- ha abszolút rettegünk a kockázattól, érdemes állampapírokat vásárolni, ezen belül is az inflációkövető Prémium Magyar Államkötvényt,
- ha szeretnénk egy profi portfóliómenedzserre bízni a pénzünk, érdemes egy aktívan kezelt, abszolút hozamú alapot választanunk (ilyen az összes NYESZ-számlához elérhető),
- ha pedig nem valakinek a szakértelmében, hanem egy konkrét instrumentumban hiszünk, érdemes lehet egy indexkövető részvényalapba vagy közvetlenül részvényekbe tenni a pénzünket, ami hosszú távon olcsón és jelentős hozampotenciállal rendelkező megoldás.
(A szintén népszerű kötvényalapokat most kevésbé tartjuk jó befektetésnek, erről többek közt itt és itt írtunk)
Ráadásul amellett, hogy befektethetjük a pénzünket, az államtól befizetés-arányos adójóváírást is igénybe vehetünk 100 ezer forintos éves felső határig (2020 előtt nyugdíjba vonulóknak 130 ezer forint), amit szintén befektethetünk.
Megvizsgáltuk, hogy milyen idősen, melyik eszközben, mennyi pénzt kell félreraknunk, ha értelmezhető nyugdíjat szeretnénk kézhez kapni, még akkor is, ha netán az állami felosztó-kirovó nyugdíjrendszer addigra az összeomlás szélére kerül, vagy teljesen összeomlik.Érdemes tisztában lenni egyébként azzal is, hogy reálisan átlagosan 100 ezer forint körüli nyugdíjra számíthatunk az államtól, miközben a legtöbb magyar ember szerint 200 ezer forint lenne az ideális összeg, amiből nyugdíjasan meg lehet élni:
Mennyit tegyek félre?
A legnagyobb hiba az lehet, ha egyáltalán nem (vagy csak túl későn) kezdünk el megtakarítani, de az is fájhat, ha a párnacihába dugdossuk a pénzt ahelyett, hogy befektetnénk. Egy gyors, egyszerűsített számítással kiszámoltuk, hány évesen, mennyit kell félretennünk ahhoz, hogy ha mindössze 100 ezer forinttal szeretnénk a havi nyugdíjas jövedelmünket kiegészíteni, ha 25 évet töltünk nyugdíjban (persze ez első ránézésre nagyon soknak tűnhet, de érdemes felelősen tervezni - ezt később kifejtjük).Úgy, hogy ha még csak inflációt sem feltételezünk és nem fektetjük be a pénzt, már 25 évesen el kell kezdenünk havi 62 500 forintot megtakarítani, ami valljuk be, a legtöbb magyar fiatal kasszáját jelentősen megterhelné. Ha valaki pedig későn lép és tíz évet szán csak a megtakarításra, havonta 250 ezer forintot kell elrejtenie a sufniban.
Összeszedtük a nyolc nagybank NYESZ-számláinak (pontosabban hét, a Raiffeisennél ugyanis nincs NYESZ) költségeit és ezek alapján kiszámoltunk egy átlagos költségterhelést, amivel terhelhetik a megtakarításunkat az évek alatt. Átlagos éves hozamot is számoltunk - abszolút hozamú alapok esetén ez az elmúlt 10 év átlagos teljesítménye volt, részvények esetén a BUX teljesítménye 2000 óta, állampapírok esetén pedig a jelenleg kínált ötéves PMÁK-kamatok. Érdemes megjegyezni, hogy a múltbéli hozamok (részvények és abszolút hozamú alapok esetén) nem jelentenek garanciát a jövőre, viszont egy ilyen, tájékoztató jellegű összehasonlításban kiválóan a segítségünkre lehetnek. Feltételeztük, hogy nyugdíjas korunk után lekerül a számláról a pénz, ezért nincs befektetve, de költséget sem vonnak belőle.
