Miért esett rád a választás a vezérigazgatói posztra, és nem Móricz Dánielre vagy Cser Tamásra?
Szabó Balázs: Móricz Dániel és Cser Tamás tulajdonosok, a portfóliókezelés vezetői. Hogy miért nem ők, arra egyszerű a válasz: jól érzik magukat a jelenlegi pozíciójukban, nem merült fel bennük, hogy vezérigazgatók legyenek.
Ezek szerint benned felmerült.
Sz. B.: Igen. Bár ez már hosszú évekkel ezelőtt elindult folyamat eredménye. A tulajdonosok szerettek volna valakit, aki fiatal, lelkes, szervezeten belülről jön, és megbíznak benne, így a kinevezésem a négy tulajdonos egyöntetű döntése volt (Bilibók Botond, Cser Tamás, Móricz Dániel, Szabó László – a szerk.). A cég két core területén, a portfóliókezelésen és a privátbanki területen már nagyon régóta aktív vagyok, mindig is igyekezetem kilépni a portfóliókezelésből és a cég más területeibe is belelátni. A Holdnál a szervezeti felépítésből adódóan, mivel ez egy nagyon lapos szervezet, mindig megvolt a lehetőség, hogy ott legyek kicsit a marketingen, kicsit a privátbankároknál.
Már 8 éve itt dolgozom. Belülről a mostani kinevezés nem volt meglepetés senkinek, hiszen már régóta készültünk erre.
3-4 éve részt veszek a menedzsment megbeszélésein, egy éve vagyok vezérigazgató-helyettes, és akkor be is volt jelentve, hogy egy év múlva én leszek a vezérigazgató. Botond, az előző vezérigazgató, lényegében már fél éve átadta a vezetést.
Mi okozta a legnagyobb kihívást? Mi az, aminek az átvétele, elsajátítása máig kihívást jelent?
Sz. B.: Nincs még érdemi tapasztalatom a céges operáció bizonyos területein, a back office-szal, compliance-szel, informatikával nem foglalkoztam, ezekbe bele kell tanulnom. Fontosnak tartom, hogy ezeken a területeken a vezetőinkkel legyen egy bizalmi kapcsolat, jól tudjunk együtt dolgozni. Mindemellett viszonylag gyorsan bele kellett tanulnom abba is, hogy mi történik az alapkezelők, a kereskedelmi bankok, a megtakarítások piacán. Ezt segíti a különféle konferenciákon való megjelenés, a véráramba kerülés, illetve az, hogy két éve én tartom a kapcsolatot a partnerekkel. Fel kellett vennem a fonalat, de szerintem sikerült.
Érintőlegesen volt róla szó, de kifejtenéd bővebben, hogyan alakult a karriered a cégnél az elmúlt nyolc évben?
Sz. B.: Amikor idejöttem, azt sem tudtam, mi a különbség a két Concorde, a Concorde Értékpapír és Concorde Alapkezelő között A Hold a nevet a cég utána, csak 2017-ben vette fel. Az elejétől fogva a portfóliókezelésben Móricz Dani és Cser Tomi volt a két szakmai vezetőm. Elemzőnek jöttem ide, kaptam részvényeket, azokat kellett értékelnem a szerint, hogy jó vagy rossz befektetések. Meglepően gyorsan tudtam innen portfóliókezelői pozícióba kerülni, már 26 éves koromban azt mondták, hogy önállóan kezelhetek egy abszolút hozamos alapot. A Hold Expedíció alapot egyébként azóta is kezelem, már 5,5 éve.
Egyáltalán nem volt egyenes az utam, ezt követően volt két év, amit személyes kudarcként éltem meg a portfóliókezelésben. Sokszor nem éreztem jól magam, küzdöttem, de a siker nem jött.
