befektetés piac összeomlás pánik tőzsde
Befektetés

Nincs vevő, nincs eladó, a bankok nem jegyeznek árat – Mi folyik a kötvényeknél?

Az egy dolog, mit műveltek a részvénypiacok az utóbbi napokban, a kötvénypiacok viszont gyakorlatilag befagytak a koronavírus miatti pánikhangulatban. Múlt héten a vevők, most pedig az eladók hiányoznak a piacról, a kötvénypiaci árjegyzők pedig pont azt nem csinálják nagyon, ami a dolguk lenne: árat jegyezni. Mostani cikkünkben árjegyzőket és alapkezelőket kérdeztünk meg arról, mit látnak a kötvénypiacokon és hogyan élik meg a mostani eseményeket.

Elszálltak a spreadek a kötvénypiacon, a bankok nem jegyeznek árat

Korábban már írtunk arról, hogy jelentősen emelkedő hozamok, sikertelen aukció, alulteljesítő magyar kötvények jellemezték az állampapírpiacot az utóbbi napok piaci pánikjában.

A neve elhallgatását kérő egyik forrásunk szerint a magyar állampapírpiacon kb. 20-30 pontos spreadek alakultak ki, míg korábban 2-5 pontos spreadek voltak jellemzőek, néha szűkebbek is. Hasonló a helyzet a régiós piacokon is, talán a román piac az ami még a magyarnál jobban elszállt.

Egyes papírokban (pl. DKJ-k) a Bloombergen/ÁKK-n látható árak és spreadek egyáltalán nem indikatívak, ha van olyan bank, amelynek érdekes a papír, akkor ad viszonylag normális árat, míg akinek nem, az akár 50 bázispontos spreaddel jegyez, ugyanis a mid ár is bizonytalan – mondta el a Portfolio-nak.

Már ha adnak árat, ugyanis a legnagyobb probléma hogy sokan nem is adnak árat, teljesen megszűnt egyes szereplőknél a kockázatvállalás, ami tovább rontja az egész piac likviditását

- teszi hozzá.

Hasonló a helyzet a devizapiacon is, akár 1 forintos bid-ask spread is kialakult a spot USDHUF piacon, míg korábban 20-30 fillér volt a jellemző.

Egy másik forrásunk is megerősítette, hogy itthon a piac elég köhögős lett, a múlt héten többször igen szétesett, volt, hogy kevés vagy egyáltalán nem volt ár 10-20 percre. Amikor kissé normalizálódott a helyzet, akkor széles, 15-20 bázispontos árjegyzések voltak a korábbi (békeidőben megszokott) 3-5 ponthoz képest.

Igazából ez nem szokatlan dolog, 2008/09-ben, 2012-ben, 2006-ban, de még 2001-ben is ugyanígy volt. Sőt, volt, hogy teljesen leállt a piac 2009-ben.

Válaszában forrásunk kitért arra is, hogy kevés a komoly market maker (árjegyző), sok primary dealer már csak azért maradt az, hogy kiszolgálja a banki könyveiket és a piacra még rendes időben sem, vagy csak nagyon ritkán ad(nak) értelmezhető árakat.

Szabó József, az OTP Alapkezelő portfóliómenedzsere megkeresésünkre elárulta, hogy az amerikai államkötvények jegyzésének szélessége is jelentősen megnövekedett. A brit állampapírok amúgy is alacsonyabb likviditású piaca tovább romlott. Az eurózónás kötvények között az olasz papíroknál hozamban 2-5 bázispontos szélességű jegyzés lett az általános. A régebbi kibocsátású, nem benchmark papíroknál a likviditási mérőszámok romlása még kifejezettebb.

Válaszában kitért arra is, hogy a jegyzett árakon a kereskedési tételek mérete csökkent. Az amerikai állampapíroknál szinte standard volt a 50 millió dolláros szűk jegyzés. Ez szélesebb jegyzéssel 15-35 millió dollárnyi tételre csökkent. Olasz papíroknál a 2-5 bázispontos jegyzés 5 millió eurós méretre adott; korábban maximum 2 bázispont és 10-25 milliós tétel volt inkább a jellemző.

