erste bank
Befektetés

Tarol a szuperállampapír, de az ingatlan még mindig sláger a magyaroknál

Bár a kínálati oldal adott, a magyar ember pénzügyi kultúrájába nem ivódott bele a részvényvásárlás. A szuperállampapír viszont pörög és továbbra is slágertermék az ingatlanalap – mondta a Portfolio-nak adott interjúban Cselovszki Róbert, az Erste Befektetési Zrt. vezérigazgatója. Szerinte digitalizáció ide vagy oda, még mindig nagy szükség van a brókerekre, ebben változást majd a generációváltás hozhat. Kitért arra is, hogy brókebotrányok rémképe eltűnt a piacról, a kiterjesztett hatósági környezet nyomása viszont óriási a piaci szereplőkön.

Nemrég megjelent egy hír arról, hogy rövidebb munkaidőt kellene bevezetni a brókereknek Európában. Egyetért?

Az én kollégáim még nem mondták, hogy rövidíteni kellene a munkaidőt, de emlékszem, régen még ebédszünetet is beiktattak a hivatalos tőzsdei nyitvatartásba. Nálunk inkább azt látom, hogy akár hosszabbítani is lehetne, mivel az Ersténél amerikai részvényekkel is lehet amerikai tőzsdenyitási időben kereskedni, tehát offline reggel 9-től este 10-ig megy a kereskedés. Szerintem ezt a kérdést izgalmasabb olyan szempontból megvizsgálni, hogyan alakul az online és offline kereskedés aránya, tehát mennyire ragaszkodik az ügyfél ahhoz, hogy felhívja a brókerét, vagy nincs szüksége befektetési tanácsadásra és maga intézi az ügyeit.

Szükség van még brókerre a mai felgyorsult, digitalizált világban?

Nagyon is szükség van, kevésbé dinamikus ez esetben a digitalizáció előretörése, mint például egy netbankolás esetében.  Magyarországon viszonylag hamar kialakult az a réteg, amely igénybe vette az online szolgáltatást, ők lettek az aktívan kereskedő ügyfelek. A nagyobb megtakarítással rendelkező rétegek körében azonban továbbra is az offline brókerpiaci szolgáltatás az elterjedtebb, részben amiatt, mivel ők havi szinten sokkal kevesebbet tranzaktálnak.  A jövőbe tekintve a generációváltás hozhat még jelentősebb változást a kereskedési folyamatokban és igényekben, de szerintem addig még el fog telni 15-20 év.

A generációváltást említette, ezen kívül mit tart a legnagyobb kihívásnak, ami a brókerpiac előtt áll? Milyen hatása lehet ennek a szektor jövőjére, a hazai szolgáltatók fennmaradására?

Az egyik nagy kérdés mindenképpen az, hogy mekkora lesz a hazai értékpapírpiac szerepe a hazai kisbefektetők körében. Ma már a hazai intézményi befektetők sem tekinthetőek hazainak, már ami a befektetéseik jellegét és földrajzi eloszlását illeti, de szerintem ez a külföldi dominancia még erősödhet a jövőben. Kérdés, mit tud kezdeni ezzel a helyzettel a magyar tőzsde.  Valószínűnek tartom, hogy inkább a marginalizálódás irányába megyünk, ugyanakkor a hazai értékpapírpiacnak a hazai intézményi- és lakossági befektetők lojalitására nagyon is szüksége van a fennmaradáshoz.

Lehet, hogy az online és offline kereskedési arány változása a mostani generáció kiöregedésével gyorsabban fog változni az online javára, talán hamarabb is, mint az előbb említett 20 év. Az online esetében további kérdést vet fel, hogy teljesen átmegy-e a vagyonkezelés irányába, illetve, hogy az ügyintézők mennyire használnak advisory eszközöket, mennyire épülnek be a gépek a mindennapi munkafolyamatokba.

Szabályozói oldalról mit tapasztalnak, mennyire hagyja élni a szolgáltatókat a felügyelet? Mennyire heverték ki a befektetők a brókerbotrányok okozta bizalmi válságot?

Ketté venném a kérdést. Úgy látom, az ügyfelek kiheverték a botrányokat, aki szeretett volna és volt rá lehetősége, az vissza tudott jönni a piacra és tranzaktál most is.

A brókerbotrányok rémképe úgy gondolom, eltűnt a piacról.