Mindez a covid miatti tőkepiaci esésekben csúcsosodott ki, ekkor sokan szenvedtek el veszteséget a piacon, köztük én is. Ezt követően volt, amiben változtattam, és volt, amiben kitartottam az alap stratégiáját illetően, és most már sikerként könyvelem el, hogy az alap évesített hozama 12% körül van az elmúlt 5,5 évre nézve.
Ez lett volna az utam, hogy portfóliókezelő leszek, növelem a portfólióm méretét, de Botond úgy döntött, szeretne elmenni, 17 évig volt vezérigazgató, és keresett valakit a helyére. Bennem látta meg ezt a valakit. Akkor még nagy ugrás lett volna, hogy rögtön váltunk, így segített abban, hogy a többi területtel is együtt dolgozva jobban megismerjem az intézményi salesünket, a nemzetközi és a privátbankári piacainkat. Lassan két éve az intézményi sales stratégiai szinten közvetlenül hozzám tartozik, Tuli Péter operatív vezetése mellett.
Több területen jelen vagyok, de alapvetően portfóliókezelőként jöttem. Vezérigazgatóként ugyan elemezni már nem lesz időm, de top-down módon még kezelni fogom az alapot. A cégnek is az az érdeke, hogy az időm legnagyobb részében a cég ügyeivel foglalkozzak.
Nem sok olyan alapkezelős vezérigazgatóról hallottam, aki mindennapi feladatai mellett megtartotta volna a portfóliókezelést.
Sz. B.: Nálunk volt már erre példa, akkor még a Concorde Alapkezelőben, Szabó László is így dolgozott, ő 2006-ban köszönt le vezérigazgatóként.
Hogyan jössz ki a munkavállalókkal, hogy találod meg a hangot a dolgozókkal?
Sz. B.: Sokféle szerepből néztem már ezt a céget, kezdő elemzőként, portfóliókezelőként, most vezérigazgatóként. A legtöbb munkatársammal így elég organikusan alakult a kapcsolatom. Régebben is sokszor én hoztam össze a megbeszéléseket a privátbankárok és a portfóliókezelők között, hoztam a témákat, én mutattam be, hogy mi van a piacon, miről kéne beszélnünk. Ilyen volt például amikor az orosz alap indítását terveztük, ami végül a háború kitörése miatt nem valósult meg. Amikor megkaptam a vezérigazgatói kinevezésemet, cégen belül ez már nem volt nagy meglepetés. Talán eddig is, de most még több területen felvállalom a konfliktusokat, ahol szerintem változásra van szükség, közben igyekszem építeni az évek során kialakult bizalomra. Azt tapasztalom, hogy sokan keresnek meg különböző problémákkal a cégen belül, ennek örülök.
Milyen új irányokban gondolkodsz a cégnél, szervezeti és stratégiai szempontból?
Sz. B.: Biztosan nem célom, hogy hirtelen valami nagyon újba fogjunk, új üzletágat hozzunk létre. A Hold alap- és vagyonkezeléssel foglalkozik, nem foglalkozunk befektetési tanácsadással. Ez a sajátságos karakterisztikánk a piacon, ami szerintem nagyon jó fókuszt ad. Míg az alap egy termék, a vagyonkezelés egy szolgáltatás. Ez a Hold jövője továbbra is. Inkább a hogyan a kérdés, amiben sok változás van.
A privát vagyonkezelésben most nagy bővülést élünk meg, az elmúlt kicsit több mint egy évben hat senior privátbankár mellé érkezett öt fiatal, mentorálti rendszerben. Ilyen módon a senior bankárok és mi is át tudjuk adni a fiataloknak a Hold kultúráját, alapelveit, azt a tudást, ami felhalmozódik a portfóliókezelésben. Emellett nagyjából egy éve indult az online vagyonkezelés, így azt a tudást, amit eddig csak a tehetős emberek értek el nálunk, egy egyszerűsített formában ugyan, de át tudjuk adni a kisebb vagyonnal bíró ügyfeleknek is. Ebben a portfólióban szerepel Zsiday Viktor alapja, Cser Tamás részvénykiválasztási meglátása, Móricz Dani makro tudása összegyúrva.
