Kijöttek az EU-s szintű háztartási vagyonfelmérések legfrissebb adatai. Az EU-ban háromévente elvégzik a háztartási vagyonfelmérést (Household Finance and Consumption Survey, HFCS), eddig négy hullámban zajlott le adatgyűjtés (2010, 2014, 2017, 2021). Megnéztük, hogy a korábbi évek adatgyűjtései alapján hogyan alakult a magyarok vagyona EU-s összevetésben, de elég elszomorító képet kapunk:
2021-ben a magyarok nettó átlagvagyona 105 ezer eurót tett ki, ezzel pedig a sor végén kullogunk, nálunk csak a lettek és a litvánok végeztek rosszabb helyen az uniós tagországok között.
Jó hír viszont, hogy 2017-hez képest javulást látni, de az összesített rangsor esetében ez nem sokat segített a pozíciójavításban.
Nem meglepő módon EU-szerte igaz, hogy a magasabb jövedelmi osztályban lévők átlagvagyona a legmagasabb.
Magyarországon a leggazdagabb 10% nettó átlagvagyona közel 490 ezer eurót tett ki 2021-ben, ami mintegy 188 millió forintnak felel meg, mindeközben a legszegényebb 20% esetében ez kevesebb, mint 2 millió forint.
(Az ábrán nem szerepeltetjük Luxemburgot, mivel átlagon felüli adatai nagyon eltorzítanák az adatsort.)
Korcsoportok szerinti bontásban is érdekesek a vagyoni adatok, a legtöbb EU-s országban az 55-64 év közöttiek rendelkeznek a legmagasabb átlagvagyonnal. Magyarországon ez a 45-54 év közöttiekre igaz:
A felmérés betekintést enged abba is, milyen reáleszközökkel rendelkeznek az uniós háztartások. Érdekes például, hogy
a lakóingatlanok tulajdonlása esetén Magyarország ott van a top 3-ban,
nálunk csak a szlovákok és a litvánok esetében magasabb a lakással/házzal rendelkezők aránya az EU-ban, miközben a németeknél a legalacsonyabb ez az arány:
Ha már reáleszközök, magas az EU-n belül azon háztartások aránya is, amelyek autóval rendelkeznek, Magyarország ebben a sorrendben már csak a legvégén kullog 61%-kal. A legtöbben Ciprusban, majd Máltán rendelkeznek gépjárművel.
A pénzügyi eszközök oldaláról is megvizsgálták a háztartások vagyonát, és amivel szinte minden EU-s háztartás rendelkezik, az a bankbetét (ezek között vannak a látra szóló és lekötött betétek is). Több olyan nyugati ország is van a listán, ahol a háztartások mindegyikének van bankbetétje:
A befektetési jegyek kapcsán a magyar háztartások jócskán elmaradnak az eurózóna közel 13%-os átlagától. Itthon a háztartások csupán 3,5%-a rendelkezik befektetési alappal, miközben nyugaton ez sok esetben 20% felett van:
Legalább a kötvények terén ott vagyunk a top 5-ben, a magyar háztartások 9%-a rendelkezik valamilyen kötvénybefektetéssel, ami ez esetben a lakossági állampapírokat jelenti java részben. Nálunk csak az ír, olasz és máltai háztartások rendelkeznek nagyobb arányban kötvénnyel. Tegyük hozzá, hogy ezen országok mindegyikében ugyancsak jelentős piaca van a lakossági állampapíroknak.
A tőzsdei részvények birtoklása terén nem remekelünk, a magyar háztartások alig 2%-ának van részvénye, holott az eurózóna átlag 11%.
Nem olyan rossz azonban a helyzet a nyugdíjmegtakarítással és/vagy életbiztosítással rendelkező magyar háztartásokat tekintve, ezen a téren nagyjából a középmezőnyben vagyunk 17%-kal, igaz, az eurózóna átlagától így is jócskán lemaradva:
Összehasonlításképp az alábbi ábra a pénzügyi eszközök típusának megoszlását mutatja a pénzügyi eszközökön belül. Látható, hogy legnagyobb aránnyal gyakorlatilag minden országban a bankbetétek rendelkeznek, ezt a legtöbb helyen a nyugdíj-előtakarékossági eszközök követik, majd a befektetési jegyek:
Címlapkép forrása: Shutterstock
