Rettegsz, hogy nem lesz nyugdíjad? - Adókedvezménnyel is összehozhatod

1 2 ›

Alábbi cikkeinkben foglalkoztunk a nyugdíjrendszer jövőjével az utóbbi hetekben:

Nyugdíjbomba

Az MNB statisztikái szerint egyre többen kezdenek felébredni a magyarok közül arra, hogy saját maguknak is gondoskodniuk kell a későbbi nyugdíjas éveikről. Ezt támasztja alá a három, állami adókedvezménnyel egybekötött nyugdíj-megtakarítási forma növekvő népszerűsége is.

• A 2014-es adatok alapján a szerződések számát tekintve a legnépszerűbb konstrukció az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP) volt, amelyből tavaly a magyarok több mint 1,1 millió szerződéssel rendelkeztek, az egy szerződésre jutó vagyon pedig közel 1 millió forintot tett ki.
• Ha az egy szerződésre jutó vagyon szerint állítjuk fel a sorrendet, akkor a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) vezetné a sort, ugyanis itt már közel 3,5 millió forint volt tavaly átlagosan a számlákon.
• A nyugdíjbiztosításoknak még van behoznivalójuk: bár a szerződésszám duplája a NYESZ-es adatoknak, szerződésenként hozzávetőlegesen csak negyedmillió forintot helyeztek el a megtakarítók. Igaz, a konstrukció csak 2014 januárjától érhető el, és a vagyon a rendszeres befizetések révén folyamatosan nő .

Mivel mindhárom konstrukció széleskörűen, többnyire az ügyfél választásának megfelelően fektet be, a választásban nagy szerepe van a költségszinteknek, vagyis annak, hogy a piaci hozamból mennyit tesz zsebre a szolgáltató. Az MNB a unit-linked termékeknél létező, vagyonarányos teljes költségmutatót (TKM)a többi termékre is kiszámolta , amiből kiderült, hogy az ÖNYP-t lehet a legkisebb költségű terméknek hívni a három közül, míg a felső határ szerint a nyugdíjbiztosítások jelenleg a legdrágább nyugdíj-megtakarítási termékek. Ha módunk van rá, akkor kombinálhatjuk is a termékeket, de érdemes figyelembe venni, hogy az egy évben összesen igénybe vehető adójóváírás nem haladhatja meg a 280 ezer forintot.

ÖNYP

Az ÖNYP-k felfutását kezdetben nem az egyéni, hanem a munkáltatók általi befizetések segítették, azonban az egyéni hozzájárulás aránya 2014 utolsó negyedévében csúcsot döntött, akkor a pénztári számlákra befolyó pénzek több mint 80%-át tették ki a pénztártagok befizetései, de az idei első negyedévben is 66% felett volt az arány.

Mindhárom nyugdíj-megtakarítási formát támogatja az állam, az ÖNYP esetében 20%-os adójóváírással gyarapíthatjuk a befektetéseinket minden évben, maximum évi 150 ezer forintig. Ez azt jelenti, hogy évi 750 ezer forintos megtakarítás mellett lehet teljesen kihasználni az adókedvezmény mértékét. Mivel egy pénztáron belül csak egy portfóliót választhatunk a megtakarításainknak, sokan választják azt a megoldási lehetőséget, hogy több pénztárnál vezetnek számlát, így eltérő kockázatosságú portfóliókat is tarthatnak. Tavaly több pénztár portfóliója is kiemelkedően teljesített, a legjobb 10 portfólió éves nettó hozama minden esetben 10% felett volt:

Ha az ÖNYP mellett döntünk, fontos tudni, hogy minél többet fizetünk be tagdíjként, arányosan annál több marad az egyéni számlánkon, ugyanis a befizetések tartalékok közötti felosztása sávosan történik (törvényi szabály szerint az éves befizetésből 10 ezer forintig annak 90%-át, a felett pedig a befizetett összeg 94%-át köteles a pénztár az egyéni számlánkon jóváírni, a többi a működési és likviditási tartalékba megy). Továbbá az is fontos, hogy míg például a magánnyugdíjpénztáraknál nem kötelező a tagdíjfizetés, addig az ÖNYP-knél már igen (ennek kötelező mértéke pénztáranként eltér), adójóváírást pedig a munkáltatói befizetések után nem igényelhetünk.

Nyilván sokakat érdekel az is, hogyan juthatunk hozzá a pénztári befizetéseinkhez. Két eset lehetséges:

• A nyugdíjkorhatár betöltése előtt szeretnénk kivenni a pénzt, vagy
• már elértük a nyugdíjkorhatárt, így jogosultak vagyunk a kifizetésre.

A fenti két eset már csak azért sem mindegy, mivel eltérő az adó mértéke is. Nyugdíjkorhatár előtt ki kell várnunk az ún. 10 éves várakozási időt és a várakozási időt követően is csak a befektetések hozamát tudjuk adómentesen felvenni, a tőkerészt jelenleg 16%-os SZJA és 27%-os eho terheli. Azonban a tőkerész adóterhe is fokozatosan csökken: a 10 éves várakozási időt követő 2 év után a tőke 90%-a adózik, ezt követően pedig minden évben a tőke adóterhe 10 százalékponttal csökken, így 21 év után jutunk hozzá adómentesen a befizetett tőkéhez.

A nyugdíjkorhatárt elérők sem lélegezhetnek fel teljesen, nem mindegy ugyanis, hogy 2012. december 31-e előtt vagy után kötötték-e meg a szerződést. Ha előtte, akkor a nyugdíjkorhatár betöltése esetén adómentesen felvehetik a tőkét és a befektetések hozamát is, ha a tagsági viszony elérte a 3 évet. Ha pedig utána, akkor itt is érvényes a szerződéskötéstől számított 10 éves várakozási idő, ezután viszont a tőkerész és a hozam is adómentes lesz.

• Címkék:
• nyugdíj,
• befektetés,
• önkéntes nyugdíjpénztár,
• árgyelán ágnes,
• nyugdíjbiztosítás,
• nyugdíj-előtakarékossági számla

Ez a cikk folytatódik

• Kezdenek felébredni a magyarok.
• NYESZ és nyugdíjbiztosítás.