nyugdíjasok_öreg_shutter
Befektetés

Nyugdíjkatasztrófa: létezik egy példa, amely elhozhatja a megváltást Magyarországnak

Lengyelországban már elindult az a nyugdíjprogram, amely Magyarország számára is példa lehet a nyugdíjhelyzet megoldásához: a munkavállalói tőkeprogramba minden cég számára kötelező a belépés, a munkavállaló nyugdíjához a cég és az állam is hozzájárul, a konstrukció rugalmas, az embereknek tetszik. Itthon egy ideje már az MNB-t is foglalkoztatja a dolog, részben a lengyel példát alapul véve hoznának létre jóléti alapokat az önkéntes- és egészségpénztárak fúziójából. Mostani cikkünkben annak jártunk utána, hol tartanak a lengyelek, mik a konkrét tervei az MNB-nek, és miben különbözik a magyar és lengyel nyugdíjra gyűjtők tábora.

Mi lesz velünk, ha nem lesz állami nyugdíj?

Nemrég az Eurostat egy friss elemzésben mutatott rá arra, hogy Magyarországon 2050-re meghaladja a 40%-ot a legalább 55 évesek aránya a teljes népességen belül. A társadalom tehát egyre öregszik, ezt bizonyítja, hogy 30 év múlva már csak két aktív korú tart el egy nyugdíjast itthon.

eurostat

Mindezek miatt az állami nyugdíjrendszerre egyre nagyobb nyomás helyeződik, a megoldást pedig egyértelműen az jelenthetné, ha egyre többen takarítanának meg nyugdíjas éveikre nyugdíjkiegészítő termékekben. Csakhogy arra Nagy Koppány, az MNB igazgatója is rávilágított a Portfolio október 1-jei Öngondoskodás konferenciáján, hogy nagyon alacsony az önkéntes részvétel az olyan nyugdíjkiegészítő termékekben, mint az önkéntes nyugdíjpénztár, a nyugdíj-előtakarékossági számla és nyugdíjbiztosítás, legalábbis a gazdaságilag foglalkoztatottak számához képest.

mnb

Az effektív magyar nyugdíj-kiegészítési lefedettség 29%-os (duplikáció kiszűrése nélkül), és az MNB úgy látja, hogy a jelenlegi tagszervezési és üzletkötési módszerekkel nem közelíthető meg a teljes lefedettség.  Jelenleg pont a sérülékeny társadalmi rétegek és fiatalok bevonása a nehézkes, holott ott volna a legnagyobb szükség nyugdíjkiegészítésre.

Az MNB február végén publikálta 330 pontos Versenyképességi Programját, ebben pedig külön kitérnek a nyugdíjmegtakarítások ösztönzésének lehetséges módjaira. A lengyel példát alapul véve a jegybank jóléti alapokat hozna létre a nyugdíj- és egészségmegtakarítások fúziójával. Ennek a lényege:

