Elképesztő pénzeket halmoztak fel a háztartások a pandémiában
Egy sor adat látott már napvilágot arról, mennyivel többet tudtak félretenni a háztartások a világon a pandémia uralta egy évben. Legutóbb a Moody’s jött ki egy becsléssel, amely szerint világszinten 5400 milliárd dollárral több pénzt takarítottak meg tavaly az emberek az egy évvel korábbi adathoz viszonyítva.
A magyar háztartásoknál sem volt ok a panaszra, az MNB adatai szerint 2020 végére átlépte a 66 000 milliárd forintot a magyar háztartások pénzügyi vagyona. Ez nominálisan 9,0%-os növekedést jelent egy év alatt, miközben (az adósságokkal csökkentett) nettó pénzügyi vagyon 8,4%-kal emelkedett.
A hitelfelvételek és -törlesztések mellett a törlesztési moratórium is befolyásolta ezeket a számokat, az MNB számításai szerint ez 600 milliárd forintos megtakarítást jelenthetett (370 milliárd forint tőketörlesztés, 230 milliárd forint kamattörlesztés), ennek egy része csapódhatott le megtakarításban.
A bruttó pénzügyi vagyon inflációval korrigált, vagyis reálértéken mért növekedése számításunk szerint 6,1% volt, ami elmarad az előző három év növekedésétől, de szintén jónak számít azt is figyelembe véve, hogy időközben a magyar gazdaság teljesítménye reálértéken 5%-kal csökkent tavaly.
Mennyi landolt ebből a gazdagok számláin?
Európában és a világ más országaiban is arra számítanak, hogy jelentős löketet adna a világgazdaságnak, ha a koronavírus miatti korlátozások megszűnése után ez az extra megtakarítás fogyasztás formájában visszaáramlana a rendszerbe. Csakhogy nem ilyen egyszerű a helyzet. Az előzetes felmérések szerint az emberek java része továbbra sem tervezi az elmúlt egy évben összegyűjtött megtakarítását teljesen felélni, hanem megtartaná azt nehezebb napokra. Másik oldalról pedig szinte minden fejlettebb országra jellemző, hogy az extra megtakarítás az amúgy is vagyonosabb (és többnyire idősebb átlagéletkorú) háztartásoknál csapódott le, akik vélhetően nem fogják olyan hévvel felélni ezeket a pénzeket, ahogyan arra a világgazdaságnak szüksége lenne.
Ennek apropóján megnéztük, hogy itthon milyen ütemben nőtt a privátbanki vagyon és ez mennyit magyaráz a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyonának elmúlt évben látott közel 4250 milliárd forintos bővüléséből.
Az alábbi ábra szerint az elmúlt 10 évben rendre 10% feletti részt hasított ki magának a privátbanki vagyon a magyarok nettó megtakarításaiból. Tavaly például a háztartások nettó pénzügyi vagyona 54 544 milliárd forintot tett ki, a privátbanki vagyon pedig több mint 6500 milliárdot (utóbbi a Portfolio Privátbanki Felmérése szerinti adat). A trendből az kiolvasható, hogy az utóbbi években a privátbanki vagyon egyre nagyobb részt tesz ki a megtakarítási piacon belül, tehát ahogy a világban, úgy Magyarországon is megfigyelhető a vagyonkoncentráció.
Ha a vagyon éves növekedési ütemét vetjük össze, akkor látható, hogy az utóbbi években a privátbanki vagyon sokkal nagyobb ütemű növekedést produkált itthon, mint a lakossági megtakarítások.
Érdekes adat, hogy az utóbbi 10 évben a privátbanki vagyon közel triplázódott, míg a lakosság nettó pénzügyi megtakarítása 2,6-szoros növekedést mutat.
Azt is megnéztük, hogy a háztartások megtakarításának éves növekményéből mekkora részt tett ki a privátbanki vagyon növekedése. Az alábbi ábrán látszik, hogy ez az arány 2019-ben volt a legmagasabb, akkor a lakosság megtakarításainak éves növekményének több mint 20%-át magyarázta a privátbanki vagyon bővülése, tavaly pedig ez 16% környékére mérséklődött. 2019-ben egyébként a kiugróan magas adatot magyarázhatja, hogy nagyon jó évet zártak a tőkepiacok, így privátbanki oldalon is sokat segíthetett ez a vagyonépítésben.
Már csak amiatt is, mivel a privátbanki portfóliónak egy jóval nagyobb részét teszik ki a részvények, mint a teljes lakossági megtakarításoknak, emellett a szintén kockázatosabbnak minősülő befektetési alapok is nagyobb arányban képviselik magukat a vagyonosabb réteg befektetései között. Ezzel szemben a készpénz és bankbetét aránya a lakosság nettó megtakarításának harmadát tette ki tavaly, de a korábbi években is hasonló aránnyal bírt a kategória.
A fenti adatokhoz egy további, de annál fontosabb kiegészítés, hogy bár látszólag a privátbanki vagyon „csupán” 12%-át teszi ki a lakossági nettó vagyonnak, ennél jóval nagyobb koncentrációval érdemes számolni. Már csak amiatt is, mivel a Knight Frank elemzése szerint Magyarországon közel 30 ezer embernek volt tavaly legalább 300 millió forintja (egymillió dollárja), igaz, ez a teljes vagyont jelenti. Ez azt jelenti, hogy ennek
a közel 30 ezer embernek együttesen összesen minimum 8977 milliárd forintnyi vagyona volt, tehát több, mint a privátbanki felmérésünkben szereplő 6500 milliárd.
Ez is mutatja, hogy a magyar gazdagok közül sokaknak van olyan vagyoneleme, amely nem képezi a privátbanki vagyon részét, ezek már a pénzügyi vagyonon túlmutató elemek (pl. ingatlan, műtárgy, egyéb vagyontárgy). Továbbá a pénzügyi vagyonon belül is vannak/lehetnek olyan elemek, amelyek nincsenek privátbanki szolgáltatóknál.
Összességében tehát a magyar háztartásoknál látott tavalyi vagyonnövekmény jelentős része is vélhetően a vagyonosabb családoknál csapódott le, még ha ez nem is képezi közvetlenül a privátbanki vagyon részét.
Címlapkép: Shutterstock
