Mibe fektessek, ha gazdag nyugdíjas akarok lenni?
Befektetés

Mibe fektessek, ha gazdag nyugdíjas akarok lenni?

Minden nyugdíjcélú megtakarítási terméknek megvan az előnye a többihez képest, a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) a legolcsóbb megtakarítási forma, az önkéntes nyugdíjpénztár a legkényelmesebb, a nyugdíjbiztosítás pedig a legtöbb extrát adó szolgáltatás lehet. Objektív költségmutatók híján azonban egy laikusnak nehezére eshet megállapítani, melyik a legjobb megoldás számára, ebben próbálunk meg segíteni.

1 2

Mennyi az annyi?.

Az összehasonlítás nehézségei

Egyelőre mindössze egy olyan mutató van Magyarországon, amely egy megtakarítási termék összes költségét - beleértve a tranzakciós költségeket és a mögöttes költségeket is - egy számban fejezi ki, ez a megtakarítási célú életbiztosítások esetén elérhető Teljes Költségmutató (TKM).

Ilyen objektív mutató azonban más megtakarítási termékek esetén nem elérhető, ezért nagyot tévedhetünk ha például egy nyugdíjbiztosítást, egy önkéntes nyugdíjpénztárt és egy nyugdíj-előtakarékossági számlát (NYESZ) akarunk összehasonlítani. A leggyakoribb tévedés, ha a mögöttes befektetések költségét utóbbi két esetben nem veszik bele az összehasonlításba.

Ezért fordulhat elő az például, hogy egyes interneten fellelhető összehasonlítások akár több millió forintos különbséget is kihozhatnak a különféle termékek lejárati értékei közt (jellemzően a nyugdíjbiztosítás kárára), holott a különbség nem feltétlen ilyen nagy (és jövőre várhatóan még inkább mérséklődni fog a TKM-ajánlás élesedésével).

Melyik a legjobb?

Megpróbáltuk a TKM-mutatók esetében használt modell-ügyfél paramétereit (35 éves férfi, aki rendszeresen évi 210 ezer forintot takarít meg, stb.) behelyettesíteni más nyugdíjcélú megtakarítási termékekbe és így kiszámolni, hogy mennyit ér húsz év gyűjtögetés után a megtakarítása (bár húsz év után még csak 55 éves lesz az ügyfél, a biztosítások TKM-értéke erre az időszakra van leghosszabban kiszámolva, ezért feltételezzük, hogy ekkor nyugdíjba is megy az úriember).

Az összehasonlításban
  • a nyolc nagybankból hét NYESZ-számlája szerepel (a Raiffeisennél ugyanis nincs ilyen termék),
  • a nyolc legnagyobb nyugdíjbiztosító összes unit-linked és vegyes nyugdíjbiztosításának TKM-értékét,
  • illetve a nyolc legnagyobb taglétszámú önkéntes nyugdíjpénztár összes elérhető portfólióját

vetettük össze. Mindegyik megtakarítási típus esetén az átlagos költségterheléssel számoltunk.

Mibe fektessek, ha gazdag nyugdíjas akarok lenni?
20 év után
  • NYESZ-szel 6,82 milliót,
  • önkéntes nyugdíjpénztárral 6,58 milliót,
  • nyugdíjbiztosítással pedig 6,33 milliót tudunk összerakni,

ha rendszeresen, minden évben hiba nélkül befizetjük a 210 ezer forintunkat (vagyis összesen 4,2 millió forintot), megtakarításunk pedig bruttó 5 százalékos hozamot ér el évente.

Rövidebb időtávon a NYESZ és az önkéntes nyugdíjpénztár előnye jelentősebb, mivel a nyugdíjbiztosítások kezdeti, akár közel másfél kétéves díjnak megfelelő költségelvonása jelentős terhelést jelent, viszont a nyugdíjbiztosítások felzárkóznak az idő múlásával egyrészt a bónuszok, másrészt pedig a jellemzően kedvezőbb befektetési költségek miatt:

Mibe fektessek, ha gazdag nyugdíjas akarok lenni?
Az ábrán egy átlaghoz közeli TKM-mel működő konkrét biztosítás szerepel, a kezdeti, jellemzően fiktív egységeket átváltottuk egyösszegű levonássá, ahogy ez valójában is történik.

Persze a valóságban jelentős eltérések mutatkozhatnak annak függvényében, hogy milyen terméket és terméken belül milyen típusú befektetést választunk, hiszen egy egyszerűbb, kockázatkerülő alapnak nemcsak a kezelési költsége alacsonyabb, hanem jellemzően (NYESZ esetén legalábbis) a tranzakciós díjak is kedvezőbbek.

