Közzétette harmadik negyedéves „előzetes pénzügyi számlák” statisztikáit az MNB, ezekből derült ki, hogy a GDP-arányos államadósság még mindig 75%-on áll, de az is, hogy
a háztartások bruttó pénzügyi eszközeinek az állománya 93 ezer milliárd forintra hízott szeptember végére, ami 9,1%-os növekedést jelent 2022 vége óta.
Szokás szerint különválogattuk azokat a pénzügyi eszközöket, amelyeket lakossági megtakarításnak tekinthetünk (így például nincsenek benne a nagy arányt képviselő céges részesedések). Ezek állománya 49 ezer milliárd forint szeptember végén, és csak idén 9,4%-kal bővült. Ez meglepően jó adat, hiszen nagyjából megfelel a 2019-2021 környékén látott első három negyedéves növekedésnek. Tavaly egész évben volt alig fele ennek a megtakarítások nominális bővülése. Ha korrigáljuk az inflációval a számokat, akkor
a tavalyi 15,3%-os visszaesés után idén már 3,2%-os növekedést látunk a lakossági megtakarítások reálértékében.
A megtakarítások piaca összességében sokkal jobban teljesít, mint tavaly ősszel sejteni lehetett. Sokkal kevésbé simították ki a háztartások a fogyasztásukat a megtakarításaik felélésével vagy gyengébb megképzésével, mint azt előzetesen sokan várták. Az MNB tavaly szeptember Inflációs jelentésében például 85,8%-os fogyasztási és 5,5%-os megtakarítási rátát jelzett előre az idei évre, ehhez képest idén szeptemberben már 83,9%-on, illetve 9,9%-on áll a becslés, a fogyasztás tehát gyengébben, a megtakarítási piac erősebben teljesít a vártnál. (A várakozáshoz képest a lakossági beruházásoknál ment végbe a legnagyobb alkalmazkodás).
A 9,9%-OS IDEI MEGTAKARÍTÁSI RÁTA A TAVALYI MÉLYPONT UTÁN KIFEJEZETTEN KEDVEZŐNEK SZÁMÍT AZ ELMÚLT ÉVTIZEDRE VISSZATEKINTVE.
Az arányszám azt mutatja, hogy rendelkezésre álló (vagyis pl. adókkal csökkentett) jövedelmük hány százalékát takarítják meg átlagosan a háztartások.
Ha lehet, még érdekesebb a megtakarítások szerkezetének a megváltozása, ami az elmúlt két év hozam- és kamatkörnyezetében bekövetkezett változások eredménye. Az infláció felerősítette a háztartási hozamvadászatot, bár még mindig túlzottnak tűnik a 0%-os kamatozású folyószámlabetétekben és készpénzben parkoltatott megtakarítások összege, így
az állampapír után még mindig a folyószámlabetét a második legfontosabb megtakarítási forma, a harmadik helyen álló befektetési alapok után pedig a készpénz következik a negyedik helyen.
Az idei évben csaknem 1000 milliárd forint áramlott ki a két kamat nélküli megtakarítási formából, miközben állampapírokban és befektetési alapokban majdnem 3500 milliárd forintnyi friss tőke kötött ki az első három negyedévben.
Abszolút összegben az állampapír (+1885 milliárd forint) az idei év eddigi nyertese a befektetési alapokkal (+1631 milliárd forint) szemben, önmagukhoz képest viszont a befektetési alapok (+32%) jobban teljesítettek az állampapíroknál (+19%).
Az állampapírok javára billenti a mérleget a PMÁP stabilan kétszámjegyű hozama (jelenleg 14,75%-os, jövő januártól várhatóan 18% feletti kamattal érhető el) és az, hogy az állampapírok július 1-jét követően is szocho-mentesek maradtak. A befektetési alapokba ezzel szemben aktívan terelik át egyes bankok az ügyfeleiket a betétek felől, hiszen ott jobban hasznosul mind a forgalmazó bankok és befektetési alapkezelőik, mind a befektetők számára az ügyfél pénze. Összességében így
100 megtakarított lakossági forintból 62 forint került állampapírba és 53 befektetési alapba, a többi megtakarítás összesített egyenlege pedig masszívan negatív volt.
Igaz ez a tőzsdei részvényekre is, amelyekből 50 milliárd forinttal többet vettek ki idén a háztartások, mint amennyit befektettek ezekbe. A pozitív oldalt képviselik viszont az életbiztosítások és a nyugdíjpénztári megtakarítások, amelyekbe egyenként 62, illetve 86 milliárd forintnyi friss pénz áramlott idén. Mivel tavaly az év egészét 81-81 milliárdos tranzakciós egyenleggel zárták, ezért
az életbiztosítások nagyjából a tavalyi évet ismételhetik meg idén, míg a nyugdíjpénztárak egyértelműen jobb évet zárhatnak a 2022-esnél.
Negyedéves bontásban a harmadik negyedév nem volt kifejezetten erős a megtakarítóknál, de máskor sem szokott az lenni. Ugyanakkor a tavalyi június-szeptemberi időszak tavalyi nagy bezuhanása idén nem ismétlődött meg (köszönhetően vélhetően az energiaválság enyhülésének is), ami jócskán hozzájárulhat ahhoz, hogy
az idei évet viszonylag kedvezően zárják a hazai megtakarítási piac szereplői, sikerült elkerülni a megtakarítási válságot.
Címlapkép forrása: Getty Images
