Előfizetői tartalom

Ez a krízis a koronavírusnál és a háborúnál is nagyobb pusztítást okozhat, ha nem lépünk időben

Mohos Kristóf
Egy forró júliusi délutánon másfél percig folyatni a csapot, csak hogy jéghideg vizet kortyolhassunk a kánikulában - kéz a szívre, valószínűleg mindenki legalább egyszer elkövette idén ezt a világ számos országában elképzelhetetlen és felháborodásra okot adó tettet, és kisebb-nagyobb szégyenérzettel élvezte is a frissítőt. Bármennyire is elképzelhetetlen ez még számunkra, de a tiszta ivóvíz egy egyre szűkösebben elérhető luxus világszerte, és ha hinni lehet a kereslet és kínálat jövőbeli drasztikus szétválásának - márpedig miért ne lehetne -, akkor bizony pár éven belül mi is meg fogjuk inni a meleg csapvizet (vagy betesszük a hűtőbe). A világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezete, a WWF szerint világszerte mintegy 1,1 milliárd ember nem jut jelenleg vízhez, és összesen 2,7 milliárd ember az év legalább egy hónapjában vízhiánnyal küzd - de mégis mi okozta ezt az elképesztő vízhiányt, mitől csökken drasztikusan a kínálat és miért nő nagy mértékben a kereslet? Milyen hatása lehet mindenek a hétköznapjainkra, na meg az egyre tarthatatlanabb energiakrízisre? Többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ elemzésünkben.

A keresleti oldal A legújabb előrejelzések szerint 2025 és 2050 között naponta több mint 3,4 milliárd liter plusz vízre lesz szükségünk - Stuart Sampson, a brit Környezetvédelmi Ügynökség munkatársa szerint 2050-re a világ lakosságának több mint fele az év legalább egy részében súlyos vízhiányt fog tapasztalni. A túlnépesedés körülménye mellett a gazdasági fejlődés...

Kedves Olvasónk!

Az Ön által keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.

Cikkarchívum előfizetés

1 943 Ft / hónap

  • Portfolio.hu teljes cikkarchívum
  • Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái