Biztosításban tettem félre, de kell a pénz, mit csináljak?

Huszák Dániel

Az elmúlt hónapokban nagyon komoly veszteségeket okozott az életbiztosításokban megtakarítóknak a koronavírus-pánik, különösen azoknak fájhatott a dolog, akik az elmúlt 1-2 évben kötöttek unit-linked megtakarítást. A látszólagos veszteségek ellenére nem érdemes csalódottan felrúgnunk hosszú távra szóló vállalásunkat, hiszen ezzel nemcsak gyakorlatira fordítjuk az elméleti veszteséget, hanem a visszavásárlás költségeivel fokozzuk azt, sőt, nyugdíjbiztosításoknál akár az adóhatóságnak való tartozást is felhalmozhatunk a teljes tőkevesztés mellett. Szerencsére számos módja van annak, hogy a veszteségeket kompenzáljuk vagy az életbiztosítás díjfizetésének terhét csökkentsük, ha netán erre szükség van.

Elégett a pénzem egy biztosításban, ideje menekülni?

A tőzsdékkel együtt a unit-linked (befektetési egységekhez kötött) életbiztosítások mögötti eszközalapok is megsínylették a koronavírus-válságot, alig néhány tucat olyan portfólió akad a piacon, amely pozitív hozammal tudta jutalmazni befektetőit az év eleje óta:

Különösen nehéz helyzetbe kerültek azok az ügyfelek, akik 1-2 éven belül indítottak megtakarítást és kockázatosabb eszközalapokba fektettek, hiszen az akár 60-80%-ra rúgó kezdeti költségek kifizetése után az újabb 20-30%-os veszteség nagyon kevés pénzt hagyott a befizetett rendszeres díjakból a számlájukon. Sajnos sok esetben a kockázatosabb alapokra pont az úgynevezett tanácsadók beszélik rá az ügyfeleket, mondván, hogy így ledolgozható a tetemes kezdeti költség.

Bár a költségekkel kombinált piaci veszteség jelentős lehet, ami miatt meginoghat a bizalmunk az általunk választott megtakarítási célú életbiztosításokban, nem érdemes pánikolnunk és lecserélnünk az eszközalap-portfóliónkat, vagy akár visszavásárolnunk a teljes életbiztosításunkat.