Magyar alapba fektettél? Több pénzt hagyhat a zsebedben az EU

Új alapokra helyeznék a sikerdíjszámítást

Az Esma ajánlása teljesen új alapokra helyezné a befektetési alapok által eddig alkalmazott sikerdíjszámítást. Ennek alapján a teljesítménydíj számítási módszertanának legalább az alábbiakat kellene tartalmaznia a jövőben:

• Egy referencia indikátort, amihez az alap relatív teljesítményét viszonyítani lehet. Ez a benchmark indikátor lehet egy index (pl. Eonia, Eurostoxx 50), egy high watermark (ez esetben ez egy új árfolyamcsúcsot jelöl az alapnál), egy minimum hozamkorlát (hurdel rate; pl. 2%) vagy ezek valamilyen kombinációja (pl. high watermark+hurdle rate).
• Annak meghatározása, hogy mely időtartamra vonatkozik a teljesítménydíj és, hogy pontosan mikor kerül kifizetésre az alap számára.
• A sikerdíjszámítás alapját képező időintervallum, a sikerdíj mértéke, annak pontos összetevői (a fentiek szerint), továbbá a sikerdíj kiszámításának gyakorisága, amelynek egybe kell esnie az alap nettó eszközértékének számítási gyakoriságával (tehát ha egy alap napi szinten teszi közé eszközértékét, akkor a sikerdíjat is napi szinten kell megjeleníteni az eszközérték-számításban).

Mi az a sikerdíj?

Sok alapra jellemző, hogy sikerdíjat számít fel, amit akkor tehet meg, ha az alap által elért hozam meghaladja a referenciahozamot, ekkor a többlethozamra vetítve kapja meg az alapkezelő sikerdíjat. Ennek mértéke a magyar piacon jellemzően 20% (tehát a többlethozam 20%-a), de találkozhatunk ennél magasabb és alacsonyabb százalékkal is. Itthon sok alap az RMAX-ot használja benchmarkként.

Fontos elem az is, hogy az Esma által leírtak szerint szimmetrikusan kell alkalmazni a pozitív és negatív sikerdíjakat egy alap esetében. Tehát olyat nem lehet, hogy az alapnál van egy bizonyos mértékű sikerdíj (pl. a teljesítmény 20%-a), és ehhez egy különböző mértékű ellentétes irányú sikerdíj párosul (pl. negatív teljesítmény esetén annak 15%-a).