trump 2020
Befektetés

Mibe fektessek 2020-ban?

Váratlanul nyugodt volt a 2019-es év befektetői szempontból; a világ két legnagyobb gazdasága közti kereskedelmi háború csillapodott, a jegybankok váratlanul világszerte felfüggesztették a szigorítást és teljesen egyértelművé vált, hogy az Egyesült Államok elnöke mindent képes megtenni azért, hogy az általa vezetett ország rekordhosszú gazdasági növekedését minél tovább kihúzza. 2020 várhatóan nem fog változást hozni ezen a téren egészen novemberig, amikor sor kerül az elnökválasztásra; attól függően, hogy ki nyeri ezt meg, az amerikai tőzsdék tovább ralizhatnak vagy nagyot bukhatnak, ez pedig kihatással lehet szinte minden piacra a világon. Megnéztük, mibe lesz érdemes fektetni 2020-ban.

Mi lesz a gazdasággal?

A Világbank arra számít, hogy a világgazdaság 2017 óta tartó lassulása nemcsak megáll 2020-ban, hanem évek óta először gyorsulni fog a globális GDP-növekedés üteme, a 2019-re becsült 2,6%-ról 2,7%-ra, sőt, a növekedés még 2021-ben is kitart majd. Bár az Egyesült Államok gazdasági növekedése lényegesen lassul majd az intézmény szerint, az euróövezet enyhe gyorsulást produkál majda feltörekvő piacok növekedése pedig kifejezetten markáns lesz. A gyorsulás dinamikájának oroszlánrészét Törökország adja majd, amely az idei 1%-os recesszióból 3%-os növekedésbe fordul majd jövőre, de a Világbank szerint a korábban problémás Argentina is növekedésbe fordul és több feltörekvő piac növekedése is gyorsul majd. Kivétel ez alól a kereskedelmi háború miatt „sínylődő” Kína, amely „csak” 6,1%-ot nő majd 2020-ra az idei 6,2% helyett.

A Világbank Magyarország esetén arra számít, hogy a növekedés üteme jelentősen le fog lassulni az elmúlt években tapasztaltakhoz képest, az MNB jóval frissebb számai viszont 3,7%-os növekedést prognosztizálnak.

Bőven lesz bizonytalanság

  • Befektetési szempontból a legnagyobb bizonytalanságot talán az Egyesült Államok elnökválasztásának kimenetele jelenti, melyre idén novemberben kerülhet sor. A Politico szerint olyan közel vannak az esélyesek egymáshoz, hogy lehetetlen meghatározni, ki fog nyerni, Trump elnök népszerűsége viszont jelentősen visszaesett a 2016-oshoz képest, ezért szinte biztosan nem ismétlődik majd meg a fölényes győzelem. Trump vagy egy piacbarátabb demokrata (pl. Biden vagy Bloomberg) győzelme vélhetően nem okoz nagy változást majd a piacokon, viszont ha egy populistább baloldali jelölt (pl. Warren vagy Sanders) nyer, a tőkepiacok (különösen a bankszektor, a fegyveripar és a fosszilis energiacégek, talán még az egészségügy is) beszakadhatnak. A New York Times legfrissebb adatai szerint a demokrata jelöltek közül egyébként még mindig Joe Biden, Obama volt alelnöke a legesélyesebb arra, hogy megmérkőzzön Trumppal. Persze mindent boríthat, ha a Trump ellen kezdeményezett alkotmányos felelősségrevonási eljárást végig viszik, de erre elég csekély az esély.
  • Boris Johnson 2019-es fölényes választási győzelme erős felhatalmazást adott a brit politikusnak, hogy véghez vigye a Brexitet, a sokéves huzavona után így végre lezárulhat a Brexit-ügy: január végén jogilag és 2020 végén talán gazdaságilag is kiléphet az Egyesült Királyság az EU-ból. Bár a gazdaságnak bőven volt ideje felkészülni a „válásra” és a tőkepiacok is pozitívan reagáltak arra, hogy végre véget érhet a bizonytalanság, ha tényleg megtörténik a kilépés, számos olyan „csontváz” kerülhet elő a szekrényből, amire nem is gondoltak előre az érintettek.
  • 2019-ben a jegybankok hátraarcot vettek és (sok elemző szerint indokolatlanul) nemcsak felhagytak a monetáris szigorítással, hanem a Federal Reserve még vágni is kezdte a kamatokat és az EKB is lazítást helyezett kilátásba. Ha nem is vágják tovább a kamatokat a központi bankok és más módon támogatják a piacokat, szinte biztos, hogy emelni sem fognak egyhamar: jobb lesz, ha hozzászokunk a tartósan alacsony kamatokhoz. Bár mindez a tőkepiacokra támogatóan hathat, az alacsony kamatok a bankok kamatmarzsait is lejjebb nyomják, a pénzintézeteket ráadásul nyomás alá helyezi a bigtechek és a fintechek térnyerése is, ezek az intézmények pedig a pénzforgalmi, vagyonkezelési és devizapiaci marzsokat erodálják. Ha nagy banki csődhullámtól talán nem kell még tartanunk, a következő években nem biztos, hogy a bankpapírok lesznek a legjobb befektetési lehetőség a piacon.
  • A kínai-amerikai kereskedelmi háború folyamatosan fel és le rángatta a piacokat 2019-ben, az év végén viszont belengették, hogy a megállapodás már nagyon közel van és 2020 elején ratifikálják is. Kétség kívül jó hatással lesz a tőzsdékre, ha hirtelen véget ér az évek óta húzódó kereskedelmi háború, de könnyen lehet, hogy az utolsó pillanatban Trump inkább kitáncol az alkuból, ami erős pofont ad a piacoknak. A Wall Street-en egyébként sokan arra számítanak, hogy ha meg is állapodik Trump Kínával, újabb kereskedelmi háborúkat indít majd más gazdaságokkal szemben.
  • A klímaváltozás egyre fontosabb kérdés lesz mind környezeti, mind pedig szabályozói oldalról: egyre több olyan intézkedés születik, amely szigorúan fogja különféle vállalatok és termékeik károsanyag-kibocsátását. 2020 január 1-től például az EU új széndioxid-kibocsátási kvótákat léptet életbe személygépjárművekre, az EKB klímavédelmi szempontból is felülvizsgálná politikáját és az aktivista befektetők, hedge fundok egy része már bünteti azokat a cégeket, amelyek nem elég környezettudatosak. A környezettudatosság hosszú távon nagyon fontos, rövid távon viszont sok intézmények kell majd átalakítania a költségvetését, hogy a kellő intézkedéseket meg tudja lépni, ez pedig a papírjaik árfolyamára is kihathat.