A szervezetben is vannak változások. Jött két új vezető a céghez, egy marketing- és egy digitális stratégia vezető. Ezek a pozíciók erősen kötődnek az online vagyonkezeléshez és ők az én kérésemnek megfelelően jöttek a céghez.
Azt gondolom, nekünk nagyon másnak kell lenni, mint a versenytársainknak. Nincsenek fiókjaink, mint a kereskedelmi bankoknak, hozzánk biztosan nem jön be csak úgy pénz.
Azért dönt úgy valaki, hogy mi kezeljük a vagyonát, mert lát valami pluszt a Holdban. Már nemcsak a portfóliókezelésben kell hozni ezt a pluszt, és nemcsak a privátbankároknak, hanem az üzeneteinkkel is. A marketing és benne a Hold imázsa sokkal fontosabb szerepbe lépett elő, hiszen már nemcsak intézményeknek és tehetős magánembereknek kezelünk vagyont, hanem lényegében a cégnek lett egy retail lába, ami igényli, hogy legyen egy erősebb ismertségünk. Néhány éve a cég elsősorban a portfóliókezelésről és privátbankárokról szólt, most már arról is fog szólni mellette, hogy pontosan milyenek a felületeink, milyen a felhasználói élmény, hogyan tudjuk az üzeneteket átadni online módon. Bár a folyamat az elmúlt 3-4 évben elkezdődött, most még erősebben kapcsolunk rá.
Ezek szerint az online vagyonkezelésen lesz a fókusz?
Sz. B.: Ezt nem mondanám. Éppen arra kértem a marketinget, hogy az online és a privát vagyonkezelésre egyaránt fókuszáljanak. A privát vagyonkezelés a múltunk, jelenünk és jövőnk is. Itt limitáltabb számú ügyfelünk van, mivel az átlagállomány 380 millió forint, azonban a privát vagyonkezelésnél már kiépült folyamataink vannak, a privátbankár van a központban, így arra nagy hangsúlyt fektetünk, hogy a bankáraink jól képzettek legyenek, tudjanak partnerek lenni a nagyon tehetős ügyfelek számára. Azon is dolgozunk, hogy a fiatalabb privátbankáraink is beépüljenek a szervezetbe. Amikor az ügyféllel találkoznak, akkor a mentor és a mentorált együtt tárgyal, ez évekig tartó folyamat, tanulás. Szintén privát vagyonkezelés oldalon fejlesztjük a külföldi lehetőségeinket is, az ügyfeleink számára a magyar mellett osztrák és máltai struktúrákban is tudunk vagyont kezelni.
Jól értem, hogy az online vagyonkezelésben gyakorlatilag egy alapok alapja konstrukciót árultok?
Sz. B.: Technikailag alapok alapja, de a vagyonkezelés tágabb szolgáltatást jelent. Nem az alapok oldaláról fognám meg a kérdést. Amivel igazán foglalkozunk, azok a részvények és kötvények, ingatlannal nem. Amikor óvatosnak kell lenni, csökkentjük a részvényarányt, amikor meg bátornak, akkor növeljük. Ezért Móricz Dániel felel az online vagyonkezelésben. A részvényeken belül is van egy aktív részvénykitettség, ezek kiválasztásáért elsősorban Cser Tamás felel. A kötvény oldal a befektetési igazgatóhoz tartozik, tehát ezért szintén Móricz Dániel felel, illetve ott van a Citadella, amely mögött Zsiday Viktor tudása áll. A legfontosabb üzenetünk, hogy az ügyfelek hosszú távú befektetésként tekintsenek a megtakarításuk ezen részére. Közben arra is fektetünk ezentúl még nagyobb hangsúlyt, hogy az erre fogékony ügyfelek számára érthetően elmagyarázzuk, mi is történik a pénzével. Ez a pénzügyi edukáció szerintem különösen fontos.
