Több lehet a nyugdíjad, ha beválik a pénztárak mesterterve
Befektetés

Több lehet a nyugdíjad, ha beválik a pénztárak mesterterve

A cafeteria-szabályok átalakulásával csökkent a nyugdíj- és egészségpénztárak munkáltatói tagdíjfizetése és nőtt az egyéni befizetők aránya, a munkáltatókra viszont szükség van, ezért a pénztárszövetség kidolgozott egy javaslatot, amely hamarosan a szabályozók asztalára kerülhet. Kravalik Gáborral, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) elnökével beszélgettünk.
Mekkora volt a munkáltatói befizetések aránya tavaly az egészségpénztáraknál, illetve az önkéntes nyugdíjpénztáraknál? Hogy változott ez idén, a cafeteria-reformok miatt?

A nyugdíjpénztáraknál tavaly a munkáltatói befizetés 38 milliárd forint volt, míg a tagi befizetések 72 milliárdot tettek ki. Tehát körülbelül 65 százalékos tagi- és 35 százalékos munkáltatói befizetésről beszélhetünk. Egészségpénztárak esetén a tagi befizetés 42 százalékos volt, és 58 százalékos volt a munkáltatói hozzájárulás.

A megváltozott cafeteria-jogszabályok átalakították az idei első negyedéves számokat az egészségpénztárak rendszerében. Sosem volt még olyan, hogy a negyedik negyedéves időszakot leszámítva, az év közben a munkáltatói befizetések alacsonyabb szintre kerültek, mint az egyéni befizetések. 52 százalékot tett ki az első negyedévben az egyéni befizetőktől beérkezett tagdíj, és a munkáltatói hozzájárulás 48 százalékra csökkent. Az előző év azonos időszakához képest a tagok jelentősen növelték a befizetéseket, 50,57 százalékkal, míg a munkáltatói tagdíj-hozzájárulás 35,5 százalékkal csökkent.

Mit jelent ez a teljes állomány szempontjából?

8,4 százalékkal csökkent az egészségpénztárak tagdíjbevétele az első negyedévben. A nyugdíjpénztáraknál nem ennyire rossz a kép, ott a tagok által fizetett egyéni tagdíjak kisebb növekedést mutatnak és a munkáltatói hozzájárulás csökkenése is jóval kisebb. Itt a tagdíjbevétel összesítése is pozitív eredménnyel zárul. Tehát a tagok 11,4 százalékkal növelték a befizetéseiket, míg a munkáltatói tagdíj-hozzájárulások 7,66 százalékkal csökkentek. A teljes tagdíjbevétel 4,66 százalékkal nőtt az önkéntes nyugdíjpénztárakban, az első negyedévben. Tavaly a pénztártagság 46 százaléka jelezte, hogy részben vagy egészben pótolja a kieső munkáltatói támogatást, és úgy tűnik, hogy ez nagyjából be is következett, az egészségpénztáraknál látható jelentős választás.

Milyen eszközökkel sikerült elhárítani a jelentős állománycsökkenést?

A pénztárszövetség jelentős kampányt folytatott annak érdekében, hogy kihangsúlyozza az öngondoskodás jelentőségét. Több helyen jelentettük meg, illetve számoltak be a médiumok is arról, hogy milyen változások lesznek, ezeknek milyen hatásuk lesz, így jó előre fel lehetett ezekre készülni. A munkáltatókat is tájékoztattuk mi, illetve a pénztárak, például javasoltuk nekik, hogy ne csak konkrétan béren kívüli juttatásként tekintsenek a tagságra, hanem brandépítés, munkaerő-megtartás is legyen a szempontok között, és úgy tűnik, hogy ezek az üzenetek nyitott fülekre találtak.

Több lehet a nyugdíjad, ha beválik a pénztárak mesterterve
Ahogy a cégek döntenek a cafeteria allokációjáról, várhatók még idén komolyabb változások?

Mivel ez a cégek jelentős részénél az első negyedévre esik, a választások már többnyire megtörténtek, így a munkáltatói befizetésekben jelentős változás nem várható. Az más kérdés, hogy a tagok mennyire tudnak kitartani, mennyire tudják minden egyes hónapban fizetni a tagdíjat, ez még okozhat az arányokban eltolódást.