A hatóságok operatív működési oldaláról nézve a kérdést azt mondhatom, hogy az együttműködés jó, az MNB hozzánk állása kifejezetten piacbarát. Feleslegesen nem tesznek vagy kérnek olyat, ami a mi életünket nehezíti. Másik oldalról viszont a kiterjesztett hatósági környezet nyomása óriási. Olyan felesleges és versenyhátrányt okozó terhet ró ránk, amely véleményem szerint a termelő-szolgáltató szektorokban egyedülálló.

Például?

Az információnyújtási-, előállítási-, nyomonkövetési kötelezettségünk egyszerűen horrorisztikus.

Ha egy mosógép megvásárlását is ugyanaz a procedúra övezné, mint egy befektetési jegy megvételét, akkor a világon senki nem venne többé mosógépet, vagy pillanatokon belül nagyot esne a készülékek ára.

Ez óriási nyomás rajtunk, ami részben jogos, de a válság után 10 évvel én úgy látom, ezt túlreagálták a hatóságok, az ezzel kapcsolatban felmerülő díjak és költségek nemcsak a szektor jövedelmezőségére, hanem az előremutató termékfejlesztésekre is negatívan hatnak.

Egyre több befektető pártol át a passzívan kezelt termékekhez, miután teljesítményben sokszor tudják azt nyújtani, amit aktív társaik, és sokkal olcsóbbak is. Mit tapasztalnak, mennyire igaz ez az Erste ügyfélkörére?

Nem drámai a változás, de valóban ebbe az irányba megyünk. Intézményi ügyfeleknél markánsabban megfigyelhető ez a folyamat.

Mi most a lakossági befektetők által leginkább keresett termék?

Még mindig kevés az az ügyfél, aki direktben megjelenik és elmondja, hogy ő mit szeretne. Sokkal inkább mi mutatjuk az étlapot és arról tudnak választani. Ehhez kapcsolódik új megtakarítási termékünk, az Erste Future Befektetési Program is, amellyel azt szeretnénk elérni, hogy az ügyfelek hosszabb távon és összetettebben gondolkodjanak, sok kis befektetésben. A hozam-kockázat elvárás, a befektetési időtáv és a jövőkép függvényében ajánlunk egy sor befektetési lehetőséget az ügyfélnek, aki ezeket az idő előrehaladtával is rugalmasan tudja változtatni.

Egyre inkább törnek előre a zöld és a társadalmi-környezeti hasznosságot előtérbe helyező befektetések, sokszor akkor is ezeket választják az ügyfelek, ha adott esetben kisebb hozamot érnek el velük. Ez a jövő, ennek a kínálatát kell tudni jól kiépíteni.

Hogyan értékeli a TBSZ és NYESZ eddigi szerepét abban, hogy népszerűbbé tegye a részvényeket és a megtakarításokat a magyarok számára? Hol és miben lehetne ezt tovább javítani?

Ezeknek a termékeknek a szükségessége elvitathatatlan. A magyar befektetők számára az adókedvezmény mindig is óriási vonzóerő volt, most is az, másrészt továbbra is van felelőssége a jogalkotónak abban, hogy ebbe az irányba terelje a megtakarítókat, ezzel erősítve a befektetői kultúrát. A TBSZ esetében az üzenet kellően át is ment, használják az emberek. Az önkéntes pénztári befektetések és a NYESZ már egy másik kérdés. Házon belül dolgozunk azon, hogy a NYESZ-t egyszerűbbé, érthetőbbé, fogyaszthatóbbá tegyük az ügyfelek számára, mivel azt látjuk, hogy még nagy az információhiány ezzel kapcsolatban.

Az MNB statisztikái szerint egyre nagyobb a lakosság részvényállománya, de még mindig eltörpül a befektetési alapok, és főleg az állampapírok mellett. Mivel lehetne még jobban ösztönözni a részvényvásárlást?

Szerintem ez a csata nagyjából 15 évvel ezelőtt eldőlt.