Tehát amellett persze, hogy reméljük jó hozamokat csinálunk, és lesz belőle sok kezelt állományunk, árbevételünk, profitunk, ha ebből több ezer, tízezer embert tanul valamit, az a Hold számára is érték.
Milyenek ítéled meg most a magyar megtakarítási piac helyzetét a szabályozói elvásárokat figyelembe véve? Hogyan lehet alapkezelőként felvenni a versenyt az állampapírokkal, állami szabályozással, adókkal, torz versenyhelyzettel?
Sz. B.: Vagyonkezelési szolgáltatásban tudunk az ügyfelek számára MÁP Pluszt vagy PMÁP-ot is tartani, ilyen értelemben ez nem versenyhátrány más szolgáltatókhoz képest. Természetesen a támogatott állampapírok piaca erős versenytárs, hiszen most jó hozamokat kínál, de a jövőre nézve ez a versenytárs sokkal kevésbé tűnik erősnek. Ennek két fő oka van: az egyik, hogy a nagyon tehetős ügyfelek is maximum 25 millió forintnyi megtakarítást helyezhetnek el egy konstrukcióban szolgáltatónként, a másik, hogy 10 évre növelték a PMÁP lejáratát, ami kérdéseket vet fel a visszaváltással kapcsolatban. És van egy harmadik szempont is: az elmúlt években határozottan meg lehetett verni az állampapírok hozamát, erre jónéhány példa van az alapjaink között is.
A Hold Alapkezelőt nem lehetetlenítette el az adóváltozás, a szocho júliusi bevezetése kevéssé érintett minket, mert tartós befektetési számlán tartja szinte minden ügyfelünk a megtakarításait. Igyekszünk ezt a tudatos magatartást folyamatos kommunikációval is segíteni. Annak szintén marginális hatása van nálunk, hogy a szabályozó jobban beleszólna abba, mit kell tartani az alapokban, gondolok itt a likviditási részen belül a magyar állampapírra.
Azt gondolom ugyanakkor, hogy ennek az üzenete nagyon rossz, és a szabályozó nem is ér vele célt.
A megtakarítók nagy része így is ismeri ezt a terméket, emellett az elmúlt években a hazai háztartásoknál a befektetési jegy állomány növekedése szinte teljesen olyan alapoknál csapódott le, amikben magyar állampapírokat tartanak. Ebbe a rendszerbe belenyúlni kontraproduktív.
Felmerül az ügyfelekben, hogy biztonságos-e az állampapír, ha ennyire azt akarják, hogy csak ezt vegyük – miközben ez teljesen biztonságos.
Az ügyfelek gondolatait is inkább csak olyan irányba viszi el, hogy ilyen kockázatok mellett érdemesebb lehet külföld felé kacsintani. Ha viszont nem jönnének további változások, akkor a jelenlegi szabályozással együtt lehet élni. Ha mondjuk tudnánk, hogy 10 évig nem lesz változás, az kiszámíthatóságot adna az ügyfeleknek és az alapkezelőknek is.
Inkább az a félelem van mindenkiben, hogy nagyon gyorsan változnak a dolgok, és bármi jöhet. Ez az érzés nem teszi könnyűvé a működést.
A lakossági piac még csak most jutott el arra a szintre, hogy több pénz van állampapírban, mint bankbetétben. Ilyen piacon mennyire van még sok tennivaló?
Sz. B.: Portfóliókezelő, és nem privátbankári szemmel nézve a Hold elsősorban a részvények kiválasztásával tud segíteni az ügyfelei számára. Erre a szolgáltatásra nagy igénynek kellene lennie, hiszen a magyar megtakarítási piac szerkezete alapján nagyon kevesen tartanak részvényt. Az MNB statisztikája szerint a leggazdagabb 10 százalékból is csak 12 százaléknak volt valamilyen részvénye, de befektetési alap sem sokkal több. Ez azt jelenti, hogy még azok közül is csak nagyon kevesen tartanak részvényt, akiknek lenne rá lehetősége, holott a hosszú távú szemléletben és diverzifikált portfólióban a részvényeknek ott a helyük.
