nyugdíj idős öreg falu getty stock
Befektetés

Ez lenne a megoldás a magyar nyugdíjproblémára, de hónapok óta síri a csend

Tavaly állt elő az MNB a jóléti alapok létrehozásának ötletével, ami a teljes magyar nyugdíjrendszert gatyába rázhatná. Rázhatná, ha lenne érdemi előrelépés, de az MNB Portfolio-nak küldött válasza szerint azóta is a jogalkotónál van a javaslatcsomag. Pedig a koncepció a magyar nyugdíjpiaci szereplők szerint is évtizedes problémákat oldana meg, az ötletnek egyik alapjául szolgáló lengyel munkavállalói tőkeprogram mindeközben meg már annyi tagot számlál, mint a teljes magyar önkéntes pénztári piac.
A magyar nyugdíjrendszer kihívásairól és a megoldási javaslatokról is szó esik a Portfolio november 10-ei, megújult, hibrid Öngondoskodás konferenciáján. Részletek és jelentkezés itt:

Tavaly februárban jött ki a jóléti alapok létrehozásának ötletével az MNB az akkor frissen publikált versenyképességi programjában.  Az önkéntes- és egészségpénztárak összevonása, valamint az állam, a vállalatok és a foglalkoztatottak együttes nyugdíj-hozzájárulása a szakma szerint mind megoldást jelentene a magyar nyugdíjrendszer problémájára, mégis, a jóléti alapok ötlete azóta is csak ötlet.

A jóléti alapok működésének lényege:

A munkáltatók a munkavállalói befizetéseket hasonló összeggel adó-és járulékmentesen (vagy kedvezményes adózással) egészíthetnék ki opcionálisan, vagy az ajánlott mértékig kötelezően.

Az állam a két szereplő befizetése mellé további adókedvezményeket biztosítva (munkavállalói befizetések után szja-visszaigénylés, munkáltatói befizetés adóalapból történő leírása) tehetné a rendszert még vonzóbbá.

A csökkenő adókörnyezetben célszerűbb lehet egy normatív jellegű állami támogatás bevezetése a jelenleginél alacsonyabb limittel. A támogatás mértéke sávozható, például az alapeset választása esetén 10 százalék, magasabb bérarányos vállalás esetén 20 százalék normatív támogatás kerülne jóváírásra az egyéni számlán, de például a mai 150000 forintos limit leszállítható 100000 forintra. Ezzel az ösztönzés mainál szélesebb kört tudna rendszeres megtakarításra bírni.

További lehetőségként jött elő a gyermekvállalás ösztönzése a megszületett gyermekek után fizetett egyszeri juttatással a nyugdíjkiegészítő számlára, vagy a normatív támogatásnövelésével. Az új támogatási rendszer nem érintené a nyugdíjbiztosításokat, ott a jelenlegi adójóváírás és limitek megtartásával lenne biztosítható a további megtakarítás lehetősége.

Alanyi jogú tagság járna a kiegészítő nyugdíjalapokban, hasonlóan, mint a briteknél, az amerikaiaknál, az olaszoknál vagy a lengyeleknél. A munkavállalók tehát alanyi jogú tagság mellett dönthetnek a befizetésről és annak mértékéről. Ennek adminisztrációja leghatékonyabban a munkáltatókon keresztül valósulhat meg.

A jóléti alapokba érkező befizetések különböző célokat szolgálnak, ennek érdekében a nyugdíj-és egészség zseb egymástól elkülönül. Bizonyos élethelyzetekben, mint első lakás vásárlása, gyerekszületés, vagy rendkívüli családi események (családfenntartó munkanélkülisége, idős hozzátartozó ápolása) a zsebek átjárhatók lennének, mellyel a jelenleg a rendszerből hiányzó fiatalok körében is ösztönözhetővé válna a nyugdíjcélú és egészségcélú megtakarítási hajlandóság.

Pedig minden eddiginél fontosabb lenne a fiatal munkavállalók ösztönzése az öngondoskodásra, az önkéntes pénztárak tagjainak átlagéletkora folyamatosan emelkedik, a rendszer csak kevés sikerrel tud fiatalabb korosztályt bevonzani, különösen, mióta megváltoztak a cafeteria szabályok, amelynek nyomán a munkáltatók is kevésbé érdekeltek a nyugdíjkiegészítés biztosításában. 

Nemrég írtunk arról a friss számok alapján, hogy a fiatalabb, 16-29, illetve 30-44 év közöttiek aránya az önkéntes pénztári tagokon belül minden évben egyre csökken:

Ehhez képest a jólét alapokhoz ötlettel szolgáló lengyel nyugdíjpiacon a fiatalabb korosztály sokkal markánsabban képviseli magát a tagok között (tavaly év végi állapotok szerint):

Utánakérdeztünk az MNB-nél, történt-e az elmúlt bő másfél évben előrelépés a jóléti alapok létrehozásában, de nem lettünk sokkal okosabbak. A felügyelet annyit árult el, hogy a jóléti alapokra vonatkozó javaslatcsomagot előterjesztették a jogalkotó felé, de, hogy pontosan hol tart ennek megvitatása vagy elfogadása, nem árulták el.

Az MNB kérdésükre annyit még közölt, hogy a jóléti alapok

bevezetéséről, jellemzőiről – amelyek kétségtelenül nagy horderejű, ezért kellő előkészítést igénylő változást jelentenek a nyugdíj és egészség célú öngondoskodás terén is – folyamatos szakmai egyeztetések zajlanak az MNB-n belül és egyéb partnerekkel is.

Megkérdeztük a Pénzügyminisztérium sajtóosztályát is, hogy áll a jóléti alapokra vonatkozó javaslatcsomag elfogadása, cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ, de mihelyst megérkezik, beszámolunk róla olvasóinknak.