Mindemellett a piacra vitt tételek piaci hatása erősödött. Saját tapasztalatok és anekdotikus információk szerint például az EURHUF piacon már 2-5 millió eurós tétel is el tudja mozdítani a piaci árat, mert a kereskedők nem tartanak szívesen nyitott pozíciót – mondta.

Szalma Csaba, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója válaszában az előzőeket erősítette meg: a kötvénypiacok a gazdaság átmeneti leállása, a stay-at-home politika meghirdetése miatt befagytak, illikviddé váltak, a jegyzések megszűntek, illetve a bid/ask spreadek kitágultak a legtöbb részpiacon. Mindez igaz a hazai forint államkötvénypiacra, devizás Rephun államkötvényekre (spread-tágulás), és a hazai vállalati kötvénypiacra is (jegyzések megszűnése).

Vállalati kötvényeknél szinte nulla a likviditás

Egyik forrásunk szerint a magyar vállalati kötvény piacon hasonló a helyzet, mint az állampapíroknál, ha lehet, még kisebb a likviditás (ez korábban is jellemző volt). Ugyanakkor nem ezek azok a papírok, amelyektől egy befektető elsőként meg akar szabadulni ilyen selloff során. Nyilván a spread is látványosan tágult az állampapírokhoz képest, ugyanakkor kb. zéró forgalom mellett - tudtuk meg.

A vállalati kötvénypiac a magyar „angol beteg”

A vállalati papírok eddig is hallottak voltak, ez most csak rosszabb lett

- mondja egyik-másik forrásunk.

Néha van kereskedés, néha nincs, árjegyző nincs. Ha valaki valamit akar csinálni, akkor inkább csak order alapon meg kell keresni azt, aki tud venni vagy adni. Szóval az eleve nagyon döcögős piacon a mostani állapot az egy teljes fertőtlenítéssel ér fel – mondja egyik forrásunk. Most semmilyen forgalom és érdeklődés nincs ezekben a papírokban, de itt is igaz, hogy láttunk már ilyet korábban.

Szabó József válaszában kitért arra, hogy vállalati kötvények és általában kockázatos eszközök esetében hatványozott a helyzet. Saját készletből esetleg ki tudnak szolgálni a market makerek (árjegyzők), de vevőt találni sokkal nehezebb, nagyobb árengedményt igényel. Még a vételi megbízások is bizonytalanabbak: a végbefektetők vagy sebeiket nyalogatják vagy nem hajlandóak realizálni a piaci mozgások következtében beállt veszteségeiket, ezért bénultan ülnek a kockázatos eszközökön.

Mindezt Szalma Csaba azzal egészítette ki, hogy a vállalati kötvény-spreadek 2,5-5-szörösükre ugrottak a február közepi szintjükhöz képest (jól követhető az Itraxx, CDX (IG, HY, SnrFin, SubFin)  indexeken keresztül). A likviditás nagyon gyenge, kényszereladás esetén nagyon mély bideket kell megütni, és nincs mélysége a piacnak.

Voltak napok, hogy a vevők teljesen eltűntek.

A jegybanki vásárlások segíthetnek majd megállítani az ördögi kört – tette hozzá.

A bóvli vállalati kötvények piacán még rosszabb a helyzet

A magyar piacon nem sok változott, eddig se volt nagy likviditás. Külföldön sok helyen lehetett érzékelni lefagyás közeli állapotokat, sok ETF árazása elvált a fundamentumoktól, és jóval az egy jegyre jutó nettó eszközérték alatt kereskednek velük, igaz, ez más alapokra is igaz (például amerikai önkormányzati kötvényalapok), nem csak a high yield alapokra – tudtuk meg egyik forrásunktól.

Ezt erősítette meg Szalma Csaba is válaszában, mint mondta, nagy tételeket szinte lehetetlen eladni, hallomása szerint az ETF-ek BWIC-kel (Bid Wanted In Competition) próbáltak csomagokon túladni.

