Számos érdekesség kirajzolódik az MNB előzetes pénzügyi számlák statisztikáiból. A nyers adatok alapján látszólag minden szép és jó: megközelítette a 86 ezer milliárdot a családok bruttó (vagyis adóssággal nem csökkentett) pénzügyi eszközeinek állománya, miután az év első három hónapjában 2,5%-ot gyarapodott.
Ha viszont belegondolunk, ez a nominális növekedési adat is jóval alacsonyabb az inflációnál. Ha leválogatjuk a szűkebb értelemben megtakarításnak tekinthető pénzügyi eszközöket (kivesszük például a céges érdekeltségeket, lásd ábránk lábjegyzetét), akkor már csak 2,1%-os nominális növekedést láthatunk. Ha pedig az inflációval is korrigálunk, az jön ki, hogy a
A LAKOSSÁGI MEGTAKARÍTÁSOK REÁLÉRTÉKE A TAVALYI EGÉSZ ÉVES 14,7% UTÁN 1,8%-KAL CSÖKKENT AZ IDEI ELSŐ NEGYEDÉVBEN.
2022 végén még folyószámlabetétben tartotta a legtöbb pénzt a magyar lakosság, 2023. március végén viszont már állampapírban. Változás volt a harmadik helyen is: a készpénz helyét a befektetési alapok vették át, mutatva a hozamvadászat és a kockázatvállalás erősödését.
A jegybank adatai azt mutatják, hogy a megtakarítási képességre nehezedő inflációs nyomás ellenére a pénzügyi eszközök nettó tranzakciós változása az idei első negyedévben még erősebb is volt, mint egy évvel korábban, az orosz-ukrán háború kezdetének árnyékában.
A legnagyobb haszonélvezői ennek az állampapírok voltak, elsősorban a 16%-os éves kamatozású PMÁP vonzotta a befektetőket. Rögtön az állampapírok után a befektetési alapok következtek. Elmondható, hogy
nettó 100 forintnyi pozitív megtakarítási tranzakcióból 71 forint állampapírba, 43 forint pedig befektetési alapba áramlott az első negyedévben, miközben a folyószámlákról 32 forint, készpénzből pedig 13 forint távozott.
A tranzakciók mellett az átértékelődések is mozgatták természetesen a megtakarítások állományát. A devizamegtakarítások forintértékére a forint erősödése negatív hatással volt, ez látszik a folyószámlabetétek 116 milliárd forintos negatív átértékelődésén is. A tőkepiaci környezet viszont ezúttal nem volt jelentős hatással a megtakarítások változására, nagyjából semleges hatása volt. Ez látszik a tőzsdei részvények, az életbiztosítások és a nyugdíjpénztári megtakarítások meglehetősen alacsony, enyhén pozitív átértékelődésén.
Az öngondoskodási termékek közül az életbiztosításokba 22, a nyugdíjpénztári megtakarításokba 11 milliárd forintnyi friss pénz áramlott az első negyedévben. Előbbi gyengébb, utóbbi erősebb adat az előző év első negyedévéhez képest.
A tranzakciók és az átértékelődések eredőjeként a megtakarításokon belül nőtt az állampapírok és a befektetési alapok súlya.
Míg a befektetési alapok új csúcson vannak (legalábbis 2019 elejéig visszatekintő adatsorunkban), addig az állampapírok még messze nem érték el a koronavírus-járvány előtti 25%-os súlyukat az általunk megtakarításnak tekintett pénzügyi eszközökön belül.
Címlapkép: Shutterstock