Ezen felül természetesen bármikor adódhat egy olyan nem várt esemény, ami még komolyabban megbolygatja a piacokat, mint bármelyik a fentiek közül.

Mivel lesz érdemes kockáztatni?

Magyar részvények:

Bár a BUX elég volatilis volt 2019-ben, az index végül markáns, 15% körüli pluszban zárta az évet, pedig augusztusban még 2%-os mínuszban is járt az év elejéhez képest. Elsősorban az OTP és a Richter húzta fel az indexet, a kereskedőket a nemzetközi jó hangulat mellett a bank számai is fűtötték. A kisebb papírokkal sokkal inkább mellé lehetett fogni: a 4iG részvényei 50% körüli mínuszban is jártak a júniusi csúcspontjukhoz képest, miután kiderült, hogy a híresztelésekkel ellentétben nem veszik meg a T-Systemset, a CIG Pannónia részvényei pedig több mint 60%-ot estek az júniusi csúcspontjukhoz képest, miután masszív külföldi veszteségekről számolt be a biztosító.

Nagyon valószínű, hogy a magyar tőzsde volatilitása 2020-ban is kitart, így idén is érdemes lesz inkább egy-egy rövid távú érdekes hírre, sikersztorira rárepülni, majd a hozamot lefölözni vagy diverzifikált, magyar részvényekbe fektető alapokon keresztül hosszútávú kitettséget felvenni.

Külföldi részvények:

  • Amerika: Donald Trump elnök kétség kívül mindent megtesz majd azért, hogy az amerikai tőzsdék diadalmenete 2020-ban is folytatódjon, de számos tényező szólhat közbe: az elnököt elmozdíthatják, elbukhatja a választásokat vagy folytathatja a kereskedelmi háborúsdit. Bár alapvetően optimizmussal várja 2020-at a legtöbb Wall Street-i elemző, arra is felhívják a figyelmet, hogy nehezebb lesz hozamot elérni jövőre és érdemes lesz stock picker stratégiát követni: többen osztalékrészvényekben, a tech- és telekommunikációs szektorban, illetve a közműszektorban látnak fantáziát.
  • Európa: Az európai részvényekkel kapcsolatosan jóval megosztottabbak az elemzők, a Barcalys például arra számít, hogy a Brexit-bizonytalanság tisztázódása miatt komoly rali veheti kezdetét az európai tőzsdéken, ami még az amerikai részvényeket is felülteljesítheti. Mások szerint a nagyobb európai gazdaságok, mint Németország és a régióban domináns autóipar gyengélkedése miatt érdemes elkerülni az európai részvényeket, mert a piac 2020-ban kellemetlen meglepetéseket okozhat.
  • Feltörekvők: feltörekvő piacok közül – ha bejön a Világbank jóslata -, Törökország és Argentína lesz a nyerő jövőre és a kínai tőzsdék is magukra találhatnak, ha egyszer a hongkongi tüntetések lenyugszanak és az Egyesült Államokkal is sikerül megállapodni.