A nagyobb volumenű kötvényértékesítés nehézkes

Milliárdos kötvényvolumenek értékesíthetősége attól függ, hogy milyen papírról van szó: van amire van némi kereslet egyes bankoktól, van amire nincs. Amit meg lehetett figyelni az elmúlt napokban, hogy nagy tételeket a tőzsdén adtak el, jóval a tőzsdei mid felett, felhúzva ezzel az árakat. Tehát meg lehet szabadulni nagyobb csomagoktól is, de jóval rosszabb áron (nagyobb bid-ask spread mellett), mint korábban – állítja egyik forrásunk.

A K&H Alapkezelő válaszában arra tért ki, hogy 500 millióig likvid a piac, ez a jegyzési kötelezettség. Így több kis részletben lehet kötni, meg előre likviditást építeni.

Össze-vissza mennek az árak, hogy élik meg ezt a piaci szereplők?

Egyik alapkezelői forrásunk azt mondta, hogy nagyon gyorsan alakul a helyzet, napról napra jön ki új információ, ami nagyban befolyásolja az árakat.

A pozícionáltság is sokat számít, ami eddig „kedvenc” befektetésként volt számon tartva, abból akarnak a legtöbben menekülni.

Ebből a szempontból a magyar kötvénypiac jobb helyzetben van, mint a többi, nem volt olyan mértékű a pozícionáltság, inkább alulsúlyozták a hazai piacot  a külföldi befektetők.

Ami sajnálatos, hogy sok banki treasury egyszerűen nem jegyez árat a piacon, se kis mennyiségre, se tág spreaddel, teljesen lehúzták a rolót. Ez egyrészt érthető a saját szemszögükből, viszont nekik elvileg kötelességük lenne árat jegyezni, ezzel a magatartással az egész piac likviditását rontják

- mondja egyik forrásunk.

Ezért lenne kívánatos az MNB beavatkozása ilyen helyzetekben, ahogy azt külföldön már szinte minden jegybank megtette – teszik hozzá.

Hasonló megállapításra jutott másik forrásunk is. Elmondása szerint most az a jó, hogy igen komoly, több milliárdos eladási igényeket/ kényszereket nem láttak eddig még. Külföldiek sem kezdték el eldobálni esztelenül a pozícióikat. Hazaiaknak sem kellett még szerencsére. De ha kellene, nem lehetne – mondta. Ilyenkor kell az MNB, likviditás fenntartásához. 

A volatilitás a piac velejárója. A nagy volatilitás pusztító, de egyben lehet egy lehetőség is. Mondjuk a komoly árjegyzőknek (market maker) igazából az ilyen piac inkább több nehézséget jelent, mivel mindenki nekik akar eladni, mondván, hogy ők jegyeznek árat, akkor biztos van érdeklődésük. Nos, aki így gondolja, sosem járt a „sell side”-on még – mondja egyik árjegyző forrásunk, hozzátéve, hogy  nehéz ilyenkor, nagy a nyomás, nagy a nyereség-veszteség ingadozása, amiket nyilván a tulajdonosok nem igazán szeretnek. Szóval nem könnyű a piac árjegyző oldalán sem állni ilyenkor.

A K&H Alapkezelő kérdésünkre azt válaszolta, hogy bár a múlt hét második felére javult a helyzet, korai még megnyugodni. A likviditás elsődleges az alapokban, így napi szinten, sőt napon belül is követik az ügyfélmozgást és kommunikálnak velük. Emellett amikor éppen tágabb a piac, plusz likviditást építenek, ha szükséges.

Szabó József kérdésünkre elmondta, hogy voltak, vannak technikai tényezők, amelyek hozzájárultak a volatilitás növekedéséhez a piacokon. A korábbi piaci környezetben, alacsony volatilitás mellett kiépültek az alacsony volatilitásra építő befektetési/kereskedési pozíciók – nevezzük ezeket egyszerűsítve carry trade-eknek. Egyrészt a vad árelmozdulások ezeknek a pozícióknak a zárására kényszerítettek piaci szereplőket, ami erősítő visszacsatolásként működik. Másrészt, még ha tartják is a pozíciókat, a sokszor tőkeáttételes finanszírozás miatt magasabb, jellemzően készpénzben teljesítendő biztosítékigénnyel szembesülnek. Ehhez likvid eszközzel kell rendelkezniük, így sokszor ezek kényszereladásához nyúlnak, például az állampapírok vagy akár a biztosabb, likvid részvények piacán jelentős ármozgásokat keltve.