Természetesen a jövő év egy másik kérdéskör lesz, hiszen ott újabb cafeteria-döntés előtt áll a munkavállaló is, meg a munkáltató is. Elképzelhető, hogy egy egyéves átmeneti periódus után a munkáltató felülbírálja a béren kívüli juttatásra vonatkozó korábbi politikáját, de azt se felejtsük el, hogy jövőre a járulékkedvezmény miatt várhatóan csökken a kedvezményesen adózó Szép-kártya előnye az egyéb béren kívüli juttatásokkal szemben. Most 9,44 százalékos előnye van a Szép-kártyának, ez 7,08 százalékra csökkenhet, hiszen ha a 43,66 százalékos járulékteher 41,3-ra csökken, az ezt jelenti többek között a nyugdíj- és egészségpénztári befizetések vagy munkáltatói tagdíjátvállalások vonatkozásában. Itt egy versenyképességi elmozdulást várunk, még akkor is, ha semmilyen egyéb változás nem történik.

Ha jól tudom, a pénztárszövetség elkészült egy javaslattal, a munkáltatói befizetések szerepének visszaállításáról. Mit tudhatunk meg erről és hogy áll a tervezet?

A Pénztárszövetség az általa felkért szakértői partnerrel, a Századvég Gazdaságkutató Zrt-vel elemezte a helyeztet, és a várható kilátásokat, és kidolgoztunk egy közös javaslatot. Úgy látjuk, hogy nem sok esély van arra, hogy a kedvezményes cafeteria-körbe visszakerüljön, vagy akár egyéb direkt adókedvezményben jelenjen meg a pénztári munkáltatói hozzájárulás ösztönzése. A Századvég bemutatta, hogy a helyettesítési ráta - ami az utolsó munkabér és a leendő nyugdíj közötti különbözőséget mutatja -, jelenleg 72 százalék, 2040-re várhatóan már 40 százalékra csökken, még akkor is, ha a nyugdíjak reálértéke megmarad. Úgy kalkulálnak a szakértők, hogy a fizetések jelentős növekedése következtében ez az olló tovább nyílik. Az aktív dolgozók és a nyugdíjasok számát jelző függőségi ráta 2060-ra a duplájára nőhet.

Ez a két szám jelzi, hogy mindenképpen szükség lenne az öngondoskodási, így pénztári termékekre. A Századvég is erre építette azt a javaslatát, amelynek lényege, hogy az öngondoskodásban a szerepvállalás nemcsak a munkáltatóra, vagy csak a magánszemélyekre háruljon. Ez azt jelentené, hogyha a munkáltató azzal a feltétellel vállal részt egy magánszemély öngondoskodásában, hogy abban a tag saját erejéből is részt vesz, akkor a céges juttatás az egyéni befizetések utáni adókedvezményhez hasonlóan - egy új, speciális - kedvezményre jogosítaná a pénztártagot.

Mindezt azt jelenti, hogy a munkáltatók ugyanannyi költségvetési befizetést teljesítenek, ugyanabban az adósávban maradnak, mint amiben a cafeteria-rendszer mostani szabályai szerint vannak. De ezek a befizetések egy más minősítést kapnak, így a munkavállaló válik az adójóváírás jogosultjává. Mivel az adókedvezmény felső határa nincs feltétlenül kihasználva a pénztáraknál ez sokaknak kedvező lehetőséget jelentene. Az ÖPOSZ egyébként a kedvezmény felső határának kitolását is támogatná.

Várható, hogy ezt a javaslatot a közeljövőben elfogadják? Eddig miért nem tették?

Ezt a javaslatot mind a Századvég, mind a Pénztárszövetség több helyre eljuttatta, többek közt az NGM és MNB is megkapta. A fogadtatás nagyon kedvező volt, a hivatalos álláspontok kialakítására viszont még várunk. Most, a választások előtti időszakban leterheltek a jogalkotók, de bízunk benne, hogy megvalósul majd a javaslatunk.

A munkáltatói pénztárakat vagy a nem munkáltatói pénztárakat érinti rosszabbul a cafeteria-reform?

Erre nagyon nehéz válaszolni, egy biztos: összességében a pénztártagokat érinti a legrosszabbul, ha a munkáltatójuk kevésbé vállal részt az öngondoskodásukban. Különösen a fiatalok kerülnek kritikus helyzetbe, hiszen ők voltak azok, akik elsődlegesen a munkáltatói megtakarításra hagyatkoztak. Egyébként azt lehet mondani, hogy a zárt munkáltatói pénztárak, - ahol kollektív szerződésben kerül rögzítésre az egyéb, béren kívüli juttatás - sokkal biztonságosabban tudnak tovább működni, mint egy országos, nyílt pénztár. De azok a zárt munkáltatói pénztárak, ahol ez nincs meg, az országos, nyílt pénztárak átlagos bevételi arányszámai alá kerülhetnek, tehát ők meg jobban kitettek lehetnek egy ilyen változásnak.

