Előfizetői tartalom

Csak négyszer van egy évben olyan jó lehetőség a tőzsdéken, mint most!

Portfolio
Általában négy alkalommal tesznek közzé gyorsjelentést a tőzsdén jegyzett vállalatok egy év során, vagyis ennyi alkalmuk van a befektetőknek bepillantást nyerni a cégek pénzügyi eredményeibe és megismerni a menedzsment várakozásait, de a gazdaság egészéről is képet alkothatunk a vállalatok legfrissebb számai alapján, a befektetőknek akkor érdemes résen lenniük, amikor kezdődik a gyorsjelentési szezon. A részvények és a piac korrelációját egy bétának nevezett mérőszámmal tudjuk monitorozni, és ez alapján értékelhetjük egy-egy részvény kockázatosságát, várható hozamát, és szórását. Egy új kutatás alapján a magas és alacsony kockázatú eszközök aktív kereskedésével jobb hozamot tudunk elérni, mint a sima „vedd meg és tartsd” stratégiával.

Részvénykibocsátás a magyar tőzsdén, visszavásárlási kötelezettséggel! Ismerd meg a részleteket, gyere el Befektetői Klubunkra!

Mi az a béta?

A béta önmagában egy egyszerű matematikai kifejezés, ami az értékpapír és a piac kovarianciája osztva a piac szórásának négyzetével. Bonyolultan hangzik, de nézzük, hogy mire is jó nekünk! Az osztás eredményeként, egy általában 0-2 közti számot kaphatunk, extrém esetben ez 2 fölé is felmehet. A jelentései relatívak, mindig a teljes piac szórásához viszonyítunk, a részvények teljesítményét csak egymáshoz viszonyítva tudjuk értelmezni. A béta értékének jelentését a következőképpen tudjuk értelmezni:

  • Egy alatti béta értéknél a rézvényt defenzívnek mondhatjuk, azt jelenti, hogy a cég árfolyama piaci szórás alatti szórást mutat.
  • Egyes béta az az érték, ami tökéletesen korrelál a piaccal, ilyen a valóságban egyedi részvénynél nem tud létezni.
  • Egy feletti értékkel rendelkező érték esetén az adott cég kockázata magasabb, mint a piac átlagos kockázata, ezért ezek az úgynevezett magas bétával rendelkező részvények magas hozam/kockázat arányt hordoznak magukban.

A magas bétájú részvényekre jellemző, hogy általában nem „érett” cégek papírjairól beszélünk, inkább magas bevétel- és profitnövekedési ütemmel jellemezhető vállalatok, például technológiai cégek papírjairól van szó. Jó példa a magas bétájú papírokra a FAANG részvények, növekedési részvények közül pedig a Tesla.

Jól látható, hogy a legtöbb technológiai óriáscég részvénye 1,1-1,3 közötti bétával rendelkezik. A Netflix bétája közel a piaci szórásnál tartózkodik, míg a Tesla egészen extrém, 1,93-as értékkel rendelkezik.

Miről szól ez a cikk?

  • A cikkünk első részében bemutatjuk a béta jelentőségét a befektetésekben, példát nézünk magas és alacsony bétájú egyedi részvényekre, és részvénycsoportokra.
  • A béták alapján azonosítani tudjuk azokat a vállalatokat, amely cégek részvényeibe érdemes fektetni a kutatás alapján.
  • Megmutatjuk, melyik az a hét, ahol igazán beindul a jelentési szezon, záporoznak a hírek különböző cégek és szektorok állapotáról.
  • Végül, a befektetési stratégiát és gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit vizsgáljuk meg.

Kedves Olvasónk!

A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!

Signature előfizetés