7 évvel emelkedhet Magyarországon a nyugdíjkorhatár, ha így csökken a munkaerő
Befektetés

7 évvel emelkedhet Magyarországon a nyugdíjkorhatár, ha így csökken a munkaerő

Míg 1980-ban még húsz 65 éves vagy a feletti korú jutott 100 aktív korúra, a következő 35 évre vonatkozó becslés szerint már 53 időskorú jut 100 dolgozó korúra az OECD országokban. Ha a foglalkoztatottság nem nő érdemben, az elöregedés jelentősen visszavetheti a nyugdíjas kori életszínvonalat. Egy friss tanulmány szerint a nyugdíjkorhatár emelése megoldást jelenthet, Magyarországon például 2050-ig a korhatár további 7 évvel történő kitolása, de önmagában a korhatár-emelés kevés: jelentős változásra van szükség a munkaerőpiacon, például a nők munkaerő-piaci aktivitásának növelésével, különben marad a magasabb nyugdíjjárulék, magasabb adók és egy folyamatosan deficites nyugdíjköltségvetés.
Egy friss, a társadalom elöregedéséről és a munkaerőhiány közti kapcsolatról szóló elemzésben a szerzők arra mutatnak rá, hogy a társadalom elöregedése egy gyorsuló, hosszú távú folyamat. Ha ezt az időskori függőségi rátával szemléltetjük (a 65 évesek vagy a felettiek aránya a dolgozó, 20-64 közöttiekre vetítve), akkor azt látni, hogy az OECD országok átlagában 1980-ban még 20 65 éves vagy a feletti korú jutott 100 aktív korúra, ez az arány 2015-re már 40%-kal emelkedett, tehát 28 időskorú jutott 100 aktív korúra.

A következő 35 évre vonatkozó becslés szerint pedig már 53 időskorú jut 100 dolgozó korúra, ami további 90%-os növekedés.

A lenti ábra az időskori függőségi ráta mellett a teljes függőségi rátát is mutatja, ami a szerzők szerint azért lehet relevánsabb mutató, mert azokat a fiatalokat is magába foglalja, akik még nem dolgoznak. Mindez jobban szemlélteti a demográfia hatását az egy főre eső GDP-re (a teljes függőségi ráta tehát a 20 éves vagy annál fiatalabb, illetve a 65 éves vagy annál öregebbek arányát mutatja az aktív korúakhoz képest).

7 évvel emelkedhet Magyarországon a nyugdíjkorhatár, ha így csökken a munkaerő
Annak ellenére, hogy az időskori függőségi rátában volt egy emelkedés, a teljes függőségi ráta az OECD-ben az 1980-ban mért 0,8-ról 0,65-re csökkent 2015-re. Ennek egyik fő oka az 1990-es években a termékenységben látott erőteljes visszaesés, ami a 20 évesek vagy annál fiatalabbak számának relatív csökkenését eredményezte. A tanulmány szerzői szerint a 100 aktív korúra jutó fiatalok száma a következő évtizedekben valamelyest stabilan megmarad a 40-nél, hacsak a termékenységben nem történik valami jelentős változás, ami a teljes függőségi ráta drasztikus emelkedését okozhatja.

Ha a foglalkoztatottság, ezen belül is az időskorúak foglalkoztatottsága nem emelkedik, akkor ezek a demográfiai irányok ceteris paribus (minden más változatlansága esetén) jelentősen visszavethetik a nyugdíjas kori életszínvonalat.

A nyugdíjkorhatár-emelés lenne a megoldás?

A fenti társadalmi kihívásokra a kormányok egy része a nyugdíjkorhatár megemelésével válaszolt, így a tanulmány szerzői utánajártak annak is, hogy önmagában a nyugdíjkorhatár emelése meg tudja-e oldani a munkaerőhiányt az OECD-s és EU-s gazdaságokban, és ha igen, hány évvel kellene megemelni a határt ahhoz (referenciaértékként a 65 évet használva), hogy stabil függőségi rátákat lehessen fenntartani a jövőben.

Kiszámolták, hogy 1980 és 2015 között mennyivel kellett volna emelni a nyugdíjkorhatárt ahhoz, hogy az időskori függési rátát annak 1980-as szintjén tartsák meg. Ha a 65 év a kiinduló szint, akkor a szerzők szerint a vizsgált 35 évben az OECD országokban átlagban 3,4 évnyi korhatár-emelésre lett volna szükség. Ugyanebben a vizsgált időszakban a 65. életévtől a várható élettartam 4,4 évvel emelkedett, tehát ennek a háromnegyedével megemelni a nyugdíjkorhatárt már elég lett volna ahhoz, hogy az időskori függési ráta ne emelkedjen. Ezzel ellentétben a teljes függőségi rátát akkor lehetett volna a vizsgált időszakban stabilizálni az 1980-as szinten, ha a nyugdíjkorhatárt 4,5 évvel csökkentik, tehát 2015-re 60,5 év lett volna az OECD országok átlagában.

Csakhogy a szakértők szerint ezek a számok jelentősen változnak majd a következő 35 évben az OECD országokban. A lenti ábra szerint a 65. életévtől várható élettartam valamelyest lassabb ütemben nő majd, mint a múltban, mellyel így viszont ahhoz, hogy 2015 és 2050 között stabilizálni lehessen az időskori függőségi rátát, már egy 8,4 évnyi nyugdíjkorhatár-emelésre lenne szükség. Ha a fiatalok aktív korúakhoz képesti állandó számával kalkulálunk, akkor valamelyest kisebb, de még így is 6,2 évnyi korhatáremelésre lenne szükség a stabil ráta fenntartásához.