  • A munkáltatók a munkavállalói befizetéseket hasonló összeggel adó-és járulékmentesen (vagy kedvezményes adózással) egészíthetnék ki opcionálisan, vagy az ajánlott mértékig kötelezően.
  • Az állam a két szereplő befizetése mellé további adókedvezményeket biztosítva (munkavállalói befizetések után szja-visszaigénylés, munkáltatói befizetés adóalapból történő leírása) tehetné a rendszert még vonzóbbá.
  • A csökkenő adókörnyezetben célszerűbb lehet egy normatív jellegű állami támogatás bevezetése a jelenleginél alacsonyabb limittel. A támogatás mértéke sávozható, például az alapeset választása esetén 10 százalék, magasabb bérarányos vállalás esetén 20 százalék normatív támogatás kerülne jóváírásra az egyéni számlán, de például a mai 150000 forintos limit leszállítható 100000 forintra. Ezzel az ösztönzés mainál szélesebb kört tudna rendszeres megtakarításra bírni.
  • További lehetőség a gyermekvállalás ösztönzése a megszületett gyermekek után fizetett egyszeri juttatással a nyugdíjkiegészítő számlára, vagy a normatív támogatásnövelésével. Az új támogatási rendszer nem érintené a nyugdíjbiztosításokat, ott a jelenlegi adójóváírás és limitek megtartásával lenne biztosítható a további megtakarítás lehetősége.
  • Alanyi jogú tagság járna a kiegészítő nyugdíjalapokban, hasonlóan, mint a briteknél, az amerikaiaknál, az olaszoknál vagy a lengyeleknél. A munkavállalók tehát alanyi jogú tagság mellett dönthetnek a befizetésről és annak mértékéről. Ennek adminisztrációja leghatékonyabban a munkáltatókon keresztül valósulhat meg.
  • A jóléti alapokba érkező befizetések különböző célokat szolgálnak, ennek érdekében a nyugdíj-és egészség zseb egymástól elkülönül. Bizonyos élethelyzetekben, mint első lakás vásárlása, gyerekszületés, vagy rendkívüli családi események (családfenntartó munkanélkülisége, idős hozzátartozó ápolása) a zsebek átjárhatók lennének, mellyel a jelenleg a rendszerből hiányzó fiatalok körében is ösztönözhetővé válna a nyugdíjcélú és egészségcélú megtakarítási hajlandóság.

Mit tud a lengyel példa és miért lehet ez jó irány nekünk?

Hasonló problémákkal küzdenek a nyugdíjrendszert illetően a lengyelek is, mint mi, annyi különbséggel, hogy náluk már elindultak a munkavállalói tőkeprogramok és egyelőre úgy tűnik, sikerrel: egy nemrég a lengyel dolgozók körében végzett felmérés szerint a 4000 legnagyobb vállalat dolgozóinak 62%-a mondta azt, hogy bent szeretne maradni a programban, aminek első üteme júliusban indult el a 250 főnél több embert foglalkoztató cégek számára.

Mit kell tudni a lengyel jóléti alapokról (munkavállalói tőkeprogram, PPK)?

  • A PPK-ban való részvételre a 18 és 55 év közötti munkavállalók jogosultak, mintegy 11 millió ember. (A programba az is jelentkezhet a munkaadójánál, aki 55-70 év között van).
  • A programba bekerülő pénzt a megfelelő engedélyekkel rendelkező, a lengyel tőkepiacon legalább három éve működő befektetési alapokra bízzák majd.
  • A PKK-ban megtakarított tőkét magánvagyonnak tekintik és örökölhető lesz.
  • A munkavállalók a bruttó fizetésük 2-4 százalékát fizetnék be egyéni számlájukra, a munkáltatók ehhez további 1,5-4 százalékkal járulnának hozzá. A minimálbér 1,2-szeresénél alacsonyabb kereset esetében a befizetés 0,5 és 2 százalék között mozog.
  • Az állami költségvetésből pedig minden munkavállaló után 250 zloty (mintegy 19-20 ezer forint) kezdeti hozzájárulást és 240 zloty (mintegy 18,5 ezer forint) éves támogatást fizetnek ki.
  • A csatlakozás automatikus, a rendszerből való kilépés bármikor lehetséges. A munkavállalónak ez utóbbi esetben vissza kell téríteni a számlájára folyósított állami támogatást és a foglalkoztatói hozzájárulás 30 százalékát, valamint be kell fizetnie a megfelelő jövedelemadót.
  • A 60 éves életkor elérése után igényelni lehet a megspórolt összeget, bár azt javasolják, hogy a bent lévő megtakarítás 75%-át minimum 120 havi kifizetésben kérjék a tagok (ha nem így tesznek, akkor jövedelemadót kell fizetniük). Ez esetben tíz évig minden hónapban kap kifizetést a tag az alaptól, és így adózni sem kell utána.
  • Természetesen van lehetőség arra, hogy előbb is hozzá lehessen nyúlni a pénzhez. Ha például a házastárs vagy a gyermek komolyabban megbetegszik, akkor a felhalmozott megtakarítás 25%-át lehet erre a célra felhasználni, visszafizetési kötelezettség nélkül. Emellett az összeg akár 100%-át is fel lehet használni lakásvásárlási hitelre vagy házépítéshez, ekkor azonban az összeget 15 éven belül vissza kell fizetni az alapba, továbbá ezzel a lehetőséggel csak a 45 év alattiak élhetnek.
  • Az alap kezeléséért felszámított díj éves szinten nem haladhatja meg az alap nettó eszközértékének 0,6%-át. A sikerdíj pedig a nettó eszközérték maximum 0,1%-a lehet.
  • Minden tagot életkorától függően a neki megfelelő céldátum alapba sorolnak be. Az alap indulásától addig, amíg 20 év van hátra a 60. életév betöltéséig, a portfóliót 60-80%-ban alakíthatják a részvények és 20-40%-ban a kötvények. Amikor már csak 20 év van hátra a 60.életévig, a részvények súlya 40-70%-ra csökken, a kötvényeké pedig 30-60%-ra nő. Tíz évvel a 60.életév előtt 25-50, valamint 50-75%-os súlya van a részvényeknek és kötvényeknek, 5 évvel előtte a részvények súlya 10-30% közé esik, a 60. életév betöltésekor pedig maximum 15%-ot tehetnek ki a portfólión belül.

A PPK-t szabályozó törvény érvényesítése fokozatos lesz:

  • az előírások júliustól a több mint 250 dolgozót alkalmazó vállalatokra már érvénybe léptek,
  • azok a cégek, amelyek június 30-cal legalább 50 céget foglalkoztattak, 2020 januárjától kötelesek belépni a rendszerbe,
  • a kis cégeket (legalább 20 embert foglalkoztatók 2019. december végi állapot szerint) 2020 júliusától kötelezik a rendszer bevezetésére,
  • a közigazgatási szféra dolgozóit pedig 2021 januárjától vonják be.

Egyelőre azoknak a cégeknek kell kötelező jelleggel létrehozniuk a munkavállalói tőkeprogramokat, amelyeknek legalább 250 alkalmazottjuk van. Nekik legkésőbb november 12-vel alá kell írniuk a szerződéseket azzal a pénzügyi intézménnyel, amely majd az alapot kezeli. Az első befizetések az alapba ezt követően érkeznek majd.

Mindezek alapján kérdés, hogyha Magyarországon valóban megvalósul a jóléti alapok rendszere, akkor nálunk is kötelező lesz-e minden cég számára a belépés, pontosan mennyi lesz a munkavállalói, munkáltatói és állami hozzájárulás mértéke, mennyiben alakulna át a vagyonkezelés jelenlegi rendszere, és a választható alapok, alaptípusok köre, továbbá megmaradna-e emellett az önkéntes-és egészségpénztárak jelenlegi rendszere, vagy a jóléti alapok létrehozása teljesen új fejezetet nyitna az öngondoskodásban.

Mennyi pénzt kezelnek jelenleg a lengyel nyugdíjalapok?

Lengyelországban is működnek önkéntes nyugdíjpénztár-szerű alapok, ezek a nyílt nyugdíjalapok (OFE), amelyekből jelenleg tíz működik, ezek nagyjából megfeleltethetőek a magyar önkéntes nyugdíjpénztáraknak, csakhogy ide közvetten érkezik a pénz, mégpedig a lengyel Társadalombiztosítási Intézeten (ZUS) keresztül.

A ZUS gyűjti össze az összes társadalom-biztosítási hozzájárulást és osztja szét a különféle intézmények között. A lengyel nyílt nyugdíjalapok (OFE) pénzügyi intézmények által vezetett alapok, amelyek a tőkepiacon fektetnek be. A tagok nem közvetlenül ide, hanem a ZUS-nak fizetik a tagdíjat, a ZUS feladata az, hogy az adott alap felé irányítsa ezeket a hozzájárulásokat. 

A lengyel felügyelet adatai szerint a nyugdíjalapok portfólióban tavaly év végén összesen több mint 150 milliárd zloty vagyon volt, ez közel 12 ezermilliárd forintnak felel meg. Ebből az NN kezeli a legtöbbet, összesen 39,7 milliárd zlotyt, ezt az Aviva követi több mint 34 milliárddal, majd a PZU közel 22 milliárddal.

Kérdés, hogy a lengyel jóléti alapok elindulása milyen hatással lesz majd a nyílt nyugdíjalapok jövőjére , az ezekbe való befizetés ugyanis önkéntes, így könnyen lehet, hogy a jövőben a tagok a PPk-k elindulásával már nem fizetnek többet az OFE-kba (pénzt kivonni ezekből a nyugdíjkorhatárig nem lehet), illetve az új tagok érkezését is megakaszthatja az új program.

Összehasonlításképp, itthon tavaly év végén az önkéntes nyugdíjpénztárak 1400 milliárd forintnyi vagyont kezeltek, tehát majdnem tizedét annak, amit a lengyel pénztárak (az egészség-és önsegélyező pénztárak összesen mintegy 65 milliárd forintot kezelnek itthon ezen felül). Itthon tavaly december végén az MNB Aranykönyve szerint 37 önkéntes pénztár működött, ezek közül a tíz legnagyobb vagyont kezelő szolgáltatót tüntettük fel a lenti ábrán. A legnagyobb szolgáltató itthon az OTP 253 milliárd forintos kezelt vagyonnal, ezt az Allianz követi közel 200 milliárddal, majd az Aegon 179 milliárddal.

Nagyon érdekes az is, hogy a lengyel nyugdíjalapok portfóliójának összetétele mondhatni gyökeresen eltér a magyarokétól. Ott ugyanis a részvénybefektetések vannak túlsúlyban, nem is kicsit, arányuk közel 86%-ra rúg.  Mindeközben a kötvények aránya még a 7%-ot sem éri el, a bankbetétek pedig közel 6%-ot képviselnek.

Ehhez képest a magyar önkéntes pénztárak portfólióiban a kötvényeké a főszerep, tavaly év végén arányuk 63%-ot tett ki, a részvényeké pedig mindösszesen csak 6%-ot. Itthon a befektetési jegyekben van a vagyon 25%-a, bankszámlán és készpénzben pedig 4%.

Lengyelországban a tavaly év végi adatok szerint közel 16 millió ember volt önkéntes pénztári tag, tehát több mint 15-ször többen, mint itthon. Érdekességképp megnéztük, hogy milyen a tagok korcsoportonkénti megbontása, és azt kaptuk, hogy a lengyel nyugdíjalapokban magasabb a fiatalabb korosztály súlya a tagok körében: a maximum 44 éves tagok aránya náluk közel 70%-ot tesz ki, ez a magyar önkéntes pénztáraknál csupán 43%. Mindez alátámasztja azt, amit Nagy Koppány is mondott, miszerint nagy kihívást jelent a fiatalabb korosztály bevonása az öngondoskodásba Magyarországon.

Roska Botond
Ader Janos 2050 Magyarorszag klimasemlegesseg GettyImages-810451352
Varga Judit magyar vetoGettyImages-1156220693
unios tagsag visszaforditas Emmanuel Macron GettyImages-1187821001
Motor app Continental
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Első lépések a tőzsdei megtakarítások felé.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
2019. november 20.
Big Office Day Konferencia 2019
2019. november 20.
Big Office Consumption Based IT 2019
2019. november 21.
Property Investment Forum 2019
pozsony2