Az árfolyamcharton márciusban látható nagy lepattanást leszámítva olyan, mintha nem is lett volna koronavírus a világban, legalábbis ami a világ nagyobb tőzsdeindexeinek teljesítményét illeti. A tavaszi pánikot igen hamar lerázták magukról a piacok, ezt követően pedig többnyire komoly emelkedést követhettünk végig.
A befektetési alapok tavalyi teljesítményét bemutató összefoglalókból eddig megjelent cikkeink:
Hasonló trendet figyelhettünk meg a magyar részvényalapok vagyonának változásán is. Bár márciusban volt egy kisebb visszaesés, a kategória hamar magára talált, olyannyira, hogy november végére a részvényalapokban kezelt vagyon új csúcsra, 560 milliárd forint környékére ugrott.
Ebben szerepet játszott a piaci felívelésből származó hozamok mellett a megnőtt kereslet is, a márciusi megtorpanás után rég nem látott érdeklődést mutattak a magyarok a részvényalapok iránt, a kategória végül a legnépszerűbb alaptípus lett tavaly, novemberrel bezárólag összesen több mint 94 milliárd forintnyi friss tőkét gyűjtve.
A fentiek után nem meglepő, hogy jelentős vagyonnövekedést mutattak a legnagyobb részvényalapok is.
A legnagyobb magyar részvényalap az OTP Quality 43,2 milliárd forintos vagyonával: az alap vagyona egy év alatt 7,6%-kal, az utóbbi félévben pedig 17,5%-kal gyarapodott.
A második legnagyobb alap, a K&H Navigátor 33,2 milliárddal, ami éves szinten már közel 24%-os növekedést jelent. 14% körüli vagyonnövekedést produkált egy év alatt a harmadik legnagyobb alap is, a Hold Részvény alap is.
Nagyobb részt a tőzsdei felpattanásnak köszönhető, hogy a legnagyobb részvényalapok a 2019 év végi 233 milliárd forintról 331 milliárdra növelték vagyonukat. A listán szereplő alapok között alig találni olyat, amely ne tudta volna növelni múlt évben a vagyonát. További érdekesség, hogy a listán kezdik megszilárdítani helyüket a fenntarthatóságra, klímaváltozásra és ESG-befektetésekre fókuszáló részvényalapok.
Elképesztő hozamok röpködtek
A Covid-krízis alatt számos befektetési alap értékelődött le nagyon gyorsan, különösen igaz volt egyes szektor-specifikus részvényalapokra. Akár 30-40%-os mínuszokkal is találkozhattak a befektetők tavasszal, szerencsére azonban a mínuszok nagy részét sikerült ledolgozni. Nem is akárhogy.
A legjobban teljesítő forintos, lakossági sorozat közé nem lehetett bekerülni tavaly 17% alatti hozammal, és ez még mindig messze van attól, ahogy a legjobb alapok teljesítettek 2020-ban.
A legjobb hozamot tavaly a lakossági forintos alapok között az OTP Klímaváltozás 130/30 A sorozata érte egészen elképesztő, közel 71%-os teljesítményt mutatva.
Nem rossz persze a második helyen végző Erste DPM Megatrend Alapok alapjának hozama 45,7%-kal, vagy a harmadik helyezett Generali Innováció részvényalap 37,8%-os hozama sem. 30% feletti éves hozamot ért el még az Aegon Megatrend Alapok Alapja B sorozata és a K&H Öko alap.
Az alábbi listán szereplő sorozatok féléves teljesítményére is érdemes egy pillantást vetni, mert csak úgy röpködtek a 20% feletti hozamok. Ha féléves teljesítmény szerint rangsorolnánk, akkor a legjobban teljesítő alap megint csak az OTP Klímaváltozás lenne több mint 50%-os hozammal, ezt az Erste Top Stocks Alapok Alapja követi töb mint 40%-kal, majd a K&H Öko alap közel 40%-kal.
Miközben félévkor a forintos, lakossági részvényalapok többsége, mintegy 85%-a még mínuszban volt az év eleje óta, ez jelentősen megváltozott év végére: a vizsgált alapok kevesebb mint 47%-a volt mínuszban, tehát sikerült ledolgozni a tavaszi visszaesést.
Ahogy az alábbi ábrán is látszik, vannak még nagyobb mínuszok a piacon, de pozitívum, hogy a listán szereplő alapok féléves hozama már kivétel nélkül pozitív:
A jó teljesítmény mellett legalább annyira fontos azt is látni, hogy a hozamot egy alap milyen kockázatvállalás mellett érte el. Ennek egy jó mérőszáma az alapok árfolyamingadozásából számolt szórás, illetve az egységnyi szórásra vetített többlethozam, ez utóbbit a Sharpe-mutató adja meg. Fontos kiemelni, hogy a részvényalapok a legtöbb esetben nagy kockázattal dolgoznak, ennek is köszönhető a potenciálisan magasabb hozam.
Egyéves időtávon a részvényalapok hozam-szórás mutatói elég széles sávban mozogtak, de voltak olyan szereplők, akiknek még így is sikerült kitűnniük a tömegből. A legnagyobb volatilitást a görög, latin-amerikai és orosz piacokon befektető alapok produkálták.
Hároméves időtávon már koncentráltabb a kép a szórást tekintve, de ez esetben is találni 30% feletti szórással bíró alapokat, ezek kivétel nélkül török kitettséggel bírnak.
Az egységnyi szórásra vetített hozamokból számolt Sharpe-mutatók listáján elsősorban a fejlett piacon befektető és fenntartható befektetések felé irányuló forintos részvényalapok végeztek az élvonalban.
