parlament eső hidegfront omsz
Befektetés

Siralmas nyugdíjszámok érkeztek, Magyarország a sor végén kullog

Árgyelán Ágnes
Közzétette az OECD a végleges számokat a 2021-es nyugdíjvagyonokról, ezekből többek között kiderül, hogy bár a világban nőtt a nyugdíjmegtakarítások értéke, ennek legnagyobb részét hét ország tudja magáénak. Nem meglepő módon azokban az országban a legmagasabb a nyugdíjpénztári részvétel, ahol kötelező beléptetéses rendszer működik, Magyarországon a munkaképes korú lakosság mindössze 18,6%-ának volt önkéntes nyugdíjpénztára 2021-ben. Ha a pénztári befizetéseket nézzük, Magyarország teljesít a legsiralmasabban az OECD-országok között. Az elmúlt években a nyugdíjhozamokban sem remekeltünk, igaz, 10 éves időtávon azért még mindig pozitív a nyugdíjra gyűjtők reálhozama itthon.
A kormány öngondoskodási piacon tervezett lépéseivel külön panelbeszélgetésben foglalkozunk a Portfolio szerdai, Biztosítás 2023 konferenciáján. Ne maradj le róla, jelentkezz még ma!

Közel 60 ezermilliárd dollárnyi nyugdíjvagyon

A tőkefedezeti és magánnyugdíjprogramok világszerte jelentős vagyont halmoztak fel, az OECD által közölt számok szerint a nyugdíjvagyon 2021 végén 58,9 ezermilliárd dollárt tett ki az OECD-ben, ami több mint 7%-os növekedést jelent 2020 végéhez képest, amikor a nyugdíjvagyon az OECD-ben 54,3 ezermilliárd dollár volt.

Abszolút értékben a legnagyobb nyugdíjra képzett összegek Észak-Amerikában (Kanada és az Egyesült Államok), Nyugat-Európában (Hollandia, Svájc és az Egyesült Királyság), Ausztráliában és Japánban vannak, e hét országban meghaladta az ezermilliárd dollárt ez az érték.

oecd 1
Forrás: OECD

Az OECD teljes nyugdíjvagyonának több mint 90%-át tehát hét ország birtokolta. Az OECD-n belül az Egyesült Államok rendelkezik a legnagyobb nyugdíjpiaccal 40 ezermilliárd dolláros értékével, ami az OECD-terület teljes nyugdíjvagyonának 67,3%-át adja. A második legnagyobb összeget az Egyesült Királyság tudhatja magáénak 3800 milliárd dollárral, majd jön Kanada 3200, Ausztrália 2300, Hollandia 2100, Japán 1500 és Svájc 1400 milliárd dollárral.  

oecd 2
Forrás: OECD

Milyen nyugdíjprogramok léteznek a világban?

A tőkefedezeti vagy magánnyugdíjrendszerben való részvétel lehet kötelező, önkéntes vagy automatikus beléptetéssel ösztönzött. A munkáltatókat törvény kötelezheti arra, hogy nyugdíjprogramot hozzanak létre alkalmazottjaik számára, akiknek aztán csatlakozniuk kell a programhoz (pl. Finnország, Norvégia, Svájc). Dániában, Hollandiában és Svédországban a jogszabályok nem írják elő a munkáltatók számára, hogy munkavállalóik számára foglalkoztatói nyugdíjprogramot hozzanak létre. Ezekben az országokban azonban a programban való részvétel kvázi kötelező, az ezt szabályozó kollektív szerződéseken keresztül. Néhány latin-amerikai és európai ország nem követeli meg a munkáltatóktól, hogy dolgozóik számára foglalkoztatói nyugdíjprogramot hozzanak létre, de megkövetelik a munkavállalóktól, hogy csatlakozzanak egy általuk választott magánnyugdíjpénztárhoz (pl. Chile, Kolumbia és Mexikó) vagy egy állami finanszírozású nyugdíjpénztárhoz (pl. Dánia).

Ezzel szemben számos más országban (pl. Ausztriában, Csehországban és Franciaországban) a munkáltatókat nem kötelezik sem foglalkoztatói nyugdíjprogram létrehozására, sem a munkavállalókat egyéni nyugdíjszámla nyitására. Vannak olyan országok is, amelyek enyhébb kényszerrel ösztönzik a munkavállalókat arra, hogy automatikus beléptetéssel vegyenek részt a nyugdíjprogramban (Észtország, Litvánia, Új-Zéland, Lengyelország, Törökország, Új-Zéland és az Egyesült Királyság). Ezekben az országokban általában a munkáltatók feladata, hogy bizonyos feltételek mellett beírassák munkavállalóikat egy nyugdíjprogramba. A munkavállalóknak azonban lehetőségük van arra, hogy bizonyos időn belül kilépjenek a programból.

