A legnagyobb válság, napon belüli esés, tech-válság és az életünket leginkább befolyásoló válság.
A történelem legnagyobb válsága, 1929-33/39
A nagy gazdasági világválságot számos tényező okozta és számos egymással ellentmondó teória hivatott megmagyarázni a létrejöttét.A háború után rengeteg amerikai költözött a városokba és halmozott fel magának jelentős vagyont, sokan a tőzsdén kezdtek spekulálni és bizonyos részvények árfolyamát indokolatlanul felfújták. A Fed erre kamatot emelt, 3,2%-ról 5%-ra, amit lekövettek a világ jegybankjai is, ez pedig lerántotta a részvénypiacokat, deflációt és romló likviditást eredményezett.
Közben a mezőgazdasági szektorban jelentős túltermelés mutatkozott, mivel a piacot hitelből igyekeztek hevíteni a gazdák, a megszerzett bevételt viszont fogyasztás helyett az adósság törlesztésére fordították.
Bár az amerikai recesszió már 1929 augusztusában megindult, a válság kezdetét a legtöbben október 24-ére teszik, amikor a New York-i tőzsde összeomlott. A pánik október 28-án tetőzött, amikor a Dow Jones 12,8 százalékot zuhant egy nap alatt.
A kirobbanó válság az egész világgazdaságra átgyűrűzött, különösen az olyan országok jártak rosszul, mint például Németország, ahol a háborús jóvátételek fizetésével küszködtek, vagy a trianoni békeszerződés hatásától szenvedő Magyarország. A krízist sok ország a második világháborúig nem tudta kiheverni, amelynek kirobbanásához közvetetten hozzájárult a világválság maga is.
Ezen a képen épp Al Capone konyhája előtt állnak sorba levesért a bajba jutott munkások. Fotó: Shutterstock
A legnagyobb napon belüli esés, 1987
Az amerikai tőzsde legnagyobb napon belüli esését 1987 október 19-én, az ominózus "fekete hétfőn" produkálta, amikora Dow Jones Industrial 22,61%-os mínusszal zárta a kereskedést.
Itt is számos tényező összegyűlt: az olajárak 50%-ot estek, 1987-ben a Dow pedig túlfutott, 44%-os emelkedést produkált. Nem volt elhanyagolható tényező az sem, hogy előtte pár nappal a londoni tőzsdét bezárták egy masszív ciklon miatt, valamint hogy Irán elsüllyesztett két amerikai teherhajót Shang You rakétákkal.Sok elemző az algoritmus-alapú programok befolyásával magyarázza az összeomlást, miután helyreállt a kereskedés, több új tőzsdei szabályozás is megszületett.
Ahhoz, hogy végül tartós válsággá alakult a tőzsdekrach, Irak 1990-es kuvaiti inváziója is hozzájárult (ami pedig felrántotta az olajárakat), az Egyesült Államok mellett recesszióba fordult az Egyesült Királyság, Ausztrália és Finnország is.
Az olajpiac is kivette a részét az összeomlásból. Fotó: Shutterstock
A legnagyobb tech-lufi, 1999-2001
A Dotkom-lufi az internet megjelenésével és elterjedésével fújódott fel, a '90-es évek elejétől, közepéről kezdtek el egyre többen spekulálni arra, hogy a világháló meghódítja majd a bolygót.1995-től 2000-ig a Nasdaq 400%-ot emelkedett, a kockázati tőkealapok és a lakossági befektetők bárminek a papírjait megvették, ami számítástechnikával foglalkozott.
A hagyományos mutatókat, mint a P/E ráta, többnyire figyelmen kívül hagyták és a technológia fejlődését túlbecsülték a spekulánsok, így amikor az ezredfordulón kipukkadt a lufi, egyes vállalatok, mint a Webvan vagy a Pets.com csődbe mentek, míg az olyan cégek, mint például a Cisco, 86%-os árfolyamesést szenvedtek el.Ha egyébként valaki akkor jó lóra tett és nem ijedt meg a visszaeséstől, az Amazon részvényével például mára már több mint 700%-ot kereshetett akkor is, ha a Dotkom-őrület tetején szállt be.
A Nasdaqon a mai napig látszik a dotkom lufi. Kép: Teletrader.
Az életünket legjobban befolyásoló válság, 2008-2009
A 2008/2009-es gazdasági világválságot a történelem második legnagyobb válságaként tartják nyilván, a részletekben fölösleges elmerülnünk, hiszen hatásait a mai napig érezhetjük.A krízis az amerikai jelzáloghitel piac összeomlásával indult, majd a Lehman Brothers 2008. szeptember 15-ei csődje után nemzetközi bankválsággá fajult. A világ pénzügyi rendszere csak azért nem omlott össze, mert a jegybankok számos pénzintézetet megmentettek, több nemzetközi nagybank fúzióra kényszerült.
A pénzintézeteket olyan törvényekkel igyekeztek stabilizálni, mint a Dodd-Frank törvény (amit Trump elvileg eltörölni tervez), valamint a Bázeli Testület tőke- és likviditási szabályai.
Tüntetők a válság idején. Kép: Shutterstock.
Források: The Richest, Investopedia, Wikipedia, Fortune, CNBC, Business Insider, Telegraph