Egy olyan edukációs kérdés ez, amiben nagyon nagyot lehetne előremozdulni, ezt folytatni kell, és akkor szép lassan eredményeket érhetünk el.
Már a gimnáziumban el lehetne és kellene kezdni arról beszélni, hogy mit jelent hitelt felvenni, devizában tartani a megtakarítást, mit jelent devizahitelt felvenni, hogy legyen egy alaptudás, amire később építkezni lehet. Tegyük hozzá, hogy aki akar, az ma viszonylag könnyen hozzájut az információhoz, sokkal könnyebben, mint 15 évvel ezelőtt. Pár éve még nem volt magas az infláció, aki betétben tartotta a pénzét, az sem bukott nagyot. Most egészen más a helyzet, hiszen forintban és euróban is van már érdemi kamat, és bár még lassan ocsúdnak fel a befektetők, ha egyszer felocsúdnak, elkezdenek foglalkozni a pénzükkel. Ebben látunk változást, de egyelőre csak a magyar lakosság szűk rétegét érinti.
Ha minden így marad, jövőre megszűnik az Egyesült Államokkal kötött, kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény. Hogyan érintheti ez a befektetési alapokat? Van már erre valamilyen B terv az alapkezelőnél?
Sz. B.: A mai külpolitikai helyzetet látva ez valószínűleg nem fog megoldódni, arra kell készülni, hogy nem lesz megállapodás. Ha lenne, akkor is több évbe telne egy újat tető alá hozni. Bár fontos piaci esemény, jelenlegi tudásunk alapján a Holdat kevésbé érinti. Alapvetően befektetési alapokon keresztül dolgozunk, nem csinálunk befektetési tanácsadást. Ezeken keresztül már eddig is fizettünk az osztalékokra adót, méghozzá a magasabb, 30%-os adókulccsal, ilyen értelemben ez nem változik. A kamatoknál egy kicsit bonyolultabb lesz majd a kérdés a kötvények esetében, arra készülni kell. Erre van B terv: ha amerikai államkötvényeket nem is érné meg tartani, meg lehet csinálni azt, hogy valaki vesz egy európai, mondjuk francia államkötvényt, és az EUR/USD-t visszafedezi, köt egy forward vagy swap ügyletet. Ezzel lényegében megkapja azt a hozamot, amit egy rövidebb amerikai államkötvény vásárlása esetében megkapna.
Úgy vélem, hogy a befektetési alapokat talán kevésbé drasztikusan érinti az egyezmény megszűnése, mint közvetlenül a magánszemélyeket. A Hold egyébként az amerikai piacon kevésbé aktív, inkább az európai részvénypiacon vagyunk jelen, persze vannak amerikai részvényeink is. De az igazán érdekes kérdés az árfolyamnyereség, mivel erre eddig nem kellett adót fizetni. Jelenlegi tudásunk alapján ez nem változik, de itt még várjuk a jogi megerősítést néhány irányból. Természetesen mindenre van más megoldás is, ez esetben lehet például egy német vagy európai ETF-et venni, ami egy amerikai részvény vagy részvényindex árfolyamát követi. Nyilván nem egyszerűsíti az életet, és az is biztos, hogy nem a legegyszerűbb, legolcsóbb módon fogjuk így megvásárolni az amerikai kitettségünket, de lesz megoldás.
Ettől függetlenül nem jó érzés azt látni, hogy itt vagyunk Magyarországon, és mondjuk az S&P 500-at, a világ legfontosabb részvényindexét, adózási okokból esetleg nem éri meg egy magánszemély ügyfélnek közvetlenül megvásárolnia. Még akkor is, ha ezt ki lehet kerülni, nem jó, hogy a világ legnagyobb befektetési piacán ilyen trükköket kell alkalmazni.
Címlapkép és képek forrása: Portfolio/Stiller Ákos