Ha kifejezetten a költségeken akarunk spórolni és az összes szolgáltató legolcsóbb termékének legolcsóbb befektetését vesszük meg, a NYESZ nagyon elhúz versenytársai előtt.

Mibe fektessek, ha gazdag nyugdíjas akarok lenni?
A nyugdíjbiztosítások azért kerülnek az önkéntes nyugdíjpénztárak elé ebben az összehasonlításban, mert ezeknél a termékeknél
  • egyrészt hatalmas különbség van az olcsóbb és drágább eszközalapok költségei között,
  • másrészt pedig a piacon elérhető termékek költségei között is jelentős a különbség: van olyan nyugdíjbiztosítás, amely húszéves időtávon egy egyszerűbb eszközalapra 1 százalék alatti teljes költséget számol fel, míg olyan termék is van, ahol 5 százalék feletti a teljes költség.

Önkéntes pénztárak esetén viszont jóval mérsékeltebb a termékek és a befektetési portfóliók közti költségkülönbség (a mögöttes vagyonkezelési költség pedig szinte mindig 1 százalék alatti, ugyanis a törvény 0,8 százalékban maximálja a teljes kezelt nyugdíjportfólió kezelési költségét, a működési/likviditási költség együttese viszont a befizetésekre terhelt több százalékos költség is lehet).

Mindez azt jelenti, hogy ha összetettebb, drágább befektetési eszközt veszünk, a rangsor gyakorlatilag megfordul:

Mibe fektessek, ha gazdag nyugdíjas akarok lenni?
A NYESZ azért kerül a rangsor legvégére, mert nemcsak a komplexebb (jellemzően ingatlan-)alapok kezelési költsége magas (akár 3-5%, ha a TER-t vesszük alapul), hanem a tranzakciós költsége is jelentős lehet (akár 5%).

Természetesen érdemes megjegyezni, hogy a NYESZ-en jellemzően a legszélesebb a befektetési eszközök választéka is (amivel alapkínálatban egy korszerűbb nyugdíjbiztosítás is konkurálhat), ezért kevésbé reális az, hogy valaki pont a legdrágább eszközt választja ki az összes közül.

Végül érdemes megjegyezni, hogy nagyobb befizetések esetén nőne az önkéntes nyugdíjpénztárak előnye, ezt azonban túl körülményes lenne összehasonlítani más termékekkel, hiszen a TKM-et minden rendszeres díjas biztosítás esetében 210 ezer forinttal számolta ki a MABISZ és az MNB.

Mibe fektessek, ha gazdag nyugdíjas akarok lenni?
Egyes szakmai portálokon hasonló összehasonlítások esetén olvasni lehet azt az állítást, hogy nagyon hosszú, 30-40 éves időtávon a nyugdíjbiztosítások veszik át a vezető szerepet. Ez azért nem feltétlen igaz, mert hosszú távon mindhárom esetben a folyó költségek képezik majd a legnagyobb nominális költségelvonást, ezeknek, illetve a befektetési költségeknek pontos mértéke viszont nagyban függ attól, hogy mekkora összeget, milyen befektetési alapba, eszközalapba, portfólióba rak az ügyfél, előbbi különösen az önkéntes nyugdíjpénztárak esetén, utóbbi pedig a NYESZ és a nyugdíjbiztosítás esetén lehet sorsdöntő.

Jövőre egyébként jelentősen átalakulnak a megtakarítási célú életbiztosítások az MNB etikus életbiztosítási koncepciója miatt és bár a költségek csökkentése a nem-nyugdíjcélú termékeket fogja érinteni elsősorban, többek közt a nyugdíjbiztosítások költséglevonási módszerei (vagyis például az, hogy a beérkező első éves díj 20 százalékát, a második éves díj 50 százalékát és a harmadik éves díj és efölötti rendszeres díjak 80 százalékát kötelező lesz befektetni), az elérhető eszközalapok kínálata is változni fog és a TKM számítási módszertana is módosul.
Ez a cikk folytatódik
1 2
GettyImages-1169860781
BÉT
SZG_9486
Frankfurti tőzsde
Bear
Emmanuel Macron Albania Eszak-Macedonia csatlakozasi targyalasok
Hiventures konferencia
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
2019. november 7.
Energy Investment Forum 2019
2019. november 14.
Portfolio Banking Technology 2019
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Junior elemző/elemző

Junior elemző/elemző

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Délutáni webinárium MA
Praktikus tanácsok online tőzsdézéshez és kockázatkezeléshez.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
cinkotai norbert_szekeres máté