Megugrottak az államadósságok az EU-ban
Az Eurostat friss, 2020-ra vonatkozó számai szerint tavaly Franciaország, Olaszország és Németország konszolidált bruttó államadóssága volt a legmagasabb az EU-ban, ebben a három országban haladja meg egyedül a 2 ezermilliárd eurót az államadósság mértéke (amíg EU-s tagország volt, az Egyesült Királyság is ott volt a top3-ban).
A tavalyi adósságszámokra érezhetően rányomta a bélyegét a koronavírus, nincs olyan ország a listán, ahol egy év alatt ne nőtt volna az államadósság.
Magyarország a maga 106 milliárd eurójával nagyjából a középmezőnyben foglal helyet, nálunk mintegy 11 milliárd euróval nőtt a bruttó adósság egy év alatt:
Őrizzük az első helyet
Az Eurostat adataiból az is kiderül, hogy a teljes államadósságból mekkora részt birtokolnak a háztartások és az őket segítő nonprofit intézmények. Magyarország, ahogy egy éve, most is az előkelő harmadik helyen van az uniós rangsorban, a magyar háztartásoknál több államadósságot csak az olaszok és a portugálok birtokolnak.
Az olaszoknál úgy tűnik, sikerült a korábbi év adathibáját javítani, bár ez alapján is volt némi visszaesés a háztartások által birtokolt adósságállományban, Portugáliában pedig stagnált az állomány.
Magyarországon jelentősebb állománynövekedést 2019-ben lehetett megfigyelni, egyértelműen a szuperállampapír elindulása miatt, a MÁP+-hatás tavaly már nem volt számottevő, de így is nálunk nőtt a legnagyobb mértékben a lakosság kezében lévő adósságállomány a dobogós helyezettek között.
A teljes listán pedig összegében a lengyel, ír és román lakosság államadósság-állománya nőtt a legtöbbet egy év alatt:
Amennyiben az arányokat nézzük, Magyarország az első a sorban: a tavalyi adatok szerint jócskán őrizzük vezető helyünket, így a magyar lakosság kezében van arányaiban a legtöbb államadósság az EU-n belül, 24%-kal.
Érdemes azért megjegyezni, hogy ez a 24% visszaesést mutat a 2019-eshez 27%-hoz képest, ami visszavezethető javarészt arra, hogy a MÁP+ piaca érezhetően telítődik, másrészt a pandémia is befolyásolta a számokat, az emberek kevesebb megtakarítást helyeztek el lakossági állampapírokban tavaly.
Hasonló trendet lehet megfigyelni Máltában is, ahol a korábbi, 23% fölötti lakossági arány 19%-ra csökkent, a harmadik helyezett Portugáliánál is visszaesést lehetett látni. Tíz százalék feletti aránnyal a listán ezeken az országokon kívül csak Írország van.
Vannak a listán olyan országok is, nem is kevés, ahol a lakossági állampapír-vásárlás egyáltalán nem honosult meg, 14 tagországban a lakossági arány nem haladja meg az 1%-ot sem a teljes államadósságon belül.
A régiós országok közül ugyanakkor a lengyel, a román és a cseh lakosság a pandémia övezte egy évben is növelni tudta az államadósságon belüli tulajdonosi arányát:
A hosszabb lejáratok dominálnak
További bontást lehet megnézni arról is, hogy a háztartások által tartott államadósság hogyan oszlik meg az egy évnél rövidebb és hosszabb lejáratú papírok között.
Ez esetben jól látszik, hogy a máltai 19%-ot szinte teljes egészében az egy évnél hosszabb lejáratok teszik ki, míg Magyarországon a 24%-ból 3,5%-ot a rövidebb futamidők alkotnak. Nem meglepő módon itthon a hosszabb lejárat felé való elmozdulás volt az igazán szembetűnő: 2018-ban a lejárati szerkezet 11%-9% arányban a rövidebb lejáratok felé tolódott el, 2019-ben a szuperállampapír megjelenésével viszont a hosszabb lejáratú papíroké lett a főszerep.
További érdekesség, hogy a hosszabb lejáratok aránya szinten maradt, tehát a tavalyi csökkenést egyértelműen a rövidebb lejáratok leépítése adta.
A magyarnál nagyobb rövid lejáratú arány a portugáloknál és az íreknél van a vizsgált országok között, utóbbinál nagyjából egyensúlyban van a rövidebb és hosszabb lejárat a háztartásoknál.
Nemrég írtunk arról, hogy az EU-s tagállamok államadósság-állományának mekkora hányada jár le egy éven belül, azaz mekkora finanszírozási igényt generál rövid távon a kihelyezett kötvényállomány:
Címlapkép: Getty Images
