Honnan rántott elő a lakosság több mint 1200 milliárd forintot a szuperállampapírra?
Befektetés

Honnan rántott elő a lakosság több mint 1200 milliárd forintot a szuperállampapírra?

A MÁP+ első hat heti, 1235 milliárd forint értékű jegyzése alapján a legkeresettebb lakossági állampapírrá vált. Az MNB becslése szerint a vásárlások mintegy fele az állam számára új forrásként jelentkezett, amiben új megtakarítások is szerepet játszottak. A kezdeti időszakban - a lakossági megtakarítások elmúlt időszakban látott erős növekedését követően - természetesnek tekinthető, hogy számottevő volt a meglévő pénzügyi eszközök - főként korábbi állampapír-befektetések - átcsoportosításából származó vásárlás. Előretekintve azonban a MÁP+ egyre inkább képes lehet az újonnan keletkező jövedelmeket is a megtakarítások felé terelni, hozzájárulva a magas megtakarítási ráta fennmaradásához és ahhoz, hogy az újonnan keletkező megtakarításokból a lakossági állampapírok aránya növekedni tudjon.

1. Élénk érdeklődés mellett indult el a "szuperállampapír"

A megújult állampapír-stratégia a belföldi finanszírozás erősítésén keresztül mérsékli a külső forrásokra épülő finanszírozás kockázatait. A háztartások 2012 és 2016 vége között új megtakarításaiknak átlagosan felét állampapír-vásárlásra fordították - azonban ez a dinamika 2017-ben megtört, és 2018-ban a lakosság új pénzügyi eszközeinek csupán mintegy 25 százalékát tették ki állampapírok. Ez előretekintve akadályt jelenthet abban, hogy az állami kiadások finanszírozása és a lejáró devizakötvények megújítása belső forrásokból történjen. Ezen szempontokat felismerve a lakossági állampapír stratégia megújításának keretében az ÁKK 2019 áprilisában bejelentette a lakossági állampapír-portfólió átalakítását, amelynek legfontosabb eleme a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) júniusi bevezetése volt.

A MÁP+ első hat heti értékesítése alapján a legkeresettebb lakossági állampapírrá vált: 1235 milliárd forint értékű jegyzéssel az indulás egyértelműen sikeresnek értékelhető(1. ábra). Június első hetében 529 milliárd forintot jegyeztek az új állampapírból - ami az eddig tapasztalt legmagasabb egyhetes forgalmi adat a piacon. A következő hetekben az első hetinél alacsonyabb, de továbbra is igen erős kereslet volt tapasztalható. Így július közepéig összesen 1235 milliárd forintra nőtt a lakosság MÁP+ állománya, amellyel az új konstrukció a harmadik legnagyobb állománnyal rendelkező lakossági állampapírrá vált. Előretekintve az 5 éves lejáratú MÁP+ konstrukció a lakossági állampapírpiac egyik piacvezető termékévé válhat, amely kedvező az államadósság lejárati szerkezetének és az ország külső sérülékenységének szempontjából.

Honnan rántott elő a lakosság több mint 1200 milliárd forintot a szuperállampapírra?

Milyen adatokkal dolgozunk? A háztartásoknál lévő állampapírok elemzéséhez három különböző adatforrás áll rendelkezésre. Ezek közül az ÁKK adatközlése és az MNB által közzétett értékpapír-statisztika havi frekvencián megjelenő, publikus adatok. Azonban ezek csak késéssel állnak rendelkezésre, például a cikkünk írásakor elérhető utolsó értékpapír-statisztika még májusra vonatkozik. Cikkünkben az MNB számára elérhető (nem publikus), napi letétkezelői adatforrást használtuk, amelyre támaszkodva jelen írásban a július 15-ig rendelkezésre álló adatokat elemeztük.

  • Az ÁKK havi frekvencián publikálja, hogy az egyes lakossági állampapírokból mekkora a teljes kintlévő mennyiség.
  • A szintén havi rendszerességgel megjelenő értékpapír-statisztika alapján látható, hogy a teljes kintlévő állampapír-állományból mennyi van a háztartásoknál.
  • A Keler napi adatszolgáltatásában megjelenik, hogy mekkora a különböző típusú ügyfeleknél lévő állomány. Az adatforrás előnye, hogy naponta friss információkat szolgáltat és - bár nem teljesen egyezik a havi adatokkal - az elmozdulások iránya indikatív a hosszabb távú folyamatokra. Hátránya, hogy a napi és a havi értékpapír-statisztika eltér egymástól, mivel a napi statisztikában a háztartások mellett más ügyfelek is megjelennek (pl. non-profit szervezetek). Továbbá a napi statisztika csak a dematerializált papírokat tartalmazza, ami szintén okoz eltérést.
Az állampapír-vásárlások forrásainak azonosításához több, különböző forrásból származó adatot használatunk fel: a befektetési alapokról a Bamosz napi frekvenciájú publikus adatbázisát, a bankbetétekről a bankok napi mérlegjelentéseit, míg a készpénzállományról az MNB napi mérlegét használtuk fel.

2. A vásárlások fele az állam számára új forrásból származott

A stratégia bejelentése óta a MÁP+ és PMÁP vásárlások fele új forrást jelentett az állam számára. A lakossági állampapír-stratégia megújításának április 8-i bejelentése óta a napi adatközlés alapján a háztartások 145 milliárd forint értékben vásároltak PMÁP papírokat, illetve június óta 1235 milliárd forint értékben MÁP+ papírokat. Az összesen mintegy 1380 milliárd forintos bruttó vásárlás forrásairól bár nem teljeskörűek az információk, a napi adatközlések alapján négy típusú forrás különböztethető meg (1. táblázat). A vásárlások közel fele mögött a lakossági állampapírok lecserélése és visszaváltása, illetve állampapírt tartó kötvényalapokból történő tőkekivonás állt; míg a másik fele egyéb befektetési alapokból, illetve bankbetétek és készpénz felhasználásából származik, amelyek az állam számára új források bevonását jelentik.

