A szuperállampapír fennállása óta a leggyengébb havi értékesítést produkálta februárban, a papírból lejegyzett mennyiség 214 milliárd forintot ért el, ami jóval elmaradt a decemberben mért 284 milliárdtól, amikor még olyan dolgok is közbeszóltak, mint a karácsony és majdnem egyhetes munkaszüneti hét.
Azt, hogy miért lett a megszokotthoz képest gyengébb a februári értékesítés, több dolog is magyarázhatja:
Eddig sok pénz jött más állampapírokból, de mi lesz ezután?
A MÁP+ elindulása óta jól láthatóan csökken a többi lakossági állampapír állománya, de köszönhetően a szuperállampapír kimagasló értékesítési számainak, összességében nőni tudott a lakossági papírokban lévő vagyon (még úgyis, hogy az ÁKK folyamatosan vásárolja vissza a nem lakossági kézben lévő papírokat).
Az ÁKK statisztikáiból kiderül, hogy januárban meghaladta a 9200 milliárd forintot a lakossági állampapírokban lévő megtakarítás, ez 24%-kal, tehát közel 1800 milliárd forinttal több, mint a május végi állapot, és 20%-kal, tehát több mint 1500 milliárd forinttal több, mint a 2018. december végi állapot.
Kisebb túlzással, de a MÁP+-on kívül minden főbb lakossági konstrukciónak az állománya csökkent havi szinten június óta. Ezt bizonyítják az összesített számok is. Január végégig:
- az Egyéves Magyar Állampapír állománya 990 milliárd,
- a Féléves Magyar Állampapír (november óta teljesen megszűnt) állománya 231 milliárd,
- a Kétéves Magyar Állampapír állománya 215 milliárd,
- a Bónusz Magyar Állampapír állománya 12 milliárd,
- a Prémium Magyar Állampapír állománya pedig közel 250 milliárd forinttal csökkent május végéhez képest.
Ezzel együtt a szuperállampapír állománya több mint 3500 milliárddal nőtt a vizsgált időtávon.
Ha feltételezzük, hogy a többi lakossági állampapír vagyoncsökkenése mind a MÁP+-ban csapódott le, akkor ebből a 3500 milliárdból 1695 milliárd jöhetett „házon belülről”, és mintegy 1805 milliárd forint az az összeg, ami befektetési alapokból, illetve más megtakarításból áramlott szuperállampapírba.
Ez az arány egyébként egybecseng az MNB által még a szuperállampapír első hónapjaiban közzétett jegyzési forrásokkal, a MÁP+-ba beáramló pénzek közel fele származhat más állampapírokból történő átcsoportosításból.
Mindez azért érdekes, mivel felvetődik a kérdés, hogy a jövőbeni lejáratok mennyiben teszik majd lehetővé az eddigiekhez hasonló átcsoportosításokat, illetve mennyire marad meg az eddig látott átcsoportosítási ütem, mivel azóta bejöttek más tényezők is a képbe, mint a gyengülő forint vagy a vártnál magasabb infláció.
Ezt a számok is bizonyítják: míg decemberben a főbb kategóriák (a MÁP+-on kívül) vagyona több mint 300 milliárddal csökkent havi szinten, ugyanez az adat januárban már csak 157 milliárd volt, mégpedig azért, mivel az inflációkövető állampapír iránti kereslet láthatóan megugrott, és nem ok nélkül.
Hirtelen megugrott az infláció
A gyengülő értékesítési adatokat egyelőre úgy tűnik, részben a más állampapírokból való átcsoportosítások magyarázzák, ennek elsődleges oka pedig az infláció lehet.
Az elemzőket is meglepve hét éve nem látott szintre, 4,7%-ra emelkedett januárban az éves infláció a KSH adatai szerint. Fél év leforgása alatt 1,9%-kal emelkedett az árszínvonal Magyarországon, ami azt jelenti, hogy a szuperállampapír első féléves, 1,75%-os hozamánál is nagyobb volt a drágulás.
A köztudatban magas kamatozásúként elkönyvelt MÁP+ befektetői is veszítettek tehát befektetésük reálértékéből az elmúlt fél év alatt, ez is mutatja, hogy a MÁP+ nem véd az infláció ellen, magas árszínvonal-emelkedés mellett rövid távon könnyen negatív reálhozam állhat elő.
Mindez pedig azon állampapírok keresletének kedvezhet, amelyek inflációkövetőek, ilyen a Prémium Magyar Állampapír és a Babakötvény is. De ha maradunk az előbbinél, ez az elmélet helytálló, hiszen decemberről januárra 24 milliárddal nőtt az állomány, és akkor még nem ismerjük a februári adatokat, amely minden valószínűség szerint ennél is nagyobb állománybővülést hoz a prémium papírnál.
Egy korábbi cikkünkben fejtegettük, hogy ha az infláció tartósan 3,55% fölé emelkedne, a mostani kamatprémium mellett a jövő évtől az 5 éves PMÁP már többet hozna a MÁP+-nál. Magas szinten maradó, de tovább nem növekvő infláció mellett a PMÁP emellett a MÁP+-szal ellentétben reálhozamot is nyújtana.
Csúnyán gyengülő pályán a forint
A megtakarítókat mindezek mellett aggaszthatja a sorozatban rekordot döntő gyenge forint is, sokan dönthetnek vagy dönthettek az elmúlt hónapokban inkább amellett, hogy befektetéseik egy részét forinttól eltérő devizában tartják.