Ha maradunk ugyanannál a feltételezésnél, hogy huszonöt évet töltünk nyugdíjban (ezt ugye senki nem tudhatja előre), különféle havi megtakarítási összegeknél, attól függően, hogy mikor kezdünk el megtakarítani, a következő havi "járadékot" kaphatjuk kézbe nyugdíjasan:
- ha 100-150 ezer forintos nyugdíj-kiegészítést szeretnénk, a legkevesebb "fájdalommal" akkor érjük ezt el, ha már 25 évesen elkezdünk, havi 10 ezer forintért részvényeket vásárolni - ekkor ugyanis havi 157 ezer forintos plusz kiegészítést jelenthet majd a NYESZ-en felhalmozott összegünk.
- Ha csak 55 évesen kapunk észbe és nem akarunk kockáztatni, tehát állampapírokba fektetünk, havi 100 ezret kell félretennünk, hogy élhető, 130 ezres kiegészítést szerezzünk nyugdíjasan.
- Ha szeretnénk, hogy a nyaralásra is jusson valamekkora összeg idős korunkban, még inkább érdemes 25 évesen elkezdeni félretenni: ha részvényeket veszünk havi 20 ezer forintért, idős korunkra 320 ezer forintos kiegészítésre tehetünk szert. Hasonló összeget, halogatva a megtakarítást, csak akkor érünk el, ha 45-55 évesen már százezres összegeket spórolunk a nyugdíjra.
- Látható, hogy nincs értelme minimális összeggel "kipipálni" az utolsó pillanatban a megtakarítást, ugyanis ha 55 évesen kezdünk el félretenni, havi 10 ezret egy abszolút hozamú alapba, mindössze 6 ezer forinttal dobjuk majd meg havonta az öregkori költségvetésünket.
Bár az orvostudomány és az átlagos várható élettartam is növekedni fog a következő évtizedekben, érdemes elvégezni egy számítást arra az esetre is, ha csak 20 évet töltünk nyugdíjban:
Ha pedig kifejezetten pesszimisták vagyunk és úgy gondoljuk, hogy csak 10 évet fogunk nyugdíjban tölteni, így néz ki a táblázat:
Érdemes megjegyezni, hogy nem jó ötlet ezt az eshetőséget megcélozni, hiszen katasztrofálisan jár az ember, ha mégis több évet tölt nyugdíjban, mint "tervezte" és már tíz év után elfogy az összes pénze.
Összefoglalva tehát:- Érdemes minél előbb elkezdeni megtakarítani, hiszen 25 éves korban havi 10 ezer forintból is összerakhatunk akár 40-50 milliós összeget maguknak öregkorunkra,
- érdemes kockázatot is vállalni, hiszen ennek hiányában sokkal többet kell félretennünk havonta a nyugdíjas éveinkre, persze előfordulhat, hogy amikor kéne, nem annyit fog éppen érni a pénzünk, mint szeretnénk.
Hol nyissam meg?
Magyarország pénzintézetei nagyon eltérő kondíciókkal kínálják a NYESZ-számláikat, a fenti példában használt háromféle eszközosztály viszont nagyjából mindenhol elérhető.Nagyon leegyszerűsítve a következő fontosabb költségekkel fogunk találkozni, ha NYESZ-t nyitunk a nyolc (hét) nagybanknál:
- A NYESZ számlavezetési díját a legtöbb bank százalékos összegben határozza meg, amit az értékpapírok értékére vetítenek és általában egy minimum díjat is felszámítanak a szolgáltatók emellé. Van, ahol attól függően, milyen eszközt veszünk, a számlavezetési díj is változhat.
- Az értékpapírszámla alapdíja általában egy párezer forintos éves fix összeg, amit azok a bankok, amelyek az értékpapírszámla alszámlájaként működtetik a NYESZ-t, kifizettetnek az ügyféllel akkor is, ha egy fillért nem tart az előbbin.
- Tranzakciós költségekkel szinte mindig találkozhatunk, ha a BÉT-re adunk be vételi megbízást, illetve akkor, ha befektetési alapokat veszünk (bár van olyan szolgáltató, amely ezt elengedi), állampapírokat általában díjmentesen jegyezhetünk. Ez általában a mozgatott pénzre vetített, százalékos összeg.
