tűzifa kályha
Befektetés

Eszeveszett tempóban égeti az infláció a magyarok megtakarításait

Palkó István
Duplán rosszul jár a magyar lakosság megtakarítással rendelkező mintegy 40%-a az inflációval: utoljára 2015 elején tudtak olyan keveset megtakarítani a háztartások, mint az idei harmadik negyedévben, másrészt a meglévő megtakarítások reálértékét is több mint 10%-kal csökkentette év eleje óta a fogyasztói javak drágulása. A negyedév fontos fejleménye volt az állampapírok térvesztése a befektetési alapok javára.

Elég a pénzünk

Számos érdekesség kirajzolódik az MNB pénteken közzétett előzetes pénzügyi számlák statisztikáiból. A nyers adatok alapján látszólag minden szép és jó: most először átlépte a 80 ezer milliárdot a családok bruttó (vagyis adóssággal nem csökkentett) pénzügyi eszközeinek állománya, és egy év alatt 9,4%-ot gyarapodott.

Ha viszont a számok mögé nézünk, már nem ilyen fényes a kép. A harmadik negyedévben olyan kevés új pénzügyi eszköz képződött (109 milliárd forintnyi nettó tranzakció), amire 2015 eleje óta nem volt példa.

Leválogattuk a statisztikából azokat a pénzügyi eszközöket, amelyeket megtakarításnak tekinthetünk. Ez alapján tavaly év vége óta a tavalyi egész éves 12,4%-kal szemben idén az első kilenc hónapban már csak 3,8%-kal nőtt a megtakarítások állománya. Ha pedig a tavaly december és idén szeptember vége között végbement inflációval is korrigáljuk a számokat, akkor a megtakarítások reálértékében 11,7%-os csökkenést látunk.

Miben van a pénzünk?

A legtöbb pénzt folyószámlán tartja a lakosság, miután 2021-ben visszavették az állampapíroktól az elsőbbséget. A második helyen az állampapír, a harmadik helyen a készpénz áll. A három közül idén eddig a készpénzállomány gyarapodott a legnagyobb mértékben, az állampapírok állománya viszont már csökkent.

Állampapírból csaknem 400 milliárd forinttal többet adott el a lakosság idén, mint amennyit vásárolt. Ezzel szemben 100 új forintból 35 forint befektetési jegybe, 25 készpénzbe, 24 tőzsdei részvénybe, 16 pedig folyószámlára áramlott, miközben 20 forint elhagyta az állampapírpiacot.

Alábbi ábránkon azonban jól látható, hogy az értékesítés felpörgése az alapkezelőknél és a brókercégeknél nem járt együtt pozitív átlaghozamokkal: átértékelődési szempontból a lakosság jelentős (döntően nem realizált) veszteséget ért el a tőzsdén, és kisebbet a befektetési alapoknál. Ebből a negatív trendből sajnos a nyugdíjpénztári megtakarítások és az életbiztosítások sem maradtak ki.

Az életbiztosítások értékesítésére egyébként nem lehet panasz: az első három negyedévben több pénz áramlott ezekbe, mint 2008 óta az év egészében bármikor, és jó esély van rá, hogy a tavalyi év teljesítményét sikerül túlszárnyalni. A nyugdíjpénztárakról ez nem mondható el, de például a járvány előtti utolsó évhez, 2019-hez képest már most jobban állnak ők is.

Alábbi ábránkon jól látható feketével a harmadik negyedév egyik legnagyobb sztorija: állampapírból befektetési alapba súlyozott át a befektetők egy része. Ez nyilván azzal magyarázható, hogy az ÁKK viszonylag későn, csak szeptember végén szabta kedvezőbbre lakossági állampapír-kínálatát, így ez a lépés a harmadik negyedéves nettó értékesítési számokat már nem „mentette meg.” Az állampapírok térvesztésére és a befektetési alapok térnyerésére reagált ugyanakkor a kormány is a betéti kamatokat korlátozó hétfői bejelentésével:

Az infláció hatása a megtakarításokra

Ahogy korábban már írtunk róla, a közvetlen első körös hatás kettős:

  • A meglévő megtakarítási állomány (stock) reálértéke csökken, vagyis egyre kevesebbet ér a megtakarítás akkor, amikor fogyasztásra vagy beruházásra (pl. lakásfelújítás) akarjuk fordítani.
  • Amikor drágulnak a javak, a fogyasztást nem érdemes későbbre halasztani, a fogyasztási és a beruházási javak egyre többe kerülnek, így ugyanakkora jövedelemből kevesebb marad megtakarítani (flow). Csökken a jövedelem megtakarításra fordított aránya (megtakarítási ráta), és könnyen átfordulhat negatív tartományba is, vagyis elkezdjük felélni a megtakarításunkat. A negatív megtakarítási flow pedig nominálisan is csökkenő stockot jelent.

Utóbbi jelenséget mutatja az MNB legutóbbi Inflációs jelentésében szereplő alábbi ábra, amely alapján a megtakarítási ráta már csökken: jelenleg 7% körüli a tavalyi év egészére jellemző 9-10%-kal szemben. A mélypontot 5% környékén jövőre érheti el.

Címlapkép: Getty Images

Találd meg a neked való befektetési alapot!
üresrégiház
bét
autowallis 2022_3
virág judit galéria leleplezés
2022. november 30.
Agrárszektor Konferencia 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Könyvelő munkatárs

Könyvelő munkatárs
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Díjmentes online előadás
December eleji részvénymustra, aktualitások, grafikonok, értékeltségek.
virág judit galéria leleplezés