Ez önmagában a pénztári forma jellegzetességeiből is következhet, tehát általános, szektorszintű választ nem lehet adni, mert bizonyos esetekben jobban, bizonyos esetekben rosszabbul járhatnak ezek a munkáltatói pénztárak, de nyilván az adott munkáltatótól függ, hogy tudják kezelni ezeket a kérdéseket.

A befizetések visszaesése miatt egyre fontosabb a hatékony értékesítés. A változások fényében hogyan változik az egyes értékesítési csatornák szerepe?

Az elmúlt években egy elég szigorú értékesítési korlát került bevezetésre a pénztárak vonatkozásában, ami azt jelentette, hogy az értékesítési csatornákon keresztül kifizethető jutalék szigorú korlátok közé volt szorítva a nyugdíjpénztárak esetében. Ez nagyon meghatározza az értékesítési csatornát is. Jelentős befolyásolási tényezőt jelentett, hogy milyen módon lehet költséget allokálni magára az értékesítésre. Nagyon sok függ attól, hogy milyen módon érnek el a magánszemélyekhez ezek az információk. Így külön kell választani a már meglévő pénztártagok felé történő kommunikációt - ahol arra törekednek a pénztárak, hogy a tagok növeljék a befizetéseiket, amit nyilván sokkal költséghatékonyabban tudják megtenni, hiszen a rendelkezésre álló tagi adatok felhasználásával lehet ilyen jellegű információkat átadni - és a pénztári rendszerrel, lehetőségekkel, az öngondoskodás fontosságával még csak ismerkedő magánszemélyekhez történő információ eljuttatást. Hiszen abban az utóbbi esetben jóval komplexebb maga a továbbítandó információ és nehezebb eljutni az érdeklődőkhöz is.

Hogy néz ki pontosan a tavaly elfogadott jutalékszabályzat, ami feloldotta az említett szigorú korlátot?

Korábban ez úgy nézett ki, hogy a jutalék összege nem haladhatja meg a befizetett tagdíj első naptári évnek a működési tartalékra jutó részét, ez 4-5000 forintos összeget jelentett. Ez az a rész, amit most felszabadítottak. Jóval nagyobb jutalék áll tehát a pénztárak rendelkezésére, így nagyobb lehetőség van arra, hogy a tanácsadók sikeresen értékesítsenek magánszemélyek körében. Ugyanis a 4-5000 forint még arra sem volt elég, hogy a tanácsadó költségeit fedezze.

A nyugdíjbiztosítások megjelenése, majd az etikus életbiztosítási koncepció bevezetése hogyan hatott a nyugdíjpénztárakra, mint a biztosítók konkurenseire, illetve mennyiben érinti közvetetten mindez a pénztárakat?

Ezek elméletileg versengő termékek, hiszen mind a kettő hosszú, részben nyugdíjcélú megtakarítási forma. Azonban teljesen más ügyfélkör veszi igénybe a pénztárakat, mint akik élnek az élet- és nyugdíjbiztosítási termékeket. Azt látjuk, hogy ezek a termékek megférnek egymás mellett, már csak az adójóváírásra elkülönített költségvetési forrás összegszerűségének a növekedéséből is következik, ami a jogalkotó szándéka volt. Ezek a termékek nem jelentenek erős versenyhelyzetet egymásnak, és ezt visszaigazolják a befizetések is. A nyugdíjpénztárak és egészségpénztárak vonatkozásában törésmentesen láthatjuk a növekedést. Akik pedig mind a két terméken gondolkodhatnak, nagyon sokszor össze is vonják ezeket a megtakarításokat.

Várható, hogy az önkéntes pénztári megtakarításokból is az életbiztosításokhoz hasonló push-termék lesz?

Ez lenne a cél. A Pénztárszövetségnél a nyugdíjpénztárak vonatkozásában 1,055 millió tag van, míg az egészségpénztáraknál 825 ezer. Ez jelentős szám, de még van hová fejlődni, hiszen jóval nagyobb azoknak a magánszemélyeknek a száma, akik még nem élnek ezekkel a lehetőségekkel.
IMG_5203
takarék_mti
Gottsegen Kórház
shutterstock_158635271
Frankfurt Stock Exchange
01.09.2018, Bavaria, Vohburg an der Donau: (Photo by Lino Mirgeler/picture alliance via Getty Images)
Népszerű
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Pénzügyi modellező

Pénzügyi modellező

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Kereskedés a Portfolio Online Tőzsdén. Hasznos praktikák.
shutterstock_564998512