A vegyes alapoknál is nagyjából úgy zajlott a Covid-válság, ahogy arra számítani lehetett: a befektetők márciusban megijedtek és 46 milliárd forintot rántottak ki a vegyes alapokból, utána pedig lassan elkezdték visszapakolni a pénzt. Bár a tőkeáramlás ezt követően minden hónapban pozitív volt, nyoma sem volt a januárban és februárban látott 20 milliárd feletti tőkebeáramlásnak. A kategória november végével bezárólag több mint 57 milliárd forintnyi friss tőkét gyűjtött, még a márciusi ijedség ellenére is.
A befektetési alapok tavalyi teljesítményéről az alábbi cikkeink jelentek meg eddig:
A pozitív kereslet oda vezetett, hogy november végére új csúcsra ért a vegyes alapok kezelt vagyona 1278 milliárd forinttal, ami 2019 december végéhez képest több mint 88 milliárdos vagyongyarapodás.
A vagyonnövekedés a legnagyobb vegyes alapokat is jellemezte, a lenti listán csak kevés olyan alap van, amely éves viszonylatban vesztett volna vagyonából.
A legnagyobb vegyes alap továbbra is a K&H válogatott 2. alapok alapja, amely tavaly év végén több mint 163 milliárd forintot kezelt, ez egy év alatt 13%-os növekedés.
A listán a második helyet az Erste Duett Nyíltvégű Alapok alapja konstrukció szerezte meg 94,5 milliárd forintos kezelt vagyonnal, a harmadik helyen pedig az MKB Egyensúly Alap végzett 86,7 milliárddal.
A vegyes alapok körében is igen jelentős a vagyonkoncentráció, a legnagyobb 15 alap kezeli a kategória vagyonának több mint 65%-át. A legnagyobbak között a kiegyensúlyozott és óvatos vegyes alapok vannak túlsúlyban, dinamikus alapból csak egy fért fel:
Nem voltak híján a befektetők a vonzó hozamoknak
Bár nincs olyan sok 10% feletti hozam a vegyes alapok körében, mint az abszolút hozamú és részvényalapok között, ez esetben sem panaszkodhattak a befektetők: a top 15-ben bőven találni kiugró teljesítményeket, a listára 7,5% alatti hozammal fel sem lehetett férni.
A forintos, lakossági sorozatok közül a legmagasabb hozamot tavaly az Amundi Diszruptív Vegyes Alapok Alapja A sorozata érte el 24,4%-os hozammal, csak az utóbbi fél évben közel 15%-ot hozott.
A második a listán közel 14%-kal az Amundi Feltörekvő Piaci vegyes Alapok Alapja A sorozata, ez utóbbi már dinamikus, tehát részvénytúlsúlyos portfólió. A harmadik helyen a Hold Molto Forte HUF Alapokba Fektető Részalap végzett 12,6%-kal.
Egyébként nem meglepő, hogy a listán elsősorban dinamikus alapokat látni, hiszen a részvénypiacok a márciusi lejtmenetet követően szárnyalni kezdtek, ez pedig jót tett a kockázatosabb alapok hozamának.
Féléves időtávon még vonzóbb hozamokat látni, a forintos sorozatok közül 23-nak volt 10% feletti hozama.
Sajnos akadnak olyan alapok is, melyek nagyot estek a Covid-krízis alatt és még nem sikerült teljesen talpra állniuk, de a legrosszabbul teljesítő alapok listáján szereplő sorozatok többsége már pozitív hozammal bír, tavaly a második félévben sok alap sikeresen ledolgozta a tavaszi visszaesést.
A teljesítmény mellett legalább annyira fontos azt is látni, hogy a hozamot az alap milyen kockázatvállalás mellett érte el. Ennek egy jó mérőszáma az alapok árfolyamingadozásából számolt szórás, illetve az egységnyi szórásra vetített többlethozam, ez utóbbit a Sharpe-mutató adja meg.
A hozam / szórás adatokat vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a vegyes alapok hároméves szórása meglehetősen nagy sávban, 0 és 14% között ingadozott, és ugyanez jellemezte a teljesítményüket is. 12% feletti szórással két OTP és egy Budapest alap rendelkezett.
Az egységnyi szórásra vetített hozamokból számolt Sharpe-mutatók listájának élén főként a kiegyensúlyozott és óvatos vegyes alapok domináltak. A forintos sorozatok 88%-ának volt pozitív a Sharpe-mutatója 3 éves időtávon.
Az Erste Duett Nyíltvégű Alapok Alapja konstrukció dolgozik a legalacsonyabb hozam / kockázat mutatóval (tehát az alapnak van a legmagasabb Sharpe-mutatója), ezt követi az Erste Megtakarítási Alapok Alapja, majd a Hold PB1Alapok Alapja.
