irodaépületek
Befektetés

Menekül a pénz: megölte a szuperállampapír az ingatlanmániát?

Éveken át ömlött a pénz az ingatlanalapokba, ahogy az alacsony hozamkörnyezetben kifejezetten népszerűvé vált ez a befektetési forma; a pénzpiaci, vegyes és kötvényalapokat is megelőzve az ingatlanalapok nőtték ki magukat a legnagyobb kategóriává a befektetési alapokon belül. Aztán jött az MNB likviditást korlátozó szabályozása és a szuperállampapír, ennek a két intézkedésnek köszönhetően pedig közel 175 milliárd forint hagyta ott az ingatlanalapokat néhány hónap alatt. Katasztrófa azért nem történt, az alapokban még mindig maradt több mint 1500 milliárd forint, ami részben annak is köszönhető, hogy egyelőre többnyire felülteljesítik ezek az eszközök az állampapírokat, de nagyon úgy néz ki, hogy az ingatlanmánia – legalábbis a befektetési alapok körében – lecsengőben van.

1 2

Az éves összefoglalóink közül eddig az alábbiak jelentek meg:

Megtorpant az ingatlanmánia

Véget ért a diadalmenet

Töretlenül szárnyalt az ingatlanalapok népszerűsége éveken át, aztán jött 2019 júniusa és fordult a kocka: 174 milliárd forintnyi vagyon hagyta el a magyar ingatlanalapokat november végéig. Két nagy pofon is sújtotta ezt a korábban igencsak népszerű befektetési kategóriát: 

  • a „szuperállampapírként” közismert MÁP+ megjelenése
  • és az ingatlanalapok likviditásának korlátozása 180 napra.

Egészen júniusig minden egyes hónapban öntötték a pénzt a befektetők az ingatlanalapokba, a változásokat követően viszont finoman szólva is fordult a trend, így a legfrissebb elérhető, novemberi adatok szerint összesen 77,7 milliárd forint hagyta el az ingatlanalapokat az év egészében. Ez erős kontraszt az előző év azonos időszakához képest, amikor 358,3 milliárd forint nettó értékesítést könyvelhetett el ez az eszközosztály.

Ezzel az év közbeni, 1619 milliárd forintos kezelt vagyonról visszaestek az ingatlanalapok 1530 milliárd forintra, ami nagyjából a 2018 év végi szintnek felel meg.

A legnagyobbak mindent visznek

Az ingatlanalapok piaca rendkívül koncentrált: december végi adatok szerint a szektor 84%-át tartja a kezében a top 5 alap, csak a legnagyobb két szereplő – az Erste és az OTP alapjai -, a befektetői vagyon 58%-át kezelik. A legnagyobb ingatlanalap továbbra is az Erstéé; 535 milliárd forintos vagyonával egyszerre ez Magyarország legnagyobb befektetési alapja is.

Vagyonáramlás szempontjából nagyjából hasonló tendencia figyelhető meg a top10 ingatlanalap körében, mint a piac egészén: vagyonnövekedés az év első félévében, majd csökkenés a másodikban. Nominálisan az év egészében a Magyar Posta Takarék ingatlanalapjából áramlott ki a legtöbb pénz, míg arányaiban az OTP Prime alap vesztette a legnagyobb vagyont.

Nem minden alap kezelt vagyona csökkent persze a toplistában: az Erste ingatlanalapja közel 14 milliárd forintos vagyonbővülésével a legnagyobb növekedést könyvelhette el nominálisan, míg arányaiban a Biggeorge 4-es számú zárt, intézményi alapja növekedett – vélhetően jelentős hozamnövekedése miatt.

vagyon1

Az állampapíroknál még mindig jobban hoztak

Az egyik fő indoka az ingatlanalapok népszerűség-csökkenésének az állampapírok előretörése – annak ellenére, hogy a forintos, lakossági sorozatok teljesítménye egyelőre felülmúlja a lakossági állampapírok hozamát. Arra persze nincs garancia, hogy ezek a portfóliók a jövőben is felül fognak teljesíteni, így érthető, hogy sok befektető inkább a biztos, de alacsonyabb hozamot választja.

Pedig az ingatlanalapok egy része nem kicsit múlta felül az állampapírokat 2018-ban: két ingatlanalap, az MKB alapja és a legalább 25 millió forinttal rendelkező befektetőknek elérhető Európa Ingatlanalap még a 10%-os teljesítményt is túlszárnyalta - az MKB alapja egészen elképesztő, 22,2%-os hozamot ért el az év végéig. Ilyen kiugró hozamok egy ingatlanalap esetében jellemzően akkor keletkeznek, amikor ingatlanokat értékesítenek a portfóliójukból az alapkezelők és jelentős nyereségre tesznek szert az ingatlanok drágulásán, közvetett alapok esetén pedig a mögöttes eszközök felértékelődése játszik ilyenkor.

A legnagyobb alapok egyébként kevésbé teljesítettek jól: hozamuk 2,4-3,9% között mozog, melynek oka elsősorban az, hogy ezek a portfóliók jelentős készpénzállománnyal kell, hogy rendelkezzenek, hogy az esetleges pénzkivételeket fedezni tudják, így befektetési mozgásterük is limitált.

A hároméves hozam-szórás adatokat figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy a legnagyobb szórást az MKB közvetetten ingatlanokba fektető ingatlanalapja produkálta az elmúlt években, amit a Raiffeisen ingatlanalapja követ.

Az egységnyi hozamra vetített szórásból kiszámolt pozitív Sharpe-mutatók listájára a vizsgált 24 lakossági alapból 10 fért fel. A legelső helyet az Erste alapja foglalja el, ezt követte az OTP dolláros ingatlanalap, majd az Európa Ingatlan A sorozata. A listán még ott vannak a Diófa, a Raiffeisen és az MKB által kezelt alapok is.

Az összes alap hozamadatait a következő oldalon mutatjuk be:

Ez a cikk folytatódik
1 2
intel logo company
koronavirus2
usacapitolium
imf
koronavirus2
ferihegyi reptér
koronavírus
forint200124
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Szerkesztő - újságíró

Szerkesztő - újságíró

Event Driven Equity Analyst

Event Driven Equity Analyst

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
Esti webinárium
Közérthető előadás kezdőknek.
A tőzsdei könyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Szexuális zaklatás és erőszakoskodás a brit Deloitte-nál, kirúgták a tetteseket