Csakhogy az OECD országokban eddig bevezetett korhatáremelések átlagban csak 1,5 éves emelést mutatnak 2050-re, ez pedig nem elég ahhoz, hogy a modell szerinti időkori függőségi rátát állandó szinten lehessen tartani.



7 évvel emelkedhet Magyarországon a nyugdíjkorhatár, ha így csökken a munkaerő

Magyarországon nagyjából 7 évvel kellene megemelni a nyugdíjkorhatárt

Országfüggő, hogy hol mekkora korhatáremelésre lenne szükség ahhoz, hogy az időskori függőségi ráta fenntartható legyen.
  • Finnországban és Svédországban például ehhez 4,5 évvel kellene megemelni a nyugdíjkorhatárt, míg
  • Chilében, Mexikóban vagy Spanyolországban már 11,5 évvel.
  • Dél-Koreában a társadalom meglehetősen gyors ütemű elöregedése miatt már 15,5 évnyi emelésre lenne szükség, és
  • Dánia az egyetlen a vizsgált országok között, ahol a már bevezetett korhatár-emelési lépések meghaladják azt, amire szükség lenne az időskori függőségi ráta stabilizálásához.

A lenti ábrából kiderül, hogy Magyarországon az alapnak vett 65 éves szintről nagyjából 7 évvel, tehát 72 évre kellene emelni a nyugdíjkorhatárt ahhoz, hogy az időskori függőségi ráta 2015 és 2050 között stabilizálódjon.



7 évvel emelkedhet Magyarországon a nyugdíjkorhatár, ha így csökken a munkaerő

Tartós deficit jöhet a nyugdíjpénzekben, hacsak nem nő a foglalkoztatottság

Azok a döntéshozók, akik szeretnének egy megfelelő jövedelmi szintet fenntartani a nyugdíjas éveikben lévőknek is, jelentős pénzügyi nyomással szembesülnek majd. Az effektív időskori támogatottsági ráta (az aktív korúak aránya a nyugdíjba vonultakhoz képest) az inverze az effektív időskori függőségi rátának.

Egy felosztó-kiróvó nyugdíjrendszerben (mint amilyen a magyar is), egy százaléknyi csökkenés az időskori eltartottsági rátában 1%-os nyugdíjcsökkenést eredményez az átlagbérhez képest, vagy 1%-knyi emelést a nyugdíj-hozzájárulásban. Mindezek miatt a szerzők szerint csak úgy lehet elkerülni a társadalom elöregedése mellett a nyugdíjak csökkenését, ha
  • ha magasabb nyugdíjhozzájárulást fizetünk,
  • magasabb a foglalkoztatottság, például a nyugdíjkorhatár kitolásával vagy a nők munkapiaci aktivitásának növelésével, illetve
  • a nyugdíjbüdzsében beáll egy pénzügyi deficit, aminek fedezetét adókkal lehet majd pótolni.

Ehhez képest a befizetések által meghatározott (defined contribution) nyugdíjrendszerekben a befizetések mellett a jövőbeni nyugdíj összege a felhalmozott vagyonon elért hozamtól is függ. Ezek a hozamok ugyanakkor nagyban függnek azoknak a gazdaságoknak a teljesítményétől és termelékenységétől, ahová befektették a vagyont.

Ha csak az elmúlt 35 évet nézzük, az időskori támogatottsági ráta (az aktív korúak aránya a nyugdíjba vonultakhoz képest; tehát az inverze az effektív időskori függőségi rátának) kicsivel több mint 25%-kal csökkent az OECD országok átlagában. Mindez pénzügyi instabilitást és magasabb nyugdíjkiadásokat eredményezett, ami magasabb nyugdíj-hozzájárulási rátákban csapódott le. Az állami nyugdíjkiadások GDP-hez viszonyított aránya 1990 óta átlagosan több mint 40%-kal emelkedett.

Ha elképzelünk egy olyan átlagos aktív korút, aki 40 évet megszakítások nélkül végigdolgozott és csak annyi a különbség, hogy 2056-ban vagy 2016-ban megy nyugdíjba, akkor az Európai Bizottság becslése szerint ezekkel a paraméterekkel a frissen nyugdíjba vonuló 2056-ban 10%-kal kisebb nyugdíjra számíthat, mint 2016-ban. Mindeközben a demográfiai időskori támogatottsági ráta ugyanezen időszak alatt mintegy 50%-kal esik vissza,és csak kevés esély van arra, hogy a nyugdíjhozzájárulások növelésével vagy adóemeléssel lehessen a kieső nyugdíjat pótolni az országok többségében.

Mi a konklúzió? Ha a foglalkoztatottsági ráta nem nő érdemben, nagy lesz a nyomás a nyugdíjbevételeken. Az öregedő társadalmakban ezért kulcskérdés lesz, hogyan tudják növelni a foglalkoztatottságot, ha meg akarják őrizni a nyugdíjak jelenlegi szintjét.



7 évvel emelkedhet Magyarországon a nyugdíjkorhatár, ha így csökken a munkaerő
Címlapkép: MTI/Bizományosi, Jászai Csaba
berlin
grönland
franciatüntetés
bika wall street index tőzsde
Frankfurti tőzsde
tsystems
donaldtrump
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Értékpapír üzletkötő

Értékpapír üzletkötő
Esti szeminárium
A legegyszerűbb módszer, hogy a valószínűségeket saját oldaladra állítsd.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
bróker marcsi_mti