A legfontosabb elemzések és exkluzív tartalmak a fa alá. Akár az utolsó pillanatban is megajándékozhatsz valakit egy éves Portfolio Signature előfizetéssel. Ha pedig egyszerre több ismerősnek, barátnak, családtagnak vásárolsz éves előfizetést, akkor van lehetőség mennyiségi kedvezményre is. Így azon túl, hogy az ünnepekre hasznos ajándékkal készülsz, még a minőségi gazdasági tartalomgyártást is támogathatod. Tudj meg többet
Közzétette ma az MNB az Előzetes pénzügyi számlák statisztikáit a harmadik negyedévről, amelyből a magyar háztartások megtakarításainak változására is fény derül. A magyar háztartások bruttó pénzügyi vagyona 63 804 milliárd forintra nőtt, ami 5,3%-kal magasabb a 2019 véginél. A kötelezettségekkel (főleg bankhitelekkel) csökkentett, vagyis a nettó pénzügyi vagyon hasonló mértékben, 4,9%-kal emelkedett.
Reálértékben persze nem bővült ilyen mértékben a teljes magyar megtakarítási és befektetési piac. Ha az inflációval is korrigáljuk a számokat, akkor elmondható, hogy a bruttó pénzügyi vagyon mintegy 3,1%-kal magasabb most, mint 2019 végén. Összehasonlításképpen: a tavalyi év egészében mintegy 6,6%-kal emelkedett reálértéken a háztartások pénzügyi vagyona.
Az öt legfontosabb szélesebb értelemben vett megtakarítási forma továbbra is a folyószámlabetét, az állampapír, a készpénz, a befektetési jegy és az egyéb betétek, az első helyen tavaly óta nem a folyószámlák, hanem az állampapírok állnak. A folyószámlabetétek és a készpénzállomány bizonyos része természetesen nem megtakarítási, hanem pénzforgalmi célokra szolgál.
Sokat elmond a koronavírus-válság magyar lakosságra gyakorolt hatásairól, hogy mely megtakarítási formák növekedtek a leginkább az év első három negyedévében. Az első helyen a 2019 vége óta 13%-kal növekvő folyószámla-betéteket, a másodikon a 10,0%-kal növekvő háztartási készpénzállományt, a harmadik helyen a 8,5%-kal bővülő állampapír-állományt találjuk. Egyedül a befektetési alapokban lévő háztartási vagyon csökkent, igaz, minimálisan.
Az állományváltozás két nagy hatásra bontható: a nettó tranzakciókra, amely jelentős mértékben függ a lakosság döntésétől, illetve az átértékelődésekre, amely inkább a tőke- és pénzpiaci viszonyok függvénye. A nettó tranzakciók azt mutatják, hogy 2020 eleje óta 100 új forintból idén eddig 32 forint maradt folyószámlán, 25 forint ment állampapírba, 19 forint maradt készpénzben és 24 került egyéb helyre.
Az „egyéb” kategóriát érdemes most szétbontani, hiszen – legalábbis abszolút értékét tekintve – soha nem látott népszerűségnek örvendtek a tőzsdei részvénybefektetések, amelyek a felsorolt három megtakarítási forma után a negyedik helyre kerültek: kilenc hónap alatt 252 milliárd forinttal több áramlott ezekbe, mint amennyi kiáramlott. A legtöbben a mélyponton próbáltak beszállni: +133 milliárd ebből a második negyedévben áramlott be. Ahogy azonban alábbi ábránkon is látható, a részvényekbe áramló 252 milliárd forinttal szemben 207 milliárd forint volt a (persze a teljes részvényállományra jutó) negatív átértékelődés.
A koronavírus eddigi legnehezebb negyedéve, a második negyedév arra ösztönözte a lakosságot, hogy a folyószámlát, a készpénzt és a tőzsdei részvényeket válassza, a tranzakciók szempontjából ezek számára volt kiugró a második negyedév. A tartalékolási megfontolások nyomán a nyugdíjpénztárak és az életbiztosítások is ekkor teljesítettek a legjobban.
A nettó tranzakciók szempontjából összességében a harmadik negyedév az idei leggyengébb (+718 milliárd az első negyedév +767 és a második negyedév +1136 milliárd forintjával szemben), pedig tavaly még a harmadik negyedév volt a legerősebb a három közül, és becslésünk szerint a törlesztési moratórium szeptember végéig mintegy 700-800 milliárd forintot hagyott a résztvevő háztartások kasszájában.Valószínű tehát, hogy
A koronavírus-válság megtakarítási piacra gyakorolt hatásai (az INKÁBB átrendeződést mutató második negyedéves adatok után) már összességében is nyomot hagytak a lakosság harmadik negyedéves megtakarítási számain.
Címlapkép: Getty Images
