ilyen eszközt a piacra" – mondta Martinovic Boris, a Mastercard kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatója a DFI-t bemutató tájékoztatón.

A Mastercard vezetői azt is kifejtették, a kártyás fizetések egy jelentős része tolódik az e-kereskedelem irányába. Azzal, hogy nagy külföldi szolgáltatók (pl. Temu) beérkeztek a magyar piacra, akiknél nincs utánvét, egyre többen ismerkednek meg a digitális fizetési módokkal az online kereskedelemben is.

Tudás: kihívások a növekedés előtt

A tudás pillér 2024-ben stagnált: a részindex 54 ponton maradt, így ez a terület jelenti a Mastercard Digitális Fizetési Index alapján a három pillér közül a legnagyobb kihívást. A jelentés különösen hangsúlyozza a társadalmi egyenlőtlenségekből fakadó, „digitális szakadék” típusú különbségeket: a magasabb iskolai végzettségű és nagyobb jövedelmű csoportok lényegesen jobban teljesítettek a tudásteszten, míg az alacsonyabb végzettségű és jövedelmű rétegek gyengébb eredményt értek el. Az életkor szerinti megoszlásban a 30–49 évesek szerepeltek a legjobban.

A csalások tapasztalata és a nagyobb médiafigyelem visszafogja az újdonságok iránti nyitottságot, ezért a kiberbiztonsági fejlesztések és a fogyasztói edukáció párhuzamos, összehangolt végigvitele elengedhetetlen. A tudás pillér erősítésére irányuló javaslatok között szerepelnek felnőttképzési programok, a hátrányos rétegek elérésére szabott offline és helyi jellegű kommunikációs kezdeményezések, továbbá a bankok és szabályozó hatóságok együttműködésében megvalósuló központi tájékoztatási kampányok.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images