Az alacsony hozamkörnyezetben több évig hatalmas érdeklődésnek örvendtek az ingatlanalapok, a MÁP+ megjelenésével és az alapok visszaváltási idejének 180 napra való korlátozásával viszont rengeteg pénz hagyta el a szektort. Tavaly május végéig 104 milliárd forint hagyta el a szektort, és bár azóta valamelyest helyrerázódott a kereslet, az ingatlanalapok november végéig csupán valamivel több mint 8 milliárd forintnyi friss tőkét gyűjtöttek az évben.
A befektetési alapokról készült eddigi összefoglalók:
Azt gondolhatnánk, hogy egy válságban a befektetők piacsemlegesebb befektetések felé mozdulnak, így egy ingatlanalap jó választás lehet, a márciusi nagyobb tőkekivonás mögött mégis a likviditáshiánytól való félelem állhatott, hiszen a 2008-as válság idején nem egy ingatlanalap került bajba a megélénkült befektetői tőkekivonások miatt (ilyet egyébként a Brexit népszavazás idején is láthattunk a briteknél). Itthon az ingatlanalapok likviditása meglehetősen bő, emellett az MNB intézkedése a visszaváltási idő meghosszabbítására is azt a célt szolgálja, hogy közelebb hozza a befektetési időt az alapok mögöttes befektetéseinek pénzzé tehetőségéhez.

A kezelt vagyon a márciusi visszaesés után visszaépült és december végére meghaladta az 1691 milliárd forintot, ami új csúcsot jelent, mivel magasabb, mint az előző 1667 milliárdos rekord, amit 2019 májusában állított fel a szektor, még a szuperállampapír megjelenése előtt. Úgy tűnik, kezd visszatérni minden a régi kerékvágásba az ingatlanalapoknál.

Nőtt a legnagyobb alapok vagyona
Összességében nem panaszkodhatnak a tavalyi év miatt a legnagyobb hazai ingatlanalapok, ugyanis kivétel nélkül növelni tudták kezelt vagyonukat, amiben szerepet játszhatott a befektetői érdeklődés visszatérése mellett az is, hogy tavaly jó hozamokat ért el a szektor (ahogy azt az első ábra is mutatja), a piacon az ingatlanalapok hozták a vagyonra vetítve a legmagasabb hozamokat:

A legnagyobb alapok között tavaly is az Erste Ingatlan alapja volt a legnagyobb Magyarországon, 576,5 milliárd forintos kezelt vagyona 7,6%-os bővülést mutatott egy év alatt.
A második a listán az OTP Ingatlan alap lett 406,4 milliárddal, majd az MPT Ingatlan következett 217,4 milliárddal.
A 10 legnagyobb ingatlanalap összesen több mint 1634 milliárd forintot kezelt tavaly, tehát a teljes piaci vagyon közel 97%-a koncentrálódik a legnagyobbak kezében.
A listán szereplő alapok közül arányaiban tavaly az OTP Prime alapja növelte legnagyobb mértékben vagyonát, de az Erste Euro Ingatlan, a Torony Ingatlan és az MPT Ingatlan is 10% feletti vagyonnövekedést produkált.

Biztonságos befektetésnek bizonyultak az ingatlanalapok
Az alábbi ábra is bizonyítja, hogy indokolt volt ingatlanalapban tartania a pénzét annak, aki biztonságosabb és a tőkepiacoknál kevésbé kockázatos befektetést keresett. Bár a legjobban teljesítő ingatlanalapok hozama egy-két kivétellel nem ért a nyomába a részvényalapok teljesítményének, nem elhanyagolható szempont, hogy az ingatlanalapok sokkal kisebb árfolyamingadozást mutattak az utóbbi évben, mint a kockázatosabb befektetések.
A legjobban teljesítő lakossági, forintos ingatlanalap tavaly a Raiffeisen Ingatlan B sorozata lett közel 15%-os hozammal, a sorozat 3 éves évesített hozama is meggyőző, közel 13%.
A második a listán szintén szép hozammal az MKB Ingatlan Alapok Alapja A sorozata 13,3%-kal, a harmadik pedig az OTP Prime alapja lett 6,6%-os éves hozammal.
Ahogy az alábbi lista is mutatja, mindegyik lakossági, forintos sorozat hozama pozitív lett tavaly:

Az alábbi ábrán látszik, hogy az ingatlanalapok volatilitása viszonylag alacsony, egyéves szórásuk a legtöbb esetben 0 és 5% között mozog. Kivétel ez alól néhány alapok alapja konstrukció, az MKB ingatlanalap volatilitása a legnagyobb.

Az egységnyi hozamra vetített szórásból kiszámolt pozitív, 3 éves Sharpe-mutatók listájára 10 forintos, lakossági alap fért fel. A legelső helyet az Erste Ingatlan alapja foglalja el, 10 feletti Sharpe-mutatóval.