A nyitott pozíciók fedezése is nehezebb, az eszközök közötti korrelációk instabilabbak, megbízhatatlanok. Ami tegnap működött, ma már nem, a nem működő eszközök elhagyása újabb hullámokat vet, csapkodó árakkal – teszi hozzá.

A portfóliómenedzser szerint a helyzet önerősítő. A megnövekedett volatilitás miatt a piaci elmozdulásokból adódó veszteség valószínűsége és mértéke növekedett. Ezért a jegyzők (market makerek) kevésbé hajlandóak kockázatot felvállalni, nyitott pozíciókat futni. Az ügyféloldalról megnyitott pozíciókat igyekszenek gyorsan továbbadni, így a tételek forró krumpliként végigfutnak a piacon. Ha egy hír sokkolja a piacot, hatása erősebb, mint korábban volt – ez magasan tartja a volatilitást és fenntartja a kockázatkerülő hozzáállást.

Vagyonkezelési oldalról is kockázatosabb a pozíciók tartása (elmozdulási veszély) és költségesebb (kereskedési költség) a változtatása – mondja. Ezért is fontos a jegybanki beavatkozás, hogy legyen egy nagy szereplő (likviditásbiztosító), aki közvetlen pénzügyi költségekre érzéketlenebb módon fel tud vállalni piaci kockázatokat.

Más szóval a jegybankoknak újra meg kell győzni a piacokat, hogy a gazdaságpolitika által kiírt put opció továbbra is él.

Az új helyzetben ehhez új intézkedések és idő kell. A pénzügyi piaci volatilitás tartós fennmaradása gazdasági károkat okoz – a járvány és következményei által okozott közvetlen gazdasági károkon felül. A gazdasági és politikai döntéshozók tudják ezt, az elmúlt napok, hetek sorra szülték a rendkívüli jegybanki lépéseket.

A probléma gyökere azonban biológiai, az ebből adódó időbeli lefutással – így a jegybankok és kormányok cselekvése szükséges, de nem elégséges a jelen befolyásolásához. Bár a piac a jövő diszkontálásának az eszköze, a jövő felmérhetetlenül bizonytalannak látszik és a legrosszabb forgatókönyvek felmerülése rövidlátó kockázatkerülést vált ki, ahol a gazdasági megfontolások másodlagosak.

A járványügyi helyzetnek kell megváltoznia, hogy a piaci viszonyok megváltozzanak. Tudjuk, hogy ehhez is idő kell. Az emberiség szembesül azzal, hogy a természetet nem igazán lehet sürgetni. A járvány túloldalán a pénzügyi és gazdaságpolitikai és ebből adódóan a társadalmi változások legalább olyan mélyrehatónak várhatóak, akárcsak a nagy világválság vagy a 2008-as válság után – még nem is tudjuk felmérni.

Szalma Csaba ehhez annyit tett hozzá, hogy ők is nehezen élik meg az óriási árcsapkodást. Szerencsére eddig nem kényszerültek a befektetőik befektetési jegy visszaváltása miatt agresszív likvidálásra. A helyzet pedig bíznak benne, hogy javulni fog, lesz kétirányú flow, amiben a jegybanki, kormányzati intézkedések is segíthetnek majd.

Címlapkép: Getty Images

Találd meg a neked való befektetési alapot!
panelházak
fertőtlenítés koronavírus magyar
donald trump chad wolf
koronavirus hazi karanten
New York tőzsde
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. május 21.
FM & Office 2020
2020. május 21.
Future City 2020
2020. június 2.
Smart Logistics 2020
2020. június 9.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Junior portfoliókezelő

Junior portfoliókezelő
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Webinárium
Alapoktól a befektetési, kereskedési ötletekig.
Wall Street