Vannak vegyes lehetőségek is, amikor az egyének egyidejűleg több különböző típusú programban is részt vehetnek. Előfordulhat, hogy kötelezően részt kell venniük egy, a munkahelyükön keresztül elérhető nyugdíjprogramban, és önkéntesen hozzájárulhatnak egy olyan nyugdíjkasszához is, amelyet saját maguk nyitottak meg.

Az OECD jelentése azt írja, a nyugdíjprogramokban az aktív korú lakosság aránya általában viszonylag magas, ha a részvétel kötelező. A kötelező nyugdíjprogramok a munkaképes korú népesség több mint 75%-át fedik le a 30 OECD-s és nem OECD-ország közül 15-ben, ahol létezik ilyen program. Több észak-európai országban, mint Dániában, Finnországban, Izlandon, Lettországban és Svédországban, a munkaképes korú lakosság csaknem egésze részt vesz kötelező nyugdíjprogramban.

A nyugdíjprogramok lefedettsége nem egyenletes az olyan országokban, ahol a munkavállalókat automatikusan beléptetik, ugyanakkor lehetőségük van a kilépésre. Új-Zéland a kötelező rendszerrel rendelkező országokhoz közeli lefedettségi arányt ért el: 2021-ben a munkaképes korú lakosság 80,8%-a rendelkezik KiwiSaver-tervvel. Az Egyesült Királyságban, ahol a munkáltatók 2012 óta kötelesek automatikusan beléptetni minden jogosult munkavállalót, a munkavállalási korú népességen belül alacsonyabb, de 50% feletti a foglalkoztatói nyugdíjrendszerrel rendelkező munkavállalók aránya. Ezzel szemben Lengyelországban (11%) és Törökországban (13,4%) alacsonyabb az automata beléptetési rendszerek lefedettsége, ami valószínűleg a lakosságnak a rendszerekbe vetett bizalmatlanságából fakad (itt érdemes megjegyezni, hogy a lengyel PKK program lefedettsége a munkaképes korú lakosság körében már 35% a frissebb, tavalyi adatok szerint).

Az önkéntes nyugdíjpénztárakban való részvétel szintén változó az egyes országokban. Németországban és Írországban a munkavállalók több mint fele, Belgiumban, Csehországban, Japánban és Lengyelországban pedig a munkaképes korú lakosság több mint fele rendelkezik önkéntes nyugdíjpénztári tagsággal. Ezen országok egyike sem rendelkezik olyan kötelező programmal, amelyekben a teljes munkaképes korú lakosságnak be kell fizetnie a járulékokat, így itt a nyugdíjcélú megtakarítás csak önkéntes részvétel révén lehetséges.

Magyarország is ezen csoportok sorába tartozik, nálunk a munkaképes korú lakosság 18,6%-ának volt önkéntes nyugdíjpénztára 2021-ben.

oecd 3
Forrás: OECD

A sor végén kullogunk

Ha a befizetéseket nézzük, Magyarország siralmasan teljesít az OECD-országok között.

A tőkefedezeti és magánnyugdíjrendszerekbe történő befizetések teljes összege függ a hozzáféréssel rendelkező és a rendszerhez csatlakozó emberek arányától, a ténylegesen befizetők arányától, valamint a nevükben vagy közvetlenül általuk teljesített befizetésektől (előfordulhat olyan, hogy a nyugdíjpénztári aktív tagok aránya kisebb, mint a teljes taglétszám, mivel vannak olyanok, akik bár tagjai egy nyugdíjprogramnak vagy pénztárnak, befizetéseket nem allokálnak ide rendszeresen).

Az adatok rávilágítanak arra, hogy a legnagyobb összegű befizetéseket 2021-ben a kötelező nyugdíjprogramokkal rendelkező joghatóságokban regisztrálták. A legnagyobbak a hozzájárulások Izlandon (a GDP 10,5%-a), Dániában (9%), Svájcban (8,3%) és Ausztráliában (6,9%) voltak.

A tagországok közül Magyarországon volt a legalacsonyabb a nyugdíjpénztárakhoz való hozzájárulás mértéke a GDP-hez viszonyítva.

Legutóbb az alábbi cikkünkben fejtettük ki, mi a baj a magyar nyugdíjrendszerrel és miért lenne fontos minél hamarabb kiépíteni a munkáltatói lábat a nyugdíjcélú megtakarításoknál:

oecd 4
Forrás: OECD

Az alábbi ábra azt mutatja, hogy az egy tagra jutó járulékok legnagyobb összegét Ausztráliában, Kanadában és Svájcban fizették be (az egy tagra jutó átlagbér 12%-át vagy annál többet). Más országokban, például egyes latin-amerikai országokban (pl. Mexikóban) az egy tagra jutó járulékok az átlagbérhez viszonyítva alacsonyabbak, ami annak tudható be, hogy egyesek nem fizetnek járulékot a nyugdíjrendszerbe (még akkor sem, ha van ilyen rendszerük). Az ábra szerint Magyarországon valamivel több mint az átlagbér 2%-át fizetik be nyugdíjpénztárba a tagok, amivel ugyancsak a lista gyengébbik felén foglalunk helyet.