2017 augusztus vége óta – kisebb-nagyobb megtörésekkel, de – egy folyamatosan gyengülő pályán van a forint az euróval szemben, gyakorlatilag akkor láttuk utoljára a 300-as szint környékén. 2019 márciusában volt még egy jelentősebb erősödése a forintnak a 312-es szintig, de azóta folyamatosan gyengül a magyar deviza, szinte már napról napra éri el újabb történelmi mélypontját.
Korábban írtunk arról, hogy ilyen gyenge forint mellett jól járt az, aki nem forintos, hanem devizás befektetési alapban tartja a pénzét, a legjobban teljesítők ezek között 26-44%-os forintosított hozamot értek el kicsivel több mint egy év alatt. Sőt, van olyan alap is, amellyel 88%-ot lehetett keresni.
Nem lenne meglepő az sem, ha a befektetők szintén inflációkövető, de eurós sorozatú prémium állampapírt is nagyobb kedvvel vásárolnák a jövőben (egyelőre nem látszik érdemi felfutás), főleg, ha a forint tartósan megmarad ezen a gyenge szinten az euróval szemben.
Csökkent a forgalmazói jutalék is
Bizonyosan nem tudni, de lehet némi hatása a visszaeső jegyzésekre annak is, hogy januártól az ÁKK csökkentette a lakossági állampapírok után járó forgalmazói jutalék mértékét.
Tavaly júniustól a jutalékot az alábbiak szerint határozták meg:
- évi 0,12%, ha csökken az átlagos ügyfélállomány az előző évi átlaghoz képest,
- évi 0,3%, ha ugyanannyi vagy nő az átlagos ügyfélállomány az előző évi átlaghoz képest,
- ez utóbbi esetben pedig jár még egy 0,8%-os bónusz is.
Mindez januártól változott annyiban, hogy a 0,12%-ot 0,11%-ra, a 0,3%-ot pedig 0,2%-ra vágta az ÁKK, de a bónuszjutalék mértéke változatlan maradt.
Bár nagy csökkenésről nincs szó, kérdés, mikor jön el az a pont, amikor a forgalmazóknak jutalék alapján jobban megérheti befektetési alapokat értékesíteni az ügyfélnek állampapír helyett. Az MNB-nek egyébként sem titkolt hosszabb távú célja, hogy a lakossági állampapírok értékesítését teljes egészében kincstári kézbe csoportosítsák át.
Időarányosan egyelőre jól áll az értékesítés
Tavaly az ÁKK 5155 milliárd forintos bruttó kibocsátással tervezett a lakossági állampapíroknál, ehhez képest a várható inkább 6640 körül alakul, ez azt jelenti, hogy egy év alatt közel 1600 milliárd forinttal nőtt a lakossági állampapírok állománya. Idénre az ÁKK a finanszírozási terv szerint 4168 milliárdos bruttó kibocsátással és 3768 milliárdos lejárattal kalkulál, így az állománybővülés 400 milliárd forint lehet. Ebből kiindulva a januári adatok alapján már teljesült is az idei évi terv harmada.
Korábban többször is elhangzott a cél, hogy 2023-ra 11 ezermilliárd forintra duzzasszák a lakossági állampapírok állományát. Ez a szám először tavaly hangzott el Varga Mihálytól, ami alapján éves szinten 700 milliárd forintos állománybővüléssel kalkulált akkor a kormány. Ez tavaly már bőven megvolt közel 1600 milliárddal, idén viszont a 400 milliárdos terv elmarad ettől. Kérdés, milyen kereslet lesz majd az ígéretek szerint az első félévben induló nyugdíjkötvény iránt (de mivel rendszeres megtakarítás, itt jóval lassabb állományfelfutás várható), és kérdés az is, hogy a szuperállampapír milyen értékesítési ütemet tud fenntartani.
Ha azt vesszük alapul, hogy június óta 1800 milliárddal nőtt az állomány, akkor a 11 ezermilliárdos szint kevesebb mint egy év alatt meglehet ezzel a havi értékesítési ütemmel. Amennyiben egy visszafogottabb ütemmel kalkulálunk, például azzal, hogy december-január környékén a növekedés havi szinten inkább 100 milliárd környékén volt, akkor még másfél év kellhet a 11 ezermilliárd eléréséhez, de még így is hamarabb meglehet, mint a tervezett 2023-as dátum.
Az biztos, hogy a MÁP+ a lakossági állampapírokon belül mára már nélkülözhetetlen szerepet vívott ki magának, a január végi adatok szerint a teljes állomány 40%-át adja.
Idén
- közel 270 milliárdnyi BMÁP,
- 119 milliárdnyi kétéves állampapír,
- több mint 1900 milliárdnyi egyéves állampapír,
- közel 600 milliárdnyi prémium állampapír jár le.
Összesen tehát közel 3 ezermilliárdnyi lakossági állampapír vár idén megújításra (bónusz és kétéves papír már nem vásárolható), kérdés, ennek mekkora részét szívja el a MÁP+ és az új nyugdíjkötvény, és mennyi lesz az az összeg, amit más, illetve új megtakarításokból csatornáz be a lakossági állampapír-piac.
Címlapkép: Shutterstock