Óvatosabb duhajoknak

  • Állampapír: A 2019-es év sztárpapírja kétség kívül a szuperállampapírként is emlegetett MÁP+ volt, december közepéig több mint 3000 milliárd forintnyi vagyont fektetett ezekbe az eszközökbe a magyar lakosság. A lépcsős kamatozású, 4,95%-os éves átlagos hozamot kínáló állampapírnál jobb kockázatmentes befektetés aligha kerül elő 2020-ban, kivéve, ha az állam előáll a régóta várt nyugdíjkötvénnyel, melyhez lehet, hogy még adójóváírás is jár majd. Ha nem szimpatikus a lépcsős kamatozás, alternatívát kínálhat az infláció+1-1,4%-os kamatot kínáló Prémium Magyar Állampapír, ezek viszont csak akkor hoznak jobban a MÁP+-nál, ha az infláció 3,55-3,95% fölé emelkedik.
  • Vállalati kötvények: ha nem szimpatikus az állampapírpiac, a BÉT-en több vállalat kötvényeit (pl. EXIM, Alteo, MFB, OTP, Wing Holding) is megtalálhatjuk; ezek bár jellemzően magasabb kamatokat fizetnek, mint az állampapírok, jóval kockázatosabbak is egyrészt a vállalati háttér, másrészt pedig azért, mert itt nincs fix visszavásárlási árfolyam, így a másodpiaci kereslet-kínálat határozza meg ezek árazását, ha lejárat előtt szabadulni akarunk tőlük.
  • A közepes kockázatot vállaló befektetőknek az emelkedő hozamkörnyezetben jó alternatíva lehet akár egy ingatlanalap (sokan az ingatlanár- és bérleti díj növekedést várnak 2020-ra is, bár a növekedés üteme vélhetően lassulni fog egy kicsit), akár egy aktívan kezelt, kevésbé kockázatos abszolút hozamú alap az idei évre, bár valamekkora árfolyammozgásra itt is készülnünk kell.

Állami támogatással is lehet befektetni

Ha nyugdíjcélra teszünk félre, az állam évente akár több mint 100 ezer forintnyi adójóváírást is biztosít, egyes termékek igénybevétele esetén pedig akár állampapír-kitettséget, akár kifejezetten spekulatív eszközöket is vehetünk a pénzből.

Jelenleg három lehetőség áll a nyugdíjcélú megtakarítások iránt érdeklődők előtt; a nyugdíj-előtakarékossági számla, az önkéntes nyugdíjpénztárak és a nyugdíjbiztosítás. Mindhárom esetben igénybe vehető 20 százalék állami támogatás a számlára (NYESZ esetében 100-130 ezer, nyugdíjbiztosítás esetében 130 ezer, nyugdíjpénztár esetében 150 ezer forintos plafonig). Főbb jellemzőik, hogy:

  • A NYESZ esetében találkozhatunk a legbarátságosabb költségszerkezettel, viszont itt saját magunknak kell döntenünk a befektetésünk allokálásáról, a vagyonunk kezeléséről.
  • A nyugdíjpénztárral más dolgunk nincs, mint fizetni a tagdíjat, itt a szolgáltató gondoskodik a vagyonkezelésről, nekünk csak azt kell végiggondolnunk, hogy milyen időtávban szeretnénk befektetni és ennek kapcsán mekkora kockázatot vállalunk. A nyugdíjpénztáraknál fontos változás lesz 2020-ra, hogy kötelező lesz publikálniuk a biztosításoknál már jól ismert TKM-mutatókat, melyek várhatóan március elején válnak majd publikussá.
  • A nyugdíjbiztosítások jellemzően a legdrágábbak a piacon, viszont számos plusz szolgáltatást kapunk cserébe, mint a kockázati biztosítás, a garantált hozam lehetősége (vegyes biztosítások esetén), a tanácsadó segítsége, stb.

Címlapkép: Getty Images

intel logo company
koronavirus2
usacapitolium
imf
koronavirus2
ferihegyi reptér
koronavírus
forint200124
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Esti webinárium
Közérthető előadás kezdőknek.
A tőzsdei könyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Szerkesztő - újságíró

Szerkesztő - újságíró

Event Driven Equity Analyst

Event Driven Equity Analyst

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
Szexuális zaklatás és erőszakoskodás a brit Deloitte-nál, kirúgták a tetteseket