A businessman about to pop a large bubble with a pin.
Befektetés

A "minden lufi" elmélet, avagy miből lehet a követező krízis?

A 2000-es évek elejét a dotcom lufi határozta meg, 2007-ben pedig a lakáspiaci buborék pukkadt ki. A "minden lufi" elmélet szerint a következő gazdasági válságot több szektor egyszerre indíthatja el – állítja Graham Summers "The Everything Bubble: The Endgame For Central Bank Policy" című könyve. A konvencionális monetáris politika befellegzett, viszont a nem konvencionális, illetve extrém laza monetáris politika árfelhajtó hagyatéka még sokáig fogja éreztetni a hatását.
A globális gazdaság lassulásával a Budapest Economic Forum 2019 konferencián is fogunk foglalkozni.

A lufik fogalma általában abból eredeztethető, hogy egy adott vagyontárgy túlértékeltté válik a piacon. A piaci szereplők csupán a vagyontárgy értéknövekedésének reményében fektetnek a vagyontárgyba. Ezt tapasztalhattuk a 2001-es dotcom lufi és a 2007-es lakáspiaci válság során is. A befektetők addig hittek vakon a vagyontárgyak áremelkedésében, hogy mire észbekaptak, addigra a korrekció már túlságosan nagy veszteséget eredményezett a befektetők számára.

Ez a helyzet a "minden lufi" koncepció esetében is. de most nem csak egy szektorból eredeztethető a lufi, hanem legalább hatból.

Jogosan merül fel a kérdés, hogy hogyan alakulhatott ki ez a helyzet. Alapvetően úgy, hogy a jegybankok világszerte azzal ellensúlyozták a a nagy gazdasági válságot, hogy óriási mennyiségű pénzt pumpáltak a gazdaságba. Ez a pénz pedig rengeteg eszköz árát hajtotta fel.

A "minden lufi" elmélet szerint hat gazdasági területen látható az árak elszaladása::

  1. Kriptovaluta lufi
  2. Ingatlan lufi
  3. Részvénypiaci lufi
  4. Autó lufi
  5. Vállalati hitel lufi
  6. Passzívált-index lufi

1. Kriptovaluta lufi

Az kriptovaluták stabilitásának kérdése 2017 végén, 2018 elején volt a terítéken. Akkor egy Bitcoin ára 20.000 dollár közelébe kúszott, persze óriási volatilitás mellett. 

A Bitcoin nemrég járt még 13.000 dolláros jegyzésen is. Továbbra is volatilits, viszont ez jól példázza, hogy a kriptovaluták egyáltalán nem tüntek el a piacról.

Sőt, csak megnőtt a szerepük. 2017-ben már lényegesen több kriptodeviza volt, mint "országpénz". Az ENSZ 180 valutát ismer el világszerte, míg jelenleg több mint 1000 kriptovaluta létezik. Sőt, a Facebook kriptovalutájával, a librával tovább növekedhet a mesterséges pénzek jelentősége, melyeknek beárazása komoly kihívásokba ütközik..

2. Az ingatlan lufi

Az ingatlan árak sok helyen az egekbe ugrottak. Kanadában 2010-ben a házárak indexe 36,3 volt, 2016-ra 413,9-re ugrott. Amerikában ez az érték 139-ről 234-re ugrott; Svédországban 731-ről 1050-re. A magyar helyzetet pedig mindenki ismeri..

3. Részvénypiaci lufi

A részvénypiacok túlárazottságát élénk vita övezi, de sokan gondolják úgy, hogy a befektetők lényegesen visszafogottabban áraznának, ha a vállalatok értékeltsége nem ennyire extrém alacsony kamatok és óriási likviditás közepette alakulna ki.

4. Autópiaci lufi

Az autópiaci buborék abból ered, hogy 2010 és 2017 között az személygépjármű vásárlásra felvett hitelek állománya 69%-kal nőtt világszerte, 650 milliárd dollárról 1 100 milliárdra. Egy esetleges gazdasági visszaesés a háztartások hitelvisszafizetési képességét rontaná, és így a krízis a bankszektor közvetítő jellege miatt toveterjedhet.

5. Vállalati hitel lufi

A vállalati hitelkihelyezések 2010 és 2017 között 54%-kal nőttek, ami nem csoda, hiszen a cégek nagyon olcsón adósodhatnak el. A vállalati szféra nagy mennyiségű adósságot vállalt magára, a hiteleket azonban valamiből akkor is vissza kell majd fizetni, amikor a kamatok megemelkednek. Sokan attól tartanak, hogy a vállalatok egy része ekkor fog megroppanni.

6. Passzívált-index lufi

A részvénypiacok a 2008-as válság óta a leghosszabb bikapaic időszakukat élik. Erről az Amundi portfóliómenedzsere, Kocsi János is beszélt nem rég a protekcionizmussal kapcsolatos előadásában.

sp500

Forrás: Amundi Alapkezelő

dax

Forrás: Amundi Alapkezelő

A részvénypiacok lassan 10-11 éves töretlen növekedést tudhatnak maguk mögött a válság után, bármilyen nagyobb korrekció nélkül.

A részvénypiaci lufi nem csak önmagában problémás, hanem azért is, mert a részvénypiaci eszközök egy sor más eszközben is ott vannak közvetve. Legtipikusabb az indexkövető befektetési alap, amelyben nem is kereskednek aktívan, hanem passzívan lekövetik az indexet, (vagyis az alapba egyszerűen bevásárolják az indexkosár elemeit), tehát ugyanúgy ki vannak téve a részvények esetleges túlértékeltségének, mint a közvetlen részvénypiac. 

A lufikat nehéz azonosítani, gyakran nem egyértelmű, hogy egy-egy gyors áremelkedés valóban elszakítja-e a piaci értéket a fundamentális értéktől, vagy fenntarthatlan folyamatokat tükröz. Az sem egyértelmű, hogy a lufik milyen mértékű stabilitási kockázatokat okoznak, illetve az államoknak mennyire kell szembemenni az ilyen piaci jelenségekkel. A "minden lufi" koncepció úgy gondolja, hogy a gazdaság számos területén egyszerre van jelen az indokolatlan, fenntarthatatlan árszínvonal-emelkedés, ami ha helytálló, akkor felveti a gyors, átfogó korrekció veszélyét, ami válságszerű tüneteket okozhat a gazdaságban.

Alteo klub
20191003_0003_MOR
Frankfurti tőzsde
Coaching
Boris Johnson szavazas brexit dontes parlament1500
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
2019. november 7.
Energy Investment Forum 2019
2019. november 14.
Portfolio Banking Technology 2019
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Junior elemző/elemző

Junior elemző/elemző

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Online előadás
Befektetési termékek a magas hozam reményében.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
jack ma_alibaba_getty