Honnan rántott elő a lakosság több mint 1200 milliárd forintot a szuperállampapírra?
Az értékesítés első heteinek tapasztalatai alapján az induláskor a lakosságra a meglévő megtakarításainak átcsoportosítása volt jellemző. A lakosság állampapír-portfóliójának átrendeződése és a MÁP+ iránti kivárás legnagyobb mértékben az Egyéves Magyar Állampapírok (1MÁP) visszaváltásában és csak részleges megújításában tükröződött, amely mellett a 2MÁP esetében sem került megújításra egy nagyobb lejárat. Ezek mellett egyéb lakossági papírok (FMÁP, BMÁP, KTJ+) állománya is közel 100 milliárd forinttal csökkent, amit a visszaváltások mellett az is támogat, hogy ezekből június óta nincs új kibocsátás, így a lejáratokat a lakosság nagyrészt MÁP+ papírokba forgatja.

Honnan rántott elő a lakosság több mint 1200 milliárd forintot a szuperállampapírra?
A visszaváltások közé számíthatók az állampapírba fektető kötvényalapokból kiáramló források is, amivel együtt csökkenő tendenciát mutat az állampapír-befektetések visszaváltásából származó források aránya. A Bamosz napi frekvenciájú adatai szerint a befektetési alapok nettó eszközértékének árfolyamszűrt változása alapján, április óta mintegy 235 milliárd forint értékű tőkekivonás becsülhető, amely részben állampapír fókuszú alapokhoz köthető, így szintén a visszaváltások közé számítható. Ezt leszámítva 175 milliárd forintra becsülhető az egyéb befektetési alapokból történt átcsoportosítás.

Az első heti értékesítésben összességében 65 százalék körüli szerepe volt a meglévő állampapír befektetések visszaváltásának, ami a korábbi hetekben látott jelentős lakossági kivárással magyarázható. Június további részében 30 százalék környékén alakult a visszaváltásból történő vásárlások aránya, majd júliusban nagyobb ingadozás mellett, de továbbra is az első hetinél alacsonyabb szinten alakulhatott ez az arány (3. ábra).

Honnan rántott elő a lakosság több mint 1200 milliárd forintot a szuperállampapírra?
Számottevő lehetett a bankbetétből és a készpénzből finanszírozott vásárlások értéke is. Erre azonban csak nagy bizonytalanság mellett adható alsó becslés. A bankbetétekből, illetve készpénzből származó források becslését számos egyedi tényező megnehezíti (pl. a pünkösdi hosszú hétvége hatása, turizmussal összefüggő erős nyári készpénz-szezonalitás, stb.). Összességében a háztartási betétek alakulása alapján 170 milliárd forint értékű lakossági állampapír-vásárlás történhetett bankbetétből finanszírozva. A készpénzállomány júniusi és júliusi hónapon belüli lefutása, valamint egyes piaci forrásokból származó információk alapján a készpénzes vásárlások mértéke 135 milliárd forintra becsülhető.

Fontos kiemelni, hogy az adatok és becslési módszereink sajátosságai miatt a befektetési alapokra, a háztartási betétállományra és a készpénzállományra vonatkozó becsléseink is bizonytalanok és inkább alsó becslésnek tekinthetők.

Az ezek után megmaradt - a becslési bizonytalanságok miatt is - viszonylag jelentős méretű (260 milliárd forintos) egyéb kategóriában jelennek a lakosság egyéb befektetéseinek eladásából, illetve új jövedelméből történő vásárlásai. A MÁP+ fő célkitűzése, hogy előretekintve egyre inkább a megtakarítások felé terelje a háztartások újonnan keletkező jövedelmeinek növekvő részét, amely kulcsfontosságú a lakosságnál lévő állampapír-állomány 2023-ig való megduplázásához.

3. A MÁP+ támogatja az újonnan keletkező jövedelmek megtakarítások felé terelését

A lakossági megtakarítások elmúlt időszakban látott erős növekedését követően természetes folyamatnak tekinthető, hogy az értékesítés első időszakában a kedvező kondíciókkal rendelkező MÁP+ papírokba történő átcsoportosítás teszi ki a vásárlások egy jelentős részét. Előretekintve - a meglévő pénzügyi eszközök átcsoportosítását követően - válik majd egyre inkább világossá, hogy a MÁP+ mennyire képes hozzájárulni a magas megtakarítási ráta fenntartásához, támogatva ezáltal a jegybank inflációs céljának elérését. Ugyanakkor fontos szem előtt tartani, hogy jelenleg még nem áll rendelkezésre elegendő információ a MÁP+ fogyasztási-megtakarítási döntésekre és ezáltal az inflációra gyakorolt hatásának értékeléséhez. Erre legkorábban az ősszel beérkező havi és negyedéves adatok (GDP, lakossági fogyasztás, megtakarítások, kiskereskedelmi forgalom stb.) elemzését követően lesz lehetőség.

A szerzők az MNB munkatársai.
címlap_INA
continental uj auto szag acella
Webp
D_MTI20191212057
boris johnson brexit
naptár 2020
usa wall street trader
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
Webp