A Pénztárszövetségtől úgy tudjuk, hogy a pénztári szektor a jóléti alapokkal kapcsolatos esetleges munkáról, bármilyen továbblépésről hivatalos értesítést a mai napig nem kapott, a pénztári szektor szolgáltatóival vagy munkáltatói szektorral történő esetleges egyeztetésről, megkereséséről pedig nincs tudomásuk.

Pedig a nagy hazai önkéntes pénztárak vezetői egyetértenek abban, hogy a jóléti alapok bevezetése itthon nagyban hozzájárulna a nyugdíjprobléma orvoslásához. Ehhez viszont elengedhetetlen a megfelelő kommunikáció, és annak megértetése a nyugdíjra gyűjtőkkel vagy ezen gondolkodókkal, miért lehet jó egy alanyi jogú tagság. Erről bővebben az alábbi cikkünkben lehet olvasni:

Mindeközben Lengyelországban

Miközben itthon még nincs érdemi döntés a jóléti alapok elindulásáról, a lengyeleknél már elindultak a jóléti alapoknak is példával szolgáló munkavállalói tőkeprogramok (PPK). Ezeknek fontosabb jellemzői:

  • A PPK-ban való részvételre a 18 és 55 év közötti munkavállalók jogosultak, mintegy 11 millió ember. (A programba az is jelentkezhet a munkaadójánál, aki 55-70 év között van).
  • A PPK-ban megtakarított tőkét magánvagyonnak tekintik és örökölhető lesz.
  • A munkavállalók a bruttó fizetésük 2-4 százalékát fizetnék be egyéni számlájukra, a munkáltatók ehhez további 1,5-4 százalékkal járulnának hozzá. A minimálbér 1,2-szeresénél alacsonyabb kereset esetében a befizetés 0,5 és 2 százalék között mozog.
  • Az állami költségvetésből pedig minden munkavállaló után 250 zloty (mintegy 19-20 ezer forint) kezdeti hozzájárulást és 240 zloty (mintegy 18,5 ezer forint) éves támogatást fizetnek ki.
  • A csatlakozás automatikus, a rendszerből való kilépés bármikor lehetséges. A munkavállalónak ez utóbbi esetben vissza kell téríteni a számlájára folyósított állami támogatást és a foglalkoztatói hozzájárulás 30 százalékát, valamint be kell fizetnie a megfelelő jövedelemadót.
  • A 60 éves életkor elérése után igényelni lehet a megspórolt összeget. Természetesen van lehetőség arra, hogy előbb is hozzá lehessen nyúlni a pénzhez. Ha például a házastárs vagy a gyermek komolyabban megbetegszik, akkor a felhalmozott megtakarítás 25%-át lehet erre a célra felhasználni, visszafizetési kötelezettség nélkül. Emellett az összeg akár 100%-át is fel lehet használni lakásvásárlási hitelre vagy házépítéshez, ekkor azonban az összeget 15 éven belül vissza kell fizetni az alapba, továbbá ezzel a lehetőséggel csak a 45 év alattiak élhetnek.
  • Minden tagot életkorától függően a neki megfelelő céldátum alapba sorolnak be.

A vállalatok számára tehát kötelező a belépés a rendszerbe, a munkavállalókat automatikusan beléptetik, de ők dönthetnek úgy is, hogy nem kívánnak részt venni a programban.

A PPK-t szabályozó törvény érvényesítése fokozatos:

  • az előírások 2019. júliustól a több mint 250 dolgozót alkalmazó vállalatokra már érvénybe léptek,
  • azok a cégek, amelyek 2019. június 30-cal legalább 50 céget foglalkoztattak, 2020 januárjától voltak kötelesek belépni a rendszerbe,
  • a kis cégeket (legalább 20 embert foglalkoztatók 2019. december végi állapot szerint) 2020 júliusától kötelezték a rendszer bevezetésére,
  • a közigazgatási szféra dolgozóit pedig 2021 januárjától vonják be.

Amikor a fenti határidőket megálmodták, még nem tudták, hogy a tervekbe közbeszól majd a koronavírus-járvány, így a kis cégek esetében pár hónappal kitolták a rendszerhez való csatlakozás határidejét. A legalább 20 embert foglalkoztató cégek az új szabályok értelmében október 24-ig csatlakozhatnak a rendszerhez. Ettől függetlenül a közigazgatási szférának a csatlakozása továbbra is jövő januártól esedékes.

A lengyel médiában megjelent hírek szerint szeptember közepével több mint 1,14 millió lengyel volt már tagja a munkavállalói tőkeprogramnak. Ugyancsak friss hír, hogy augusztus végi állapot szerint több mint 6500 vállalat csatlakozott eddig a PPK-hoz. A programról és a benne kezelt vagyonról azt is lehet már tudni, hogy május végi állapot szerint a PPK-ban 1,25 milliárd zlotyt kezeltek már az erre a feladatra kiválasztott alapkezelők, holott március végén ez az összeg még csak 609,5 millió zlotynál állt.

Címlapkép:  Getty Images

Találd meg a neked való befektetési alapot!
orvos kórház egészségügy
maszk_GettyImages-1214207063
traders
párizs_getty_stock
usa kongresszus vihar kormány parlament szenátus felhő sötétség amerika
mercedes-benz cla
mnb_jegybank_felügyelet_shutter
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Legfontosabb aktualitások, elemzés, ötletelés.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
2020. november 10.
Miből lesz lakásunk, nyugdíjunk, luxusautónk?
2020. november 10.
Öngondoskodás 2020
2020. november 10.
Portfolio Private Health Forum 2020
2020. november 11.
Energy Investment Forum 2020
ant group