Ismerkedj meg a legújabb TKM-mutatóval
2017. januárjában élesedett az MNB unit-linked ajánlása, amely a Teljes Költségmutató (TKM) közzétételének kötelezővé tétele mellett költséglimit-ajánlást is tartalmazott és így jelentősen csökkentette a megtakarítási célú életbiztosítások költségeit. A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) tagjai egyébként 2010 januárja óta használják már a mutatót.
Most az MNB kiterjeszti a TKM-mutatószámot az önkéntes nyugdíjpénztárakra is ajánlás formájában, ez a mutatószám TKMnyp névre fog hallgatni - ismertette Nagy Koppány, az MNB biztosítási és pénztári felügyeleti igazgatóságának igazgatója. Az új mutatóval a megtakarítási biztosításoknál elérhető költségtranszparenciát e velük erősen konkuráló szektorra vonatkozóan is szavatolják. A kiterjesztésre vonatkozó terveket az MNB képviselői korábban már több nyilvános eseményen, többek közt a Portfolio konferenciáin is megemlítették, illetve a piaci szereplőkkel is konzultáltak a rendszer létrehozása közben.
A TKMnyp abban újdonság a pénztárak esetén elérhető korábbi mutatószámokhoz képest, hogy előretekintő költségeket próbál megjósolni ahelyett, hogy múltbéli költségeket vesz alapul. A TKMnyp egy pénztártag feltételezett, hosszú távú megtakarításának, modellezett költségét mutatja be. A biztosítói TKM-hez képest eltérés, hogy 10, 15 és 20 év helyett a TKMnyp 10, 20 és 30 évre lesz kiszámítva.
Akár a biztosítói TKM-nél, a TKMnyp-nél is:
- Az EIOPA kockázatmentes hozamgörbe a feltételezett hozam,
- 25 ezer forintos havi díjat fizet be az ügyfél / tag,
- minden közvetett költséget figyelembe vesz,
- portfóliókra lebontva elérhető,
- a költségmentes és a költségterheléses forgatókönyv belső megtérülési rátájának különbségét tükrözi.
NAGY KOPPÁNY ISMERTETTE: A NYUGDÍJPÉNZTÁRI KÖLTSÉGMUTATÓKAT 0,5 ÉS 2,28% KÖZÉ VÁRJÁK, MÍG A BIZTOSÍTÓK ESETÉN A TKM 0,89 ÉS 5,69% KÖZÉ ESIK. ÖSSZESSÉGÉBEN TEHÁT, SZEKTORSZINTEN OLCSÓBBAK A NYUGDÍJPÉNZTÁRAK, MINT A BIZTOSÍTÁSOK, BÁR LÉTEZNEK EGYES BIZTOSÍTÓI TERMÉKEK, MELYEK OLCSÓBBAK A PÉNZTÁRI KONSTRUKCIÓKNÁL.
Az egyes pénztárak pontos TKM-mutatói 2020 elejétől lesznek elérhetők.
A Portfolio kérdésére Nagy Koppány elmondta: érdemes elgondolkozni a TKM kiterjeszésére a harmadik nyugdíjtermék típusra, a NYESZ-re is, viszont ezek egyrészt jóval komplexebb termékek, népszerűségük csökken, a megtakarítók pedig általában nem rendszeresen tesznek itt félre. Kérdésünkre a szakember elárulta azt is, hogy nem látja szükségesnek egy biztosítói szektorhoz hasonló TKM-limit felállítását, hiszen a pénztárak esetén van már limit közvetlenül is a költségekre.
Íme a friss díjterhelési számok
A mai nap az MNB publikálja a pénztárak egy másik fontos mutatószámot, a díjterhelési mutatókat is, melyekből kiderül, hogy ismét csökkent a pénztárak teljes portfólióra terhelt költsége:
- 0,76% volt a díjterhelési mutató tavaly, ebből 0,32% a működési költség, 0,44% a befektetési díj.
- A korrigált díjterhelési mutató 0,75%, lett , melyből 0,31% a működési költség, 0,44% a befektetési díj.
Az MNB által közzétett díjterhelési mutatók megmutatják, hogy a teljes, kezelt portfólióra mekkora terhelést számítanak fel a pénztárak, ezzel szektorszintű adatokra lelhettünk a pénztárak költségeit illetően (illetve egyedi pénztárakra lebontva), viszont saját megtakarításunk költségeiről keveset mondanak.
Ennyit tudtunk eddig a költségekről
Bár a TKM-hez hasonló, egységes mutatószám még nem létezett korábban a nyugdíjpénztári termékek egyéni költségeire vonatkozóan,
- a pénztári szerződésekből és alapszabályokból kiderült, hogy mekkora összeget vonnak el a pénztárak, amikor a tag díjat fizet be,
- illetve az MNB webloldalán elérhetők a pénztári alapok bruttó és nettó hozamadatai, melyekből a mögöttes vagyonkezelési költségeket visszamenőlegesen ki lehet számolni.
A legnagyobb magyar pénztárak gyűjtésünk szerint a következő díjakat terhelték befizetéskor az itt elhelyezett összegekre:
A mögöttes portfóliók kezelési díjai pedig a következőképpen alakultak az MNB 2017-es számai szerint:
Címlapkép: Getty Images / Bloomberg