Anno az emberek pénzügyi kultúrájába nem ivódott bele a részvényvásárlás, emellett a banki fiókhálózatok sem voltak kellően felvértezve ahhoz, hogy részvényeket áruljanak. Az aktívan kereskedő ügyfél megtalálta a saját csatornáját ahhoz, hogy részvényt vehessen, de a tömeges értékesítés a befektetési jegyek irányába ment el, mivel így nemcsak egy-egy papírban, hanem egy teljes piacban vagy szektorban szereztek részesedést az emberek. Ezt most már visszafordítani nagyon nehezen lehet, a magyar és nemzetközi részvények iránt sincs nagy kereslet itthon. Megoldást jelenthetne a kereslet felpörgetésében, ha lennének olyan nagyobb, privatizációra alkalmas cégek a magyar piacon, melyek már meg tudnák mozdítani a befektetők fantáziáját. Erre volt pár próbálkozás a közelmúltban is egy-egy izgalmas IPO keretében, tehát jól látszik, hogy a részvényállomány lakossági felpörgetése nem a tőzsdén múlik. Minden esetre a lakosság sokkal válságállóbb lett és tudatosabban is fektet be, ma már sokan megértik, hogy mi a hozam és kockázat közötti összefüggés, és ez nagyon fontos fejlődés.

Hogy néz most ki az Ersténél egy átlag lakossági ügyfél portfoliója? Mennyire kockázatvállaló a magyar?

Az elmúlt időszaknak köszönhetően a portfólió egy jelentős részét teszi ki az állampapír, a slágertermék viszont évek óta az ingatlanalap. Mindezeken túl a portfólió összetétele nagyban függ attól, hogy mekkora megtakarítással rendelkezik az ügyfél és milyen a kockázatvállalási hajlandósága.

Az ingatlanalapok a visszaváltási szigorítás ellenére is ilyen népszerűek?

Az elszámolási periódus változása tekintetében az optimista forgatókönyvünk valósult meg, az ügyfelek részéről megvan a bizalom és az igény arra, hogy részt vegyenek az ingatlanpiaci folyamatokban.  Kétségtelen, hogy a növekedés megtört, de az állomány nem csökkent érdemben. A közeljövőben úgy gondolom, hogy megfelelő edukációval az ügyfelek is megértik majd, hogy a visszaváltási idő hosszabbítása a piac sajátosságából fakad és jogos változtatás.

A befektetési alapok piacát jelentősen felforgatta a MÁP+, sőt, még az állampapírpiacot is kannibalizálja. Mit tapasztalnak a brókerpiacon? Itt mennyire alakította át a mindennapi működést, folyamatokat, termékkínálatot?

Könnyű dolgunk volt olyan szempontból, hogy ezt a terméket nem kellett kínálni, az ügyfelek jöttek és keresték.

Úgy látom, nagyjából most is fennáll az a helyzet, hogy nagyjából egyharmad mértékben a meglévő lakossági állampapírokból, egyharmad mértékben készpénzből és bankbetétből, és megint csak egyharmad arányban befektetési alapokból szívja el a pénzt a MÁP+. Ez egy olyan helyzet, amihez nekünk is alkalmazkodnunk kell: vagy fogjuk a fejünket és sopánkodunk, vagy megpróbáljuk kihozni a lehető legjobbat a helyzetből. Abban tudunk tanácsot adni az ügyfeleinknek, hogy kinek hol és milyen mértékben lehet helye ennek az állampapírnak a portfóliójában. Egy egészséges befektetési szemlélettel rendelkező ügyfél esetében az állampapír mellett más befektetési termékeknek is megvan a helye a portfólión belül, az sosem vezet jóra, ha valaki nagyon egy szegmensre koncentrálja a vagyonát.

Címlapkép forrása: Akos Stiller/Bloomberg via Getty Images

london uk
üvegház - Getty-169030923
bkk_busz_bkv
dzsudzsak balazs focista
Nagy bejelentés készülhet: délután megszólal Matolcsy György
forintka191126getty
Népszerű
Generációváltás

Generációváltást és csődhelyzetet kezelő EU-pályázat jelent meg

Az IFKA-n keresztül lehet majd elérni a segítséget.

Tőkefinanszírozás a magyar kisvállalatoknak: 31 milliárdos program indult

A kkv szektorra fókuszál a Hiventures: de mi lesz így a startupokkal?

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
A tőzsdei könyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Értékesítési vezető

Értékesítési vezető

Szerkesztő - újságíró

Szerkesztő - újságíró

Event Driven Equity Analyst

Event Driven Equity Analyst

Szakmai asszisztens

Szakmai asszisztens

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
NYSE, trader, broker, válság