Meghaladta a 7400 milliárd forintot a lakosság kezében lévő állampapír-állomány az MNB friss adatai szerint. Ezzel együtt az év első kilenc hónapjában összesen közel 1630 milliárddal nőtt a háztartási állampapír-állomány. Ilyen mértékű állománybővülést a többi kategória összesen sem ért el, a részvények vannak a második helyen 181 milliárddal, a befektetési alapok pedig nagyon rosszul állnak: az első három negyedévben mindösszesen csak 53 milliárddal bővült az állományuk.
Augusztusról szeptemberre meghaladta a 300 milliárd forintot a nettó tranzakció értéke az állampapírokban, miközben a befektetési alapok újabb 62 milliárdtól búcsúzhattak. Ez utóbbi kategória idén szeptemberrel bezárólag már közel 360 milliárdos tőkekiáramlást szenvedett el, tehát az állománynövekedés egyértelműen nem a kereslet, sokkal inkább a befektetéseken elért hozamoknak köszönhető.
A lakossági állampapírok ilyen mértékű felpörgése egyértelműen a júniusban indult szuperállampapírnak tudható be, a konstrukció egyedül 2124 milliárd forintot vonzott be eddig. Csakhogy ahogyan arról korábban többször is írtunk, a felfutás egy része a lombardhitelezési gyakorlatnak köszönhető, amit azóta már teljesen leállíttatott az ÁKK.
Megnéztük, hogy szeptemberben hogyan alakulhatott a lakosság lombardhitel-állománya. Az adatokból kiderül, hogy a háztartásoknak nyújtott egyéb fogyasztási hitelek állománya szeptemberben elérte a 256 milliárd forintot, ez egy hónap alatt 44 milliárdos, május vége óta pedig 104 milliárdos bővülést jelent.
Az új szerződések havi összegét nézve pedig egyértelműen kitűnik, hogy a szeptemberi hónap volt a legdurvább a lombardhitelezésben: 46 milliárdot tett becsléseink szerint ki az új szerződések összege, ami júliusi 38 milliárdot is meghaladta.
Mindennek az októberi statisztikában elviekben jelentősen csökkennie kell, az ÁKK ugyanis kikötötte, hogy semmilyen ügylet mögé sem lehet már lakossági állampapírt fedezetként használni.
Az értékpapír-statisztikában most már egyre jobban látszik az is, hogy folyamatosan vásárolja vissza az ÁKK a bankoktól és más forgalmazóktól a lakossági állampapírokat, ezt bizonyítja, hogy a friss adatok szerint 1477milliárdra csökkent az a lakossági állampapír-állomány, ami nem a lakosság kezében van (tavaly év végén még 2000 milliárd környékén volt ez a szám).