Forrás: OECD

A magyar nyugdíjhozamok sem remekeltek

A nyugdíjprogramok és pénztárak 2021-ben a 70 adatszolgáltató joghatóság közül 41-ben pozitív reálhozamot értek el, ennek átlaga az OECD-ben 3% volt. Voltak olyan országok a nagyobb nyugdíjpiaccal bírók közül, amelyek átlag feletti reálhozamot tudtak felmutatni, ilyen volt Ausztrália (10,8%), Kanada (5%), Svájc (6,2%) és az Egyesült Államok (3%). Az OECD-országok közül a legjobb hozamokat Lengyelországban és Costa Ricában érték el, a lengyeleknél a nyugdíjalapok esetében 15,5%-os, Costa Ricában pedig 12,3%-os volt a teljesítmény a vizsgált évben.

Ezzel szemben az OECD-övezetben a nyugdíjalapok a legalacsonyabb reálbefektetési hozamot Törökországban (-9,7%) regisztrálták, ahol az infláció elérte a 36,1%-ot.

Magyarország is nagyon rosszul teljesített a reálhozamokat felvonultató listán, Törökország és Csehország után a harmadik legrosszabb hozamokat tudtuk felmutatni az OECD-országok között 2021-ben.

Ebben szerepet játszhat az is, hogy a vizsgált évben Magyarországon 5,1%-os infláció volt, emellett a magyar nyugdíjportfóliók részvénykitettsége is elmarad az OECD-átlagtól (lásd lentebb).

Mivel a nyugdíjcélú megtakarítások hosszú távú befektetések, érdemes azt is megnézni, hogy ezek a teljesítmények hogyan néznek 10 vagy éppen 20 éves időtávlatban. Az alábbi ábra szerint 10 éves időtávon a magyar nyugdíjpénztárak reálhozama már bőven a pozitív tartományban mozog:

oecd 7
Forrás: OECD

Sajnos a 2022-es év sem hozott túl sok jót a hozamok szempontjából, itthon a nyugdíjpénztárak a részvény- és kötvénybefektetések rossz teljesítményét is megszenvedték. Erről bővebben itt írtunk:

Főként kötvényekben van a nyugdíjvagyon

Az adatokból kiderül az is, hogy a nyugdíjalapok portfóliójuk 48,1%-át kötvényekben, 26,1%-át pedig részvényekben tartották átlagosan az OECD és nem OECD-országokat is figyelembe véve.

Ugyanakkor az is látszik, hogy több ország is, köztük a nagyobb nyugdíjpiacok, inkább a részvénybefektetéseket részesítették előnyben. Ilyen volt Ausztrália, Kanada, Hollandia, Svájc és az Egyesült Államok. Érdekesség, hogy a vizsgált országok mintegy kétharmadában 2021-ben nőtt a részvények aránya a nyugdíjportfóliókban.

A készpénz és a betétek szintén hagyományos eszköznek számítanak a nyugdíjalapok portfóliójában, 2021 végén átlagosan a nyugdíjalapok állományának 9%-át tették ki. Azonban a vizsgált országok valamivel több mint felében megfigyelhető volt a nyugdíjpénztári eszközök készpénzben és betétekben való részesedésének csökkenése 2021-ben.

Magyarországon is elsősorban az államkötvények alkotják a nyugdíjportfóliók jelentősebb részét, a részvények az állampapírok 55%-ához képest csak 31%-ot képviselnek.

A kormány öngondoskodási piacon tervezett lépéseivel külön panelbeszélgetésben foglalkozunk a Portfolio szerdai, Biztosítás 2023 konferenciáján. Ne maradj le róla, jelentkezz még ma!

Címlapkép: Getty Images

Találd meg a neked való befektetési alapot!
Putyin-Hszi Jinping talalkozo Moszkva
tankok tankok harckocsi stock
idős, nyugdíjas, ház, terasz, napsütés, kert

Holdblog Whatever it takes!

- Baj van a bankokkal! - Honnan tudod? - Honnan tudnám?! De esik az árfolyamuk. - De miért esik? - Mert baj van a bankokkal.... The...

Tematikus PR cikk
2023. május 4.
Hitelezés 2023
2023. május 10.
Gen Z Fest 2023
2023. április 25.
Sustainable Tech 2023
2023. április 18.
Vállalati Energiabeszerzés 2023
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Portfólió menedzser

Portfólió menedzser
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Mit mutatnak a grafikonok? Hogyan lehet a technikai képet egy értékalapú befektető szemléletével ötvözni?
Ez is érdekelhet
GettyImages